„Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin hónapok óta tartó szürreális táncában mindketten azt szeretnék, hogy Donald Trump a másikat lássa a béke akadályának. Egyelőre az ukrán vezető nyer” – kezdődik a Politico véleménycikke az ukrán háborús helyzetről.
A Politico szerint a legújabb bizonyíték az isztambuli béketárgyalások sorsa, amelyeket Donald Trump amerikai elnök szorgalmazott – a két fél közötti első közvetlen tárgyalás a háború kezdete óta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt annyi udvarias, hogy megjelenjen, míg orosz kollégája nem jelent meg, ehelyett egy viszonylag alacsony szintű delegációt küldött.
„Lehet, hogy ez az a pillanat, amikor Trump végre elismeri, hogy Putyinnak nincs komoly érdeke a három évvel ezelőtt indított háború befejezéséről tárgyalni?”
– teszi fel a kérdést a lap szerzője.
Az ukránok minden bizonnyal ezt remélik. Az Ovális Irodában Zelenszkij, Trump és J. D. Vance amerikai alelnök között az év elején lezajlott csúnya szócsata óta az ukrán vezető igyekszik elkerülni, hogy a hevessége ismét eltérítse a forgatókönyvet. Ehelyett ragaszkodik ahhoz a stratégiához, amelyet ő és csapata Trump újraválasztása után röviddel eldöntött – hogy mindent megtesznek, hogy ne keltsenek ellenségeskedést a kemény amerikai elnökkel.
„Tehát a terv az volt, hogy belemennek, a makacs Putyinra bízzák Mr. Nyet szerepét, és remélik, hogy végül a türelmetlen Trump frusztrálttá válik, és rájön, hogy az orosz vezető mégsem áll készen a jóhiszemű tárgyalásokra” – folytatja a Politico.
Az azonban a portál szerint nem biztos, hogy Trump már elérte ezt a pontot.
Valójában még mindig nagyrészt békülékeny, amikor az orosz elnökről beszél.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, hogy nem megy Isztambulba, így kommentálta Trump csütörtökön Katarban: „Miért menne, ha én nem megyek? Nem gondoltam volna, hogy Putyin elmegy, ha én nem vagyok ott.”
A Kreml az utolsó pillanatig lebegtetett, és csak a tárgyalások előestéjén jelentette be véglegesen, hogy Putyin nem vesz részt. Moszkva az utolsó óráig halasztotta a részletek közlését arról, hogy kik lesznek a küldöttség tagjai. Mivel Szergej Lavrov külügyminiszter sem volt benne, egyértelmű volt, hogy ez nem lesz egy felhatalmazással rendelkező csapat – írja a lap. Ennek további jele volt a küldöttség élére kiválasztott férfi, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsos, aki 2012 és 2020 között őspatrióta kulturális miniszterként szolgált, és aki a hivatalos történelem tankönyvek közelmúltbeli átdolgozását felügyelte, hogy elősegítse a történelmi emlékezetfegyverként való, Kreml általi felhasználásukat.
A Politico szerint Putyin a küldöttség küldésével csupán a diplomáciai minimumot kínálta fel a tánc elhúzásához.
Ahogy Zelenszkij megjegyezte, saját jelenlétén kívül Ukrajnát egy magas szintű küldöttség képviselte, amely „készen áll bármilyen döntés meghozatalára, amely egy régóta várt igazságos békéhez vezethet”, hozzátéve: „Itt vagyok. Azt hiszem, ez egy nagyon világos üzenet.”
Tehát itt ismét a Kreml halogat – ezt a taktikát már újra és újra alkalmazta olyan tárgyalásokon, amikor nem igazán érdekelt a saját totális feltételein kívüli lezárásban.
Ez a Politico szerint egy újabb jele annak, hogy a valódi béke távoli kilátás.
A Kreml szilárdan ragaszkodik maximalista céljaihoz, mindezt a háború „gyökereinek” megoldása álcája alatt
– ez a Kreml szójárása az ukrajnai demokrácia kizsigerelésére és az ország NATO-hoz vezető politikai pályájának meghiúsítására – írja a portál.
A Trump-tábor eddig megmutatta, hogy kész Putyinnal együttműködni. Az orosz vezető szándékosan változtatta meg a tárgyalások sorrendjét, hogy a tűzszünet egy olyan megállapodást kövessen, amellyel elégedett – ahelyett, hogy fordítva történne. Ezzel azt reméli, hogy vagy kifárasztja az Egyesült Államokat, vagy arra kényszeríti, hogy teljesen kilépjen – amit Marco Rubio külügyminiszter is lehetségesnek tartott.
A Politico emlékeztet:
az orosz vezető és legfőbb tanácsadói hónapok óta olyan feltételeket támasztanak, amelyek gyakorlatilag cafatokra szaggatnák Ukrajna államát.
Garanciákat akarnak arra, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hogy geopolitikailag semleges marad, és képtelen lesz saját sorsát irányítani, valamint hogy a fegyverek tekintetében szigorú korlátozások között marad.
Fotó: Sergei Guneyev/Sputnik/AFP
A Kuala Lumpurban aláírt megállapodás a három hónappal ezelőtti tűzszünetet bővíti ki megfigyelők bevonásával, a fegyverek visszavonásával és a hadifoglyok szabadon engedésével.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
Michał Wawrykiewicz az a lengyel néppárti képviselő, aki minden uniós forrást elvenne hazánktól, és aki kimondta, hogy a Tisza egy Ukrajna-párti formáció.
A Kuala Lumpurban aláírt megállapodás a három hónappal ezelőtti tűzszünetet bővíti ki megfigyelők bevonásával, a fegyverek visszavonásával és a hadifoglyok szabadon engedésével.
Bencsik András őszintén beszélt a Hotel Lentulaiban Orbán Viktor gesztusáról, a Békemenet jelentőségéről és a jobboldal lelkiállapotáról.
