A Közép-európai Csúcstalálkozón felszólalt az Egyesült Államok ügyvivője, aki hazánkat méltatta, s arról beszélt, hogy a Trump adminisztráció nem tekinti sem ütközőzónának, sem háttérországnak Közép-Európát. Helyszíni beszámoló.
Az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Central European Summit (Közép-európai Csúcstalálkozó) néven rendezett konferenciát a Várkert Bazárban. A szervezők célja a konferenciával a térség és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok erősítése. Az esemény egyik díszvendége Robert Palladino, az Egyesült Államok ügyvivője volt.
Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója a köszöntőjében kijelentette: „az amerikai konzervatív habitussal a legnagyobb hasonlóságot a közép-európai régió mutatja.”
A régiót és az amerikai konzervatívokban ma közös: az illegális migráció leállításának vágya, a woke és a gender ideológia elleni harc, és a béke iránti vágy.
„A jobboldali, populista Amerika legtermészetesebb szövetségesei ma itt vannak Közép-Európában”
– jelentette ki Szánthó Miklós.
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke kijelentette: Európa bajban van, még mindig nem sikerült kilábalnia az előző gazdasági válságból, és ezen nem segített a Green New Deal, DEI (vagyis a sokszínűségi kvótákat alkalmazó személyzeti politika – a szerk.), és a túlzott szabályozások sem.
Hozzátette: Közép-Európában jobban értékeljük a szabadságot és a hagyományt. Szerinte a brüsszeli elit gyenge és nem képes válaszokat adni a versenyképesség hiányára. Vámokra nem adnak stratégiai válaszokat, de kijelentette, hogy Közép-Európa készült erre: „erős vezetésre és megállapodásra van szükség Amerikával.”
„Közép-Európának fő tárgyalóhelyet kell kapnia az asztalnál”
– jelentette ki Törcsi Péter Trump vámjaival kapcsolatban.
Robert J. Palladino az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője a beszédében a Trump-kormányzat Közép-Európához való hozzáállására és tágabb értelemben vett külpolitikai prioritásaira összpontosított.
„Új lapot nyitunk Trump alatt, az erő, szuverenitás, és realizmus felé tereljük a kapcsolatainkat Magyarországgal és Közép-Európával”
– kezdte Palladino. A diplomata hozzátette: „Budapest egy olyan főváros, ahol tisztelik a Nyugat időtálló értékeit: a hitet, a nemzeti identitást, és a szabadságkeresést.”
Az ügyvivő kijelentette: új korszak kezdődött.
„Az Egyesült Államok és Magyarország útjai a történelem során oly sokféleképpen összefonódtak. Ebben az új korszakban az Egyesült Államok magyar kapcsolatai új lehetőségeket kínálnak számunkra, hogy együtt haladjunk előre a 21. században” – mondta Palladino.
„Közép-Európa az Egyesült Államok számára tartósan stratégiai fontosságú régió, amely egyre inkább létfontosságú a Nyugat biztonsága szempontjából. Közép-Európa nem ütközőzóna, nem hátország”
– mondta a diplomata és hozzátette: Amerika tiszteletben tartja a régió nemzeteit és történelmüket.
„Nem kioktatni jövünk, hanem egyenrangú félként együttműködni.
Megközelítésünk a kölcsönös tiszteletre épül, és gyakorlati eredményeken alapul” – jelentette ki.
A diplomata elmondta, hogy Magyarországra érkezése óta próbált visszatérni az alapokhoz: miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel, gazdasági vezetőkkel, nagykövetekkel és hétköznapi magyarokkal folytatott találkozókat. „Megdöbbentő volt számomra a magyarok melegsége az Egyesült Államokkal szemben, a magyar-amerikai kapcsolatok új fejezetébe vetett hitük, és az, hogy a magyarok nagyon hisznek abban, hogy mit érhetünk el együtt.”
Palladino felvázolta a Trump-kormányzat legfontosabb prioritásait a régiót illetően. Kijelentette, hogy az első prioritásuk az, hogy az elrettentésen és a valódi tehermegosztáson alapuló stratégiai partnerségekbe fektetnek be.
