„Mint a türk világ, közös jelmondatunk az »egység a nyelvben, az eszmékben és a munkában«, mert tudjuk, hogy »Együtt erősebbek vagyunk!«” – véli Gülşen Karanis Ekşioğlu.
Törökország és Magyarország barátsága, valamint együttműködése napról napra tovább fejlődik és mélyül. A közelmúltban a Mandiner is több hírben és interjúban számolt be arról, hogy ez az együttműködés kétoldalú kapcsolataink minden területén komoly lendületet adott, új üzleti és kereskedelmi lehetőségeket teremtett, s közelebb hozta egymáshoz a népeinket.
A 2025. május 20–21 én Budapesten megrendezésre kerülő, a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális állam és kormányfői csúcstalálkozója pedig kiváló példája annak a dinamizmusnak, amelyet ez az együttműködés a két ország határain túl, egy széles földrajzi térségben is kivált.
Az 1990-es években, közös történelemmel, kultúrával és nyelvi örökséggel rendelkező országokat egy asztalhoz ültető Türk Nyelvű Államok Államfői Csúcsa 2010-ben Türk Tanács, majd végül Türk Államok Szervezete néven intézményesült.
A Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán által elindított párbeszéd és együttműködési folyamatba teljes jogú tagként csatlakozott Üzbegisztán, megfigyelőként pedig Magyarország, Türkmenisztán és az Észak Ciprusi Török Köztársaság; ezzel a TÁSZ földrajzi kiterjedése és befolyása tovább növekedett.
Magyarország 2018 ban elnyert megfigyelői státuszát Törökország a kétoldalú kapcsolatok mélységét és hatékonyságát fokozó tényezőnek tekinti. A 2023 ban centenáriumát ünneplő török–magyar diplomáciai kapcsolat ma már különböző szervezetekben és különböző földrajzi területeken is kézzelfogható eredményeket hoz.
Tulajdonképpen ez volt a fő motivációnk, amikor 2023. december 18-án, a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóján, Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök budapesti látogatásán „stratégiai partnerségről” „kiemelt stratégiai partnerségre” emeltük a kapcsolatainkat. Célunk az volt, hogy a két ország határain messze túlmutató, a két országot érintő valamennyi regionális és globális kérdésben kamatoztassuk az egy bizonyos érettséget már elért török-magyar kapcsolatainkat.
Valóban, eredményes együttműködésben állunk Magyarországgal minden olyan nemzetközi szervezetben, amelynek részesei vagyunk, az ENSZ-től – amelyet a hatékony multilateralizmus központjának tekintenek – az ugyancsak szövetségesünk, NATO-n át, az átfogó biztonságszemléletet megjelenítő EBESZ-en keresztül egészen a 21. század feltörekvő csillagáig, a TÁSZ ig.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy Magyarország megfigyelő országként Budapesten TÁSZ képviseleti irodát működtet, élharcosa volt az Aszálymegelőzési Intézet megalapításának, és hatékonyan támogatja a TÁSZ különböző kezdeményezéseit. Örömmel látjuk, hogy Magyarország 2010 óta a „Keleti Nyitás” politikájában kiemelt szerepet és funkciót tulajdonít a Szervezetnek.
Úgy véljük, ez a megközelítés nemcsak a Közép Ázsiából eredő közös történelmi és kulturális kötelékek visszatükröződése, hanem a térség potenciáljába és a türk világ szolidaritásába vetett hit jele is.
A TÁSZ tavalyi, Biskekben tartott csúcsértekezletén Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek adományozott ”Türk Világrend Érdemrendje” is azt hangsúlyozza, mennyire fontosnak tartják Magyarország szerepét és hozzájárulását a szervezeten belül.
A budapesti informális TÁSZ csúcstalálkozó mottója: „Kelet és Nyugat találkozási pontja”. Tekintettel arra, hogy a tag és megfigyelő országok történelmük során mindig is a világ két felét összekapcsoló helyzetben voltak, ez a téma még hangsúlyosabb. Vezetőink a csúcstalálkozón azt vizsgálják majd, miként lehet ezt az egyedülálló geostratégiai pozíciót – az energiától a közlekedésen és kereskedelmen át az innovációig – még hatékonyabban hasznosítani.
A 2021-es csúcson elfogadott, a Türk Államok Szervezete nevet megszentesítő ülésen jóváhagyott ”Türk Világ 2040 Víziója” is azt célozza, hogy kamatoztassa a 170 milliós népességgel és mintegy 1,2 billió dolláros gazdasági teljesítménnyel rendelkező TÁSZ ban rejlő lehetőségeket. Az e célból indítandó projektek finanszírozására – Magyarország részvételével – létrejött a Török Befektetési Alap is. Az isztambuli TÁSZ főtitkárság a tag és megfigyelő államokkal közösen tovább dolgozik e vízió megvalósításán.
