Trump Irán-dilemmája: ezért nem döntött még az elnök a beavatkozásról

Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.

Sokféle forgatókönyv létezik, az USA minél hamarabb le akarja zárni a konfliktust.
Pontosan egy hét telt el azóta, hogy Izrael összehangolt támadást mért Irán nukleáris létesítményeire, mire Teherán válaszul megtámadta Izraelt, és ezzel katonai konfliktus alakult ki a két ország között. Nemrég arról számoltunk be, hogy Donald Trump fontolgatja, hogy az Egyesült Államok hadserege is beszálljon a háborúba, és végérvényesen is megakadályozza Irán nukleáris törekvéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.
Csicsmann Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját és a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetőjét kérdeztük egy lehetséges nemzetközi eszkalációról, és arról, mikorra és milyen kimenetelűnek jósolja a közel-keleti konfliktus végét.
A szakértő arra a kérdésünkre, hogy az Egyesült Államok beléphet-e a háborúba azt válaszolta,
Amerika nem a fegyverszünetben érdekelt, hanem abban, hogy végérvényesen lezárja az iráni nukleáris programot”.
Csicsmann szerint ezt elsősorban diplomáciai úton igyekeznek elérni, és Trump csak akkor fog katonai eszközökhöz folyamodni, ha nem maradt más alternatíva.
Steve Witkoff, amerikai közel-keleti megbízott, és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter napi szinten egyeztetéseket folytat egymással.
Hozzátette, az USA hadserege már fel van készülve egy esetleges beavatkozásra, és ha Irán nem írja alá az egyezményt, előfordulhat, hogy az amerikai nehézbombázókat (amikkel Izrael nem rendelkezik) Iránba vezénylik, hogy végérvényesen megsemmisítsék a nukleáris létesítményeket.
Hangsúlyozta, Washington szeretné minél hamarabb lezárni ezt a konfliktust, és Kínára fókuszálni.
Amerika mellett Európa is állást foglalt a kérdésben, és az európai országok is igyekeznek közbeavatkozni. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken találkozik Genfben Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminiszterével, valamint az Európai Unió külügyi vezetőjével, hogy megpróbálják csillapítani a konfliktust.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia elnök keményen megkritizálta az eddigi törekvéseket az iráni atomprogram leállítására.
A szakértő Európa helyzetét úgy látja, hogy bár az uniós országok nyíltan kiálltak Izrael mellett, számukra is a mihamarabbi béke a legfontosabb, és igyekeznek diplomáciailag közvetíteni a felek közt.
Ugyanakkor megjegyezte, az Európai Unió az utóbbi időben partvonalra szorult az iráni nukleáris program kapcsán, és érdemben nem rendelkeznek befolyással a kérdésben.
Amennyiben az a lehetséges forgatókönyv valósul meg, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik bele a háborúba, várhatóan pár napon belül lezárulhat a konfliktus, állapította meg Csicsmann.
Izrael ugyanis elérte az eredeti célját: jelentősen meggyengítette a iráni fegyveres erőket, és olyan károkat okozott a nukleáris létesítményekben, hogy az elkövetkező egy-két évben nem valószínű az előrelépés Irán katonai célú nukleáris programjában, ami jó hír Izrael számára”
– vélekedett.
Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elmúlt napokban arra utaló jeleket láthatunk, hogy Izrael eredeti terve megváltozhatott, és lehetséges, hogy nem csak a nukleáris fegyverkezés visszaszorítása, hanem a jelenlegi iráni rezsim leváltása is cél. Amennyiben erről van szó, és az izraeli erők esetleg meggyilkolják az ország legfelső vezetőjét, Ali Hámeneit, az további eszkalációhoz vezethet.
Csicsmann többször is hangsúlyozta, hogy csupán feltételezni tudjuk, mik a következő lépések, mivel sem az amerikai, sem az izraeli, sem az iráni vezetés pontos szándékait és terveit nem ismerjük.
Éppen ezért akár az is előfordulhat, hogy a békülés helyett tovább eszkalálódik a konfliktus és egy egészen új helyzet alakul ki a Közel-Keleten.
„Ne felejtsük el, hogy Irán egy sokszínű, multikulturális ország, különféle etnikai csoportokkal, akik közül például a kurdokkal könnyedén együtt tud működni Izrael, ami belső felkelésekhez vezethet” – jegyezte meg, és további lehetséges eszkalációs forrásnak nevezte, ha az USA belép a háborúba, amire válaszul Irán amerikai támaszpontokat támadhat meg a Perzsa öböl térségében, hogy bevonjon más arab államokat is a konfliktusba.
„Mondjuk bevonja a jemeni húszikat, vagy az iraki síita milíciákat, amelyek képesek jelentős károkat okozni az Egyesült Államoknak és a nyugati világnak” – vetette fel lehetőségként.
Hangsúlyozta, a legnagyobb veszélyforrást az jelenti a konfliktusban, ha más országok is beavatkoznak. „Például, hogyha a húszik elkezdenék lőni a szaúdi olajlétesítményeket” – vetette fel.
Hogy melyik lehetséges forgatókönyv fog megvalósulni, azt egyelőre nem látjuk, azt viszont már tudni lehet például, hogy az amerikai katonai támaszpontokra az elmúlt órákban jelentős mennyiségű fegyverarzenál érkezett. Ez azt jelenti, hogy az USA felkészült egy lehetséges támadó akcióra, de hogy mi lesz a végső döntés, az majd kiderül.
Nyitókép: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP