Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
A szép idő megérkezésével nemcsak a természet, hanem a Ludovika Fesztivál is új energiákat hozott Budapestre. Több mint kilencven meghívott előadó, izgalmas tudományos eszmecserék, könnyűzenei koncertek, családi programok és látványos honvédségi bemutatók várták a látogatókat.
A fesztiválon Deli Gergely, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitóbeszédében hangsúlyozta:
Tavasz van, új életenergiát gyűjtünk, és a Ludovika Fesztiválon is számos gondolatébresztő beszélgetés, valamint érdekes előadók várják Önöket.”
Az idei a negyedik Ludovika Fesztivál: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett, háromnapos ingyenes rendezvénysorozat megnyitóját május 8-án tartották, amely napon több mint húsz előadáson és panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők.
A Ludovika Fesztivál egyik legizgalmasabb panelbeszélgetése a „Vámtarifák árnyékában – az USA-Kína kereskedelmi háború hatásai” címet viselte, amelyen David P. Goldman amerikai gazdasági stratéga és Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Vörös Zoltán moderálta.
David P. Goldman szerint még ha teljesen le is állna a kínai export az Egyesült Államok felé, az komoly károkat okozna a kínai gazdaságnak, de nem pusztítaná el azt.
„Kína szisztematikusan fejlesztette ki az alternatív gazdasági piacait” – hangsúlyozta Goldman, majd hozzátette:
„Az USA és Kína valódi katonai összecsapása valószínűtlen, mivel Kína fizikailag képtelen lenne az Egyesült Államok megtámadására, míg az amerikai haderők jelentős hátrányban lennének a kínai védelmi vonalakkal szemben.”
Goldman szerint a két nagyhatalom közötti kereskedelmi konfliktus elkerülhetetlennek tűnik, de szerinte nem valószínű, hogy valódi háborúhoz vezetne: „Igen, a teljes ostobaság és inkompetencia révén belecsúszhatunk egy háborúba Kínával, de nem tartom valószínűnek.”
A beszélgetés során szóba került Európa szerepe is, amely jelenleg két tűz közé szorul az amerikai-kínai gazdasági konfliktusban.
„Európa továbbra is erősen függ az Egyesült Államoktól, miközben Kína alternatív piacokat épít. Európának nincs terve arra, hogyan reagáljon erre a helyzetre” – mondta Goldman, utalva arra, hogy a kontinens gazdasági függősége hosszú távon komoly problémát jelenthet.
A kereskedelmi háború megoldásának kulcsa a normalizált kapcsolatok kialakítása lehetne, de kérdés, hogy ki lép először.
Kína 2025-ben már nem ugyanaz az ország, mint 10, 20 vagy 40 évvel ezelőtt. Felkészült arra, hogy szembenézzen az USA-val”
– jegyezte meg Eszterhai Viktor. „Kína készen állt arra, hogy belépjen ebbe a kereskedelmi háborúba, mert felismerte, hogy a stratégiai átalakulás elkerülhetetlen.”
Goldman szerint az USA-nak előbb el kellene fogadnia, hogy a jelenlegi világgazdasági struktúra alapvetően megváltozott. „Trump elnök politikája az amerikai jólétre és biztonságra fókuszál, nem pedig az amerikai értékek globális elterjesztésére” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
A beszélgetés során szóba került az elektromos járművek gyártása is, ahol Kína jelentős előnyre tett szert.
Kína képes egy tisztességes kis elektromos autót 8000 eurós áron előállítani. Ez hatalmas hatással van a globális délre és magára Kínára is”
– mondta Goldman. „Az USA-nak nem szabadna beengednie ezeket a járműveket, mert az amerikai autóipar súlyos veszteségeket szenvedne el.”
Goldman szerint az USA egyik legnagyobb problémája nem is a kereskedelmi háború, hanem az oktatási rendszer gyengesége.
Ma az amerikai középiskolások kevesebb mint egynegyede rendelkezik alapvető matematikai ismeretekkel.
Nem találunk szakképzett munkásokat, mérnökökről nem is beszélve” – fogalmazott.
„Az USA valódi problémái nem oldhatók meg pusztán tárgyalásokkal. Gyökeres oktatási reformra van szükség, és csökkenteni kell a társadalmi problémákat, mint például a kábítószer-fogyasztást” – mondta Goldman, utalva a fentanyl-függőségre és az alacsony munkamorálra.
Az eszmecserén elhangzott, hogy Trump „America First” politikája inkább az amerikai jólétről szól, mintsem a globális dominanciáról: „Az Egyesült Államok nem kíván más országokat átalakítani vagy irányítani. A siker mércéje az amerikai jólét és biztonság.”
A beszélgetés során felmerült a kérdés: lehet-e győztes a kereskedelmi háborúban? Goldman szerint az eredmény nem feltétlenül fekete-fehér:
„Ha az Egyesült Államok csökkenti kereskedelmi és költségvetési deficitjét, és Kína továbbra is képes növekedni, akkor mindkét fél győztesként kerülhet ki. A valódi kérdés az, hogy képesek-e racionális megállapodást kötni.”
A panelbeszélgetés rámutatott arra, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban nincsenek egyszerű válaszok. Az új világrendben a gazdasági és politikai kompromisszumok elkerülhetetlenek.
Az Egyesült Államok és Kína közötti versengés továbbra is meghatározó tényező marad, de a fesztiválon elhangzottak szerint a felek racionális megállapodása elérhető, ha sikerül felismerniük a közös érdekeket.
Az esemény megmutatta, hogy a geopolitikai kérdések és a nemzetközi viták nemcsak tudományos körökben aktuálisak, hanem a mindennapi élet részévé váltak.
A Ludovika Fesztivál évről évre bebizonyítja, hogy Magyarország képes aktívan bekapcsolódni a globális kérdések vitájába, miközben megőrzi kulturális és közösségi értékeit.
Ezt is ajánljuk a témában
„Kína, az USA és az EU: A konnektivitás globális versenye” – tudósításunk a Ludovika Fesztiválról.
Nyitókép: Ludovika Fesztivál
A konnektivitásról egy videót ittnézhet meg:
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás.”
Az amerikai elnök olyan figyelmeztetést küldött a volt orosz államfőnek, amiből senki sem jöhet ki jól.
Sérült a jogállamiság és az emberi jogok – Trump pedig oda csapott, ahol a legjobban fáj.
Florida vagy legalábbis annak szíve valóban az Amerikához legközelebbi külföldi ország. Ha tetszik: Latin-Amerika normális vezetőkkel. Tanulmányúton jártunk.
Az ukrán nemzeti kincsnek számító termőföld nagy részét a Szovjetunió felbomlása után ukrán oligarchák és rajtuk keresztül külföldi cégtulajdonosok kezére játszották. Az ország mezőgazdasági profitjából ezért ma főként nyugati érdekeltségek, többek között bankok és tőkealapok húznak hasznot.
Az embereket viszont úgy tűnik nem érdekli a baloldali cirkusz, a cég részvényeinek árfolyama megugrott.
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás.”
Súlyos mondatok hagyták el Denisz Smihal száját pár héttel azt követően, hogy ukrán toborzók megvertek egy kényszersorozott magyar férfit, aki később belehalt a sérüléseibe.
