Kétféle román elnök van

„Románia új elnököt választott magának hétvégén – újra. Ezúttal ugyanis sikerült egy olyan jelöltet választani, aki végül megfelelő lett. Emlékezzünk vissza, tavaly már volt egy voksolás, ami után decemberben a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét titkosítás alól feloldott hírszerzési dokumentumok alapján. Akkor mindenki meglepetésére Calin Georgescu volt a befutó, ő viszont nem volt megfelelő a háttérhatalmaknak. Hogy most ki és mennyire befolyásolta – vagy nem befolyásolta – az elnökválasztást, az valószínűleg már nem derül ki, az egyetlen tény az, hogy Nicusor Dant, Bukarest független, nyugati szemléletű polgármesterét választották meg államfőnek.

A magyar kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök a választási eredményekre reagálva gratulált Nicusor Dannak a győzelemhez, és közölte, hogy várja az együttműködést. És ez így van rendjén, bármilyen eredmény született volna. A balliberális sajtó Magyar Péter vezérletével óriási hisztériát generált abból, hogy Magyarország miniszterelnöke arról beszélt egy szomszédos ország elnökválasztása kapcsán, hogy a kormány kész együttműködést kialakítani az új elnökkel – akárki is legyen az. Magyar Péterék rögtön azzal támadtak, hogy Orbán Viktor egy magyargyűlölő elnökjelöltet támogat és elárulta a külhoni magyarságot.

Mégis, mit kellett volna mondania? Hogy nem fogadja el egy másik ország megválasztott elnökének személyét, ha egy bizonyos jelölt nyer? Az rendkívül demokratikus lenne, ugye, Magyar Péter? Biztosan nagyon sokat segített volna a romániai magyarok helyzetén és a gazdasági együttműködésen, ha diplomáciai hadüzenetet küld Magyarország a szomszédba!

Azon túl, hogy Orbán Viktor soha nem foglalt állást a jelöltek között, legalább most már világosan látjuk, hogy a Tisza Párt vezetőjének abszolút rendben lenne az is, ha egy másik országra konkrétan rátámadna azzal, hogy elutasítja annak megválasztott vezetőjét. Ha őszintén belegondolunk, ez nem is annyira meglepő, hiszen azok a brüsszeliták, akiknek dolgozik a Tisza, éppen ugyanígy gondolkodnak. Talán ezért is jár majd egy vaskos dicséret Manfred Webertől, a lényeg úgyis az imázs, a hangzatos ígéretek meg a fizetés.”

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP

***