Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
A szép idő megérkezésével nemcsak a természet, hanem a Ludovika Fesztivál is új energiákat hozott Budapestre. Több mint kilencven meghívott előadó, izgalmas tudományos eszmecserék, könnyűzenei koncertek, családi programok és látványos honvédségi bemutatók várták a látogatókat.
A fesztiválon Deli Gergely, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitóbeszédében hangsúlyozta:
Tavasz van, új életenergiát gyűjtünk, és a Ludovika Fesztiválon is számos gondolatébresztő beszélgetés, valamint érdekes előadók várják Önöket.”
Az idei a negyedik Ludovika Fesztivál: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett, háromnapos ingyenes rendezvénysorozat megnyitóját május 8-án tartották, amely napon több mint húsz előadáson és panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők.
A Ludovika Fesztivál egyik legizgalmasabb panelbeszélgetése a „Vámtarifák árnyékában – az USA-Kína kereskedelmi háború hatásai” címet viselte, amelyen David P. Goldman amerikai gazdasági stratéga és Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Vörös Zoltán moderálta.
David P. Goldman szerint még ha teljesen le is állna a kínai export az Egyesült Államok felé, az komoly károkat okozna a kínai gazdaságnak, de nem pusztítaná el azt.
„Kína szisztematikusan fejlesztette ki az alternatív gazdasági piacait” – hangsúlyozta Goldman, majd hozzátette:
„Az USA és Kína valódi katonai összecsapása valószínűtlen, mivel Kína fizikailag képtelen lenne az Egyesült Államok megtámadására, míg az amerikai haderők jelentős hátrányban lennének a kínai védelmi vonalakkal szemben.”
Goldman szerint a két nagyhatalom közötti kereskedelmi konfliktus elkerülhetetlennek tűnik, de szerinte nem valószínű, hogy valódi háborúhoz vezetne: „Igen, a teljes ostobaság és inkompetencia révén belecsúszhatunk egy háborúba Kínával, de nem tartom valószínűnek.”
A beszélgetés során szóba került Európa szerepe is, amely jelenleg két tűz közé szorul az amerikai-kínai gazdasági konfliktusban.
„Európa továbbra is erősen függ az Egyesült Államoktól, miközben Kína alternatív piacokat épít. Európának nincs terve arra, hogyan reagáljon erre a helyzetre” – mondta Goldman, utalva arra, hogy a kontinens gazdasági függősége hosszú távon komoly problémát jelenthet.
A kereskedelmi háború megoldásának kulcsa a normalizált kapcsolatok kialakítása lehetne, de kérdés, hogy ki lép először.
Kína 2025-ben már nem ugyanaz az ország, mint 10, 20 vagy 40 évvel ezelőtt. Felkészült arra, hogy szembenézzen az USA-val”
– jegyezte meg Eszterhai Viktor. „Kína készen állt arra, hogy belépjen ebbe a kereskedelmi háborúba, mert felismerte, hogy a stratégiai átalakulás elkerülhetetlen.”
Goldman szerint az USA-nak előbb el kellene fogadnia, hogy a jelenlegi világgazdasági struktúra alapvetően megváltozott. „Trump elnök politikája az amerikai jólétre és biztonságra fókuszál, nem pedig az amerikai értékek globális elterjesztésére” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
A beszélgetés során szóba került az elektromos járművek gyártása is, ahol Kína jelentős előnyre tett szert.
Kína képes egy tisztességes kis elektromos autót 8000 eurós áron előállítani. Ez hatalmas hatással van a globális délre és magára Kínára is”
– mondta Goldman. „Az USA-nak nem szabadna beengednie ezeket a járműveket, mert az amerikai autóipar súlyos veszteségeket szenvedne el.”
Goldman szerint az USA egyik legnagyobb problémája nem is a kereskedelmi háború, hanem az oktatási rendszer gyengesége.
Ma az amerikai középiskolások kevesebb mint egynegyede rendelkezik alapvető matematikai ismeretekkel.
Nem találunk szakképzett munkásokat, mérnökökről nem is beszélve” – fogalmazott.
„Az USA valódi problémái nem oldhatók meg pusztán tárgyalásokkal. Gyökeres oktatási reformra van szükség, és csökkenteni kell a társadalmi problémákat, mint például a kábítószer-fogyasztást” – mondta Goldman, utalva a fentanyl-függőségre és az alacsony munkamorálra.
Az eszmecserén elhangzott, hogy Trump „America First” politikája inkább az amerikai jólétről szól, mintsem a globális dominanciáról: „Az Egyesült Államok nem kíván más országokat átalakítani vagy irányítani. A siker mércéje az amerikai jólét és biztonság.”
A beszélgetés során felmerült a kérdés: lehet-e győztes a kereskedelmi háborúban? Goldman szerint az eredmény nem feltétlenül fekete-fehér:
„Ha az Egyesült Államok csökkenti kereskedelmi és költségvetési deficitjét, és Kína továbbra is képes növekedni, akkor mindkét fél győztesként kerülhet ki. A valódi kérdés az, hogy képesek-e racionális megállapodást kötni.”
A panelbeszélgetés rámutatott arra, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban nincsenek egyszerű válaszok. Az új világrendben a gazdasági és politikai kompromisszumok elkerülhetetlenek.
Az Egyesült Államok és Kína közötti versengés továbbra is meghatározó tényező marad, de a fesztiválon elhangzottak szerint a felek racionális megállapodása elérhető, ha sikerül felismerniük a közös érdekeket.
Az esemény megmutatta, hogy a geopolitikai kérdések és a nemzetközi viták nemcsak tudományos körökben aktuálisak, hanem a mindennapi élet részévé váltak.
A Ludovika Fesztivál évről évre bebizonyítja, hogy Magyarország képes aktívan bekapcsolódni a globális kérdések vitájába, miközben megőrzi kulturális és közösségi értékeit.
Ezt is ajánljuk a témában
„Kína, az USA és az EU: A konnektivitás globális versenye” – tudósításunk a Ludovika Fesztiválról.
Nyitókép: Ludovika Fesztivál
A konnektivitásról egy videót ittnézhet meg:
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A háború kitörése óta ez a legnagyobb támadás a térségben.
Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik).
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
„Nem ez volt az első eset a választás óta” – fogalmazott a fideszes politikus.
Spoiler: leesett az álluk.
