Bár Trump a kapitulációt reméli, Demkó szerint ez nem jellemző az ajatollahok rendszerére, legfeljebb kompromisszumokra hajlandóak. Egy valószínű forgatókönyvet is felvázolt a szakértő.
A Mandiner Stratéga különkiadásában Pócza István és Demkó Attila az Irán–Izrael közötti konfliktus kiéleződéséről, Donald Trump döntésének hátteréről, és a lehetséges következményekről beszélgetett.
Izrael korábban is próbált csapást mérni Iránra, de komolyabb károkat csak olyan bunkerromboló fegyverekkel lehetne okozni, amelyek az USA birtokában vannak. Trump végül – bár eredetileg két hetes gondolkodási időt ígért – hamar döntött a beavatkozásról.
Demkó szerint ez politikai és katonai szempontból is nagy kockázat, különösen annak fényében, hogy amerikai érdekeket nem ért közvetlen támadás.
Az amerikai hírszerzés nem látott egyértelmű bizonyítékot Irán atomfegyver-közelségére, és Putyin is kétségbe vonta a fenyegetettséget. Ennek ellenére Trump cselekedett, amit több republikánus is bírált, köztük Steve Bannon és Tucker Carlson.
Pócza arra kérdezett rá, hogy ha ennyi a bizonytalanság, miért indult mégis támadás. Demkó válasza szerint
Netanjahu rendkívül ügyesen befolyásolta Trumpot,
aki – bár kezdetben nem akart háborút – a siker illúziója miatt végül vállalta a lépést. Demkó úgy véli, Trump később megpróbálta korlátozni a konfliktus mértékét, például azzal, hogy megakadályozta Hamenei ajatollah célzott likvidálását.
Iránnak 60 napja volt leállni az urándúsítással, de nem tett eleget. Bár elvileg civil célokat hangoztat, az atomprogram nyilvánvalóan katonai célú, amit a hatalmas beruházások is jeleznek. Eközben a lakosság az évtizedek alatt több ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a szankciók miatt.
Demkó szerint
Izrael önmagában nem tudja megsemmisíteni az iráni atomprogramot, csak akadályozni tudja azt.
Az USA képes lehet jelentősebb károkat okozni, de ez egyben politikai rizikót is jelent Trump számára, aki kampányában épp az örök háborúk lezárását ígérte. Most azonban – akárcsak Szulejmáni meggyilkolásakor – újra a neokon nyomás és a pillanatnyi siker lehetősége dominált.
Az amerikai társadalom megosztott: míg a MAGA-tábor háborúellenes, egy vallásos, Izrael-párti réteg támogatja a fellépést. Demkó szerint Netanjahu döntése indította el az eseményeket, Trump pedig kényszerpályára került. Bár felvetődnek összeesküvés-elméletek, hogy előre leegyeztették a támadást, Demkó ezt valószínűtlennek tartja.
Irán válaszút előtt áll: fejet hajt, vagy visszavág. Bár Trump a kapitulációt reméli,
Demkó szerint ez nem jellemző az ajatollahok rendszerére,
legfeljebb kompromisszumokra hajlandóak. Egy valószínű forgatókönyv az lehet, hogy Irán proxikon keresztül támad Izraelt vagy amerikai bázisokat, miközben tárgyalásokat színlel.
A konfliktus potenciális irányai:
Demkó szerint a konfliktus még csak most kezdődött, és „ez hosszú lesz”. Egyetlen bomba is elrettentő erővel bírhat, és Irán célja nem Izrael elpusztítása, hanem önvédelmi képesség. Egy nukleáris Irán azonban nem feltétlenül jelentené Izrael végét, hiszen az izraeli elrettentő kapacitás – amerikai támogatással – hatalmas.
A tényleges károkat nehéz megítélni. Az IAEA szerint néhány létesítmény megsérült, de kérdéses, volt-e ott aktív nukleáris tevékenység.
A műholdas megfigyelés korlátozott, a föld alatti létesítményekről szinte semmit sem lehet tudni.
Demkó szerint a politikai nyilatkozatokat óvatosan kell kezelni: Trump győzelemről beszél, de a valós hatásokat nehéz pontosan mérni. „Science fiction”, hogy Irán most beengedné az ellenőröket.
Pócza felvetette a világháború lehetőségét, amit
Demkó kategorikusan elutasított.
Egy világháborúhoz nagyhatalmi nyílt összeütközés kellene, ami most nincs napirenden: sem Oroszország, sem Kína nem fog nyíltan beavatkozni Irán oldalán. Sokkal inkább abban érdekeltek, hogy Irán „vigye el a balhét”, miközben az USA figyelme lekötött. Ez pedig Ukrajna számára is rossz hír, hiszen Demkó szerint az USA bármikor ejtheti a támogatást, ha stratégiai érdekei máshová terelődnek.
Demkó három fókuszpontot emelt ki:
Demkó zárásként reményét fejezte ki, hogy Irán gyorsan kapitulál, mert az iráni népnek is ez lenne a legjobb. Ugyanakkor figyelmeztetett: „ez nagyon csúnya irányba is elmehet”, és akár globális gazdasági krízist is előidézhet.
Nyitókép: Mandiner-grafika
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
Sam Harris szerint nem véletlen, hogy egyre nagyobb mértéket ölt az antiszemitizmus világszerte.
Thunberg hétfőn késő este érkezett Görögországba, ahol palesztinpárti tömeg üdvözölte.
Az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem foglalkozik Grönlanddal mostanában.
2023. október 7-e egy olyan vízválasztó volt, mely 2001. szeptember 11-éhez hasonlóan kitörölhetetlenül megváltoztatta a világot. Veszprémy László Bernát írása.
Harmadszor is EP-elnököt csinálna Roberta Metsolából az EPP elnöke, hogy ne veszélyeztesse a székét.
Ezzel nem számolhatott az ukrán elnök.
