Az ukrán dróntámadás bebizonyította: egyik légierő sincs biztonságban

Az ukrán erők merész dróntámadást hajtottak végre orosz katonai repülőterek ellen, jelentős veszteségeket okozva az orosz légierőnek. A Mandiner Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemzővel elemezte a támadás részleteit, az orosz hibákat és a várható következményeket, amelyek nemcsak katonai, hanem diplomáciai téren is éreztethetik hatásukat.

Zseniális ukrán akció

Somkuti Bálint szerint az ukrán akció „zseniális” volt, egy klasszikus, meglepetésszerű támadás, amelyet alapos előkészítés előzött meg, és az orosz vezetés hanyagságát használta ki. A célpontok – Tu-95-ös és Tu-22-es stratégiai bombázók – olyan távoli repülőtereken állomásoztak, ahol az oroszok nem számítottak veszélyre. 

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy az orosz légvédelem és hírszerzés csődöt mondott. Az olyan egyszerű védelmi intézkedések hiánya – mint például a hangárok és védművek – jelentősen súlyosbították a helyzetet.

Hasonló hibák már korábban is megfigyelhetők voltak, például a Fekete-tengeri flotta esetében, ahol a kikötőkben lehorgonyzott hajókat nem védték megfelelően. „Ez egy klasszikus példája annak, hogy az alapvető óvintézkedések elhanyagolása milyen súlyos következményekkel járhat” – hangsúlyozta Somkuti.

Hírszerzési kudarc

Az ukránok 18 hónapig készültek a támadásra, átalakított kamionokkal, drónokkal és robbanóanyagokkal. Somkuti kiemelte, hogy az orosz elhárítás kudarca mellett az ukrán titkosszolgálatok profizmusa is kulcsszerepet játszott. „A katonai felelősség mellett van egy hírszerzési felelőssége is az orosz szerveknek, de tegyük hozzá, hogy az ukránok ugyanazt az iskolát járták ki, mint az oroszok, és nagyon alapos tervezés előzi meg ezeket a műveleteket” – magyarázta.

Az ukrán titkosszolgálatok már a 2022-es Kercsi híd elleni támadással is bizonyították képességeiket. 

– fogalmazott Somkuti. Ez a művelet is rávilágít arra, hogy az ukránok nyugati támogatással képesek olyan komplex akciókat végrehajtani, amelyek még a legjobban felszerelt elhárítást is próbára teszik.

Mik a következmények?

Az ukránok 40 megsemmisített repülőgépről beszélnek, ám Somkuti szerint ez a szám valószínűleg túlzó. Az oroszok által elismert veszteség azonban így is jelentős: 8 Tu-95-ös, 3 Tu-22-es, egy A-50-es légtérfigyelő repülőgép és egy Il-76-os szállítógép elvesztését ismerték el. „Ez elég komoly ahhoz, hogy megérezze az orosz légierő” – mondta az elemző. A veszteség az orosz stratégiai bombázók 8-10 százalékát érinti, ami rövid távon csökkenti a bevethető gépek számát. Hosszú távon pedig eszkaláció várható, például az ukrán infrastruktúra elleni támadások fokozódása, ahogy azt a Kercsi híd elleni 2022-es támadás után is láthattuk, amikor az ukrán infrastruktúra szisztematikus rombolása kezdődött. 

– hangsúlyozta Somkuti. Aki szerint nem lenne meglepő, ha például az Egyesült Államokban is elkezdenék jobban védeni a stratégiai bombázókat. „Ha egy titkosszolgálatnak sikerül, akkor sikerülhet egy másiknak is” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy az a technológia, amit most az ukránok alkalmaztak nemcsak állami szervek számára elérhető, de terrorszervezetek is hozzájuthatnak. 

A szakértő azt is elmondta, a támadás diplomáciai hatásai is jelentősek, különösen azért, mert az isztambuli tárgyalásokat közvetlenül megelőzően történt, ami megnehezítheti a tárgyalások sikerét.

Orosz válaszlépések

A támadás komoly nyomást helyez az orosz vezetésre, különösen a nacionalista ellenzék részéről, amely a legerősebb ellencsapást követeli Ukrajna ellen. Somkuti szerint azonban, ha az oroszok túl keményen reagálnak, az rontja nemzetközi megítélésüket, különösen a globális Dél szemében.

– mondta. Érdemes megjegyezni, hogy egy másik, civileket is érintő támadás, a vasúti hidak felrobbantása szintén súlyos következményekkel járhat, és tovább bonyolítja a politikai helyzetet Oroszországban.

Nukleáris fenyegetés?

Sokan aggódnak egy esetleges nukleáris eszkaláció miatt. Somkuti szerint azonban az atomfegyverek bevetése csak akkor valószínű, ha a fronton Oroszország stratégiai céljai veszélybe kerülnek.

– mondta. Valószínűbb, hogy az ukrán infrastruktúra és kormányzati célpontok elleni fokozott támadások következnek, ami logikus és arányos válasz lenne. „A nukleáris doktrínák, rányelvek, nem kőbe vésett szabályok, de az orosz vezetés eddig is komolyan kezelte ezt a kérdést” – tette hozzá.

Nyitókép forrása: Kristina Kormilitsyna / POOL / AFP

***