E vízió keretében egyre inkább előtérbe kerül a konnektivitás átfogó szemlélete – beleértve az energiát, a közlekedést, a kereskedelmet és az infrastruktúrát. A közelmúltban átélt koronavírus járvány és az ukrajnai háború világosan megmutatta, mennyire lényeges a kapcsolódás. Törökország földrajzi fekvésénél fogva fontos közlekedési folyosók metszéspontjában helyezkedik el.
A „Kaszpi-tengeri kelet-nyugati középsőfolyosó”, amelyet jelentős infrastrukturális beruházásokkal próbálunk megvalósítani, a történelmi Selyemút újjáélesztésének egyik legfontosabb eleme. A középső folyosó víziójának előmozdításában a TÁSZ országok között is együttműködés alakult ki.
Amióta török nagykövetként hivatalba léptem, több médiumban, többek között a Mandiner magazinban is kijelentettem, hogy Magyarországot „távoli rokonnak, közeli szomszédnak és tradicionális partnernek” tekintjük.
Országaink közötti kapcsolatok, amelyek a történelem során a szolidaritáson és együttműködésen alapultak, 2023 decemberében, a Török–Magyar Felső Szintű Stratégiai Tanács ülésén aláírt 17 megállapodással immár „kiemelt stratégiai partnerségi” szintre emelkedtek. Évi 4,5 milliárd dollárra rúgó kereskedelmi forgalmunkhoz, a kölcsönös befektetésekhez és védelmi ipari partnerségekhez nemrégiben az energetikai együttműködés is csatlakozott.
A BOTAŞ és az MVM között kötött megállapodás keretében először exportáltunk földgázt olyan országba, amellyel nincs közös határvonalunk.
A Török Kőolajipari Vállalat (TPAO) és a MOL közötti stratégiai együttműködésnek köszönhetően a szénhidrogének területén a török szervezet magyarországi mezőkön is végezhet feltárási tevékenységet. A nukleáris energiáért felelős török és magyar intézmények közötti együttműködést, valamint a napenergia területén megvalósuló beruházásokat nemrégiben egy másik török cég által itt elnyert földgáz-ciklusú erőműre kiírt pályázat is kiegészíti.
A tavaly 14 magyar városban 114 eseményt felvonultató Török–Magyar Kulturális Évad után most a 2025-ös Tudomány és Innováció Éve kerül előtérbe. Miután közös örökségünket és gazdag múltunkat kulturális rendezvényekkel elevenítettük fel, most oktatási intézményeink, kutatóközpontjaink és innovatív vállalataink jövőformáló tevékenységeit visszük közösen előre.
A tradicionális partnerségen és a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően a Törökország és Magyarország előtt álló közös kihívások – többek között az illegális migráció, a háborúk és a konfliktusok – szomszédos országokká tesznek minket, még akkor is, ha nincs közös határátkelőnk.
Az európai szomszédságot érintő kérdések egy részéről már Magyarország EU tanácsának elnöksége alatt, 2023. november 7 én, a Budapesten megtartott Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón is szó esett, amelyen a török államfő is részt vett.
A május 20-21-i budapesti csúcstalálkozó rávilágít családi kötelékeinkre, amelyekre büszkék vagyunk, hogy megosztjuk azokat a tágabb türk világgal, beleértve Magyarországot is. Recep Tayyip Erdoğan elnökünk szavaival élve, tovább fejlesztjük kapcsolatainkat és együttműködésünket a türk népekkel és államokkal, akikkel közösek a gyökereink, történelmünk és kultúránk, és akikkel a fájdalom és az öröm is összeköt bennünket.
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) e törekvéseink központi színtere. A türk világ családjának közös égisze alatt az oktatástól és kultúrától kezdve a kereskedelmen át a regionális és nemzetközi politikáig minden területen elmélyítjük kapcsolatainkat. Mint a türk világ, közös jelmondatunk az „egység a nyelvben, az eszmékben és a munkában”, mert tudjuk, hogy „Együtt erősebbek vagyunk!”.
Gülşen Karanis Ekşioğlu
Török Köztársaság budapesti nagykövete
Nyitókép: Gülşen Karanis Ekşioğlu/Courtesy
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A török kormány rendkívüli intézkedéseket mérlegel, határzárakkal és pufferzónákkal készül.
Isztambuli edzője nyilatkozott a magyar szélső állapotáról. Sallaira fontos feladatok várnak a közeljövőben.
Úgy ítélik meg, hogy alulmúlja a teljesítménye a várakozásokat.
Nem lesz egyszerű.
Őszintén vallott a magyar válogatott játékosa.
A bebörtönzött isztambuli ex-polgármester, Ekrem İmamoğlu, biztos abban, hogy rendelkezik a hatalomra kerüléshez szükséges széles körű támogatottsággal.
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
A NATO beavatkozását javasolják.
