Váratlan helyről érkezett: „Követni kell Magyarország példáját” a legfontosabb uniós kérdésben

„Mely európai kormányok kérdezték meg állampolgáraikat, hogy akarják-e az EU a háborúban álló Ukrajnával való bővítését?” – tette fel a kérdést Georgi Markov, Magyarországon élő egykori bolgár alkotmánybíró, amikor a Magyar Nemzet Ukrajna EU-csatlakozásáról kérdezte. Hozzátette: üdvözli a magyar kormány döntését, miszerint véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról. Markov szerint ez a közvetlen demokrácia legmagasabb formája, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amely „minden magyar család életét érinti”.

Egy másik, ugyanakkor rendkívül jelentős aspektust is említett a szakértő: „megkérdezték valaha az ukrán népet, hogy szeretnének-e csatlakozni?” Felvetődött, hogy egyáltalán van-e jogi lehetőség arra, hogy az ukránokat megkérdezzék, hiszen  – Markov emlékeztet – Zelenszkijék a háborús helyzet miatt felfüggesztették a választásokat, amiket 2024 tavaszán kellett volna tartani.

A bolgár szakértő elmondta, hogy bár papíron megtörténhetne Ukrajna csatlakozása, az ország koránt sem teljesíti az uniós szerződéskben rögzített feltételeket.

„A parlament háttérbe szorult, az ellenzék börtönben van, a tüntetéseket betiltották, a kisebbségeket bántalmazzák és a cenzúra még a kommunizmust is felülmúlja” – sorolta.

Markov Szerbia példáját hangsúlyozta: más államok évtizedeket várnak a csatlakozásra. Déli szomszédunk 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, tagjelölti státuszt pedig 2010 decemberében kapott. Noha a csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában meg is kezdődtek, alig jutottak előre.

Miben áll Ukrajna „felkészültsége” az EU-tagságra Szerbiához képest, hogy az utóbbit nem vesszük fel gyorsított eljárással? – tette fel a kérdést.

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP