Schiffer András szerint az ICC politikai eszközzé silányult, és következetlensége éppen a nyugati nagyhatalmak bűnei kapcsán lepleződik le.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés nem több politikai gesztusnál – jelentette ki Schiffer András ügyvéd az Indexnek adott interjújában, hozzátéve, hogy a valódi kihívás nem egyetlen intézmény, hanem a globális nemzetközi együttműködés mélyen átpolitizált rendszere.
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter hangsúlyozta: a meghatározó országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Törökország vagy Izrael nem tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
A volt országgyűlési képviselő szerint
a nemzetközi szervezeteket mára „globális progresszív hálózatok” uralják, és azok eredeti céljukat – a független igazságszolgáltatást és a nemzetközi együttműködést – egyre inkább feláldozzák politikai céljaik érdekében.
„A kormányzati érvelés, mely szerint az ICC mára politikai eszközzé vált, nehezen vitatható” – mondta Schiffer, ugyanakkor arra figyelmeztetett: ez a kritika nemcsak az ICC-re igaz, hanem „az ENSZ-re, az európai intézményekre és a WHO-ra is”,
amelyek szerinte mind a globális elit céljainak kiszolgálóivá váltak.
Külön kitért a WHO „dicstelen szerepére” a Covid-járvány idején, és élesen bírálta azt a tényt, hogy az Egészségügyi Világszervezet büszkén hivatkozott a Bill Gates Alapítvány pénzügyi támogatására.
Ezt is ajánljuk a témában
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéshez szükséges törvényjavaslatot már be is nyújtották az Országgyűléshez.
Schiffer szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés „nem válasz, legfeljebb kiáltvány”, és Magyarországnak inkább abban kellene élen járnia, hogy „újragombolják a nemzetközi együttműködés intézményeit”. Mint mondta: „az országok egymásra vannak utalva”, így
sem a globális nagytőke megregulázása, sem az ökológiai válság kezelése nem képzelhető el nemzetközi intézmények nélkül
– csakhogy ezek az intézmények jelenleg nem a közérdeket, hanem a „globális tőkeérