Rasszisták gyilkolják őket, menekülnének Amerikába, a máskor migránspárti baloldal azonban nem kér belőlük, mert fehérek

Van egy kisebbségi csoport, amelynek sanyarú sorsát rendre ignorálja a máskor oly érzékeny média. Noha átlagosan ötnaponta végeznek egyikükkel, nem számíthatnak sem hazájuk kormányzatára, sem a nemzetközi figyelemre. Ellenkezőleg. Az első dél-afrikai búr (azaz afrikáner, vagyis afrikai holland telepes-leszármazott) menekültcsoport Egyesült Államokba érkezése heves reakciókat váltott ki a nemzetközi baloldali körökben, miközben a Trump-kormányzat humanitárius lépésként mutatta be a döntést. 

A búr menekültek, akik a dél-afrikai faji diszkrimináció és erőszak elől menekültek, éles kritikák kereszttüzébe kerültek a globális progresszív elit részéről.

Ez a felháborodás azonban a baloldal által felállított újabb kettős mércéről tanúskodik:

A Dél-afrikai búr menekültek miatt háborodott fel a baloldal

2025. május 12-én landolt az első búr menekültcsoport az Egyesült Államokban, akiket a Trump-adminisztráció gyorsított eljárással fogadott be, arra hivatkozva, hogy Dél-Afrikában „rasszista diszkriminációval és erőszakkal” szembesültek. 

A döntés mögött a dél-afrikai fehér farmerek elleni támadások és a földtulajdon-viták állnak, amelyek a búr közösség jelentős részét érintik. A Trump-kormányzat lépését azonban a nemzetközi baloldal hevesen támadta. A Human Rights Watch – jól ismert Soros-szervezet – például „kegyetlen fordulatnak” nevezte a döntést, mondván, hogy a búrok előnyben részesítése más menekültekkel – például afgánokkal vagy afrikaiakkal – szemben „rasszista csavar” a menekültpolitikában.

A BBC hasonlóan éles kritikát fogalmazott meg, kiemelve, hogy a búrok gazdasági helyzete Dél-Afrikában nem indokolja a menekültstátuszt, hiszen a fehér háztartások átlagosan húszszor gazdagabbak, mint a fekete háztartások.

Mindez különös fénytörést kap azok után, hogy progresszív elit évtizedek óta a határok megnyitását és az illegális bevándorlók tömeges befogadását szorgalmazza, miközben a búr menekültek esetében ugyanez a tábor kivételezést és rasszizmust kiált. Ez a kettős mérce különösen szembetűnő, amikor a baloldal az európai országokat – köztük Magyarországot – élesen bírálja a szigorú migrációs politika miatt, miközben a búr menekültek befogadását elítéli.

Kettős mérce: Az illegális bevándorlás támogatása

A nemzetközi baloldal hosszú ideje az illegális bevándorlás legalizálását és a menekültstátusz kiterjesztését követeli, függetlenül attól, hogy az érintettek milyen gazdasági vagy biztonsági kockázatot jelentenek. Az Európai Unióban például a baloldali pártok és NGO-k következetesen szorgalmazzák a mediterrán útvonalon érkező migránsok befogadását, miközben a tagállamok szuverenitását és határvédelmét aláásó politikát erőltetnek.

Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt és szövetségesei – mint például a bírói kar jelentős része – ugyanígy a déli határon érkező illegális bevándorlók legalizálásáért kampányolnak, gyakran figyelmen kívül hagyva a helyi közösségek gazdasági és biztonsági aggályait. Ezzel szemben a búr menekülteket – akik kulturálisan és történelmileg közelebb állnak a nyugati értékekhez – a baloldal elutasítja, mondván, hogy ők „nem igazi menekültek”.

Csak egy ötlet: jöhetnének Magyarországra?

Magyarország, amely a 2015-ös migrációs válság óta következetesen szigorú bevándorlási politikát folytat, érdekes összehasonlítási pontot kínálhat a búr menekültek kérdésében. A magyar kormány, Orbán Viktor vezetésével, világossá tette, hogy csak azokat a bevándorlókat fogadja be, akik tiszteletben tartják az ország keresztény kultúráját és hozzájárulnak a gazdaságához. Az illegális bevándorlást Magyarország határozottan elutasítja, amit a déli határkerítés és a szigorú menekültügyi eljárások is bizonyítanak.

A búr menekültek számára Magyarországon korlátozottak lennének a letelepedési lehetőségek, de nem teljesen kizártak.

Valójában a magyar migrációs politika több lehetőséget kínál számukra:

• Menekültstátusz kérelmezése: Magyarország az 1951-es Genfi Menekültügyi Egyezmény aláírója, így a búrok kérhetnének menekültstátuszt, ha bizonyítani tudják, hogy Dél-Afrikában üldöztetés érte őket. 
• Letelepedési engedély munkavállalás céljából: A búrok, akik többnyire képzettek és mezőgazdasági tapasztalattal rendelkeznek, munkavállalási alapon kérhetnének letelepedési engedélyt, különösen a mezőgazdaságban vagy hiányszakmákban. A búr menekültek esetében a keresztény vallási háttér és a konzervatív értékrend is előnyt jelenthet.

Ellentétben a progresszív bevándorláspolitikával, ahol még csak nem is egyenlő esélyekkel indulnának, hanem egyenesen hátrány lenne az európaihoz hasonló hátterük – tekintettel arra, hogy a woke ideológia szerint a sokszínűség és az elméletileg hátrányból induló kisebbségek támogatása önmagában is plusz érték.

***