„Trump elnök világossá tette, hogy az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalni az európai biztonságért. Egy erősebb Európa, különösen ebben a régióban, létfontosságú lesz a kontinens békéje szempontjából”
– jelentette ki.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta: az Egyesült Államok célja, hogy segítsenek Ukrajnának tartós és igazságos békét biztosítani. Idézte Marco Rubio külügyminisztert, aki egy nemrégiben tartott NATO-csúcstalálkozón azt mondta: „Elég hamar, heteken, vagy hónapokon belül megtudjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét, vagy sem”. Elmondta: az Egyesült Államok minden rendelkezésükre álló eszközt bevet, beleértve a szankciókat is, hogy a feleket tárgyalóasztalhoz ültesse.
Második prioritásként nevezte meg, hogy a kormányzat támogatja az energiabiztonság és az infrastruktúra diverzifikálását. „Azt akarjuk, hogy szövetségeseink biztonságos, megfizethető és biztonságos energiához jussanak” – jelentette ki.
Harmadik prioritása az Egyesült Államoknak, hogy átlátható gazdasági elkötelezettségekre törekszik – mondta a diplomata.
„Trump elnök kereskedelempolitikája a kölcsönösségen alapszik, biztosítva, hogy mások ugyanúgy bánjanak velünk, ahogy mi bánunk velük”
– tette hozzá.
Elmondta: Kína stratégiai kihívások elé állítja az Egyesült Államokat és szövetségeseit, olyan kihívások elé, amelyek szerinte éberséget, átláthatóságot és egységet igényelnek.
„Mindig ki fogunk állni amellett, ami a legjobb az Egyesült Államok számára” – mondta a diplomata, de hozzátette: az Egyesült Államok Trump elnök alatt nyitott az üzletre.
Palladino elmondta: továbbra is támogatják a civilizációs kapcsolatok erősítését.
„Hiszünk a családban, a hitben és a hazában. Ezek nem elavult elképzelések. Ezek a szabad társadalom alapjai. Közép-Európa tudja ezt”
– jelentette ki.
Végül elmondta: hogy Amerika és a régió együtt dolgozik a globális értékek, különösen a vallásszabadság előmozdításán. „Magyarország fontos szerepet játszott a világszerte üldözött keresztények ügyének előmozdításában” – mondta Palladino.
„Közép-Európa-politikánk a realizmus, a tisztelet és a megújított elkötelezettség jegyében telik.
Nem avatkozunk bele szövetségeseink belpolitikájába. Elismerjük, hogy a demokratikus hagyományok különböző formákat öltenek. Tiszteletben tartjuk szövetségeseink döntéseit. Nem teszünk üres gesztusokat, hogy külföldi fővárosokban pontokat szerezzünk. És nem riadunk vissza a kemény beszélgetésektől sem, amikor Amerika érdekeinek védelméről van szó” – jelentette ki Palladino.
„Az Egyesült Államok nem azért jön Közép-Európába, hogy előadásokat tartson. Azért jöttünk, hogy meghallgassuk a partnereinket, és hogy a kölcsönös tisztelet jegyében építsük a jövőt”
– zárta beszédét az amerikai diplomata.
Nyitókép: Instagram
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump megválasztása óta újra a tisztelet kultúrája határozza meg a magyar–amerikai kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat. Műsorunkban Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet igazgatósáságnak elnöke kérdezi Robert Palladino karrierdiplomatát, frissen kinevezett ügyvivőt jövőbeni terveiről. A Mandiner élőben közvetíti a beszélgetést.
Daniel Freund felkérdezte Von der Leyenéket, hogy miért is adnak még egyáltalán pénzt Magyarországnak. Megkapta a választ a német EP-képviselő.
Újabb eljárással szórakoztatják magukat a liberális EP-képviselők, ugyanakkor nem szabad félvállról venni a veszélyt – véli Szánthó Miklós.
A BDPST Group vezetőjével zárult a Money Talks'25 konferencia.
A migráció tekintetében is hasonló a helyzet.
Donald Trump megválasztása óta újra a tisztelet kultúrája határozza meg a magyar–amerikai kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat. Műsorunkban Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet igazgatósáságnak elnöke kérdezi Robert Palladino karrierdiplomatát, frissen kinevezett ügyvivőt jövőbeni terveiről. A Mandiner élőben közvetíti a beszélgetést.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
Az ember nem tehet jobbat, minthogy teljesíti Isten akaratát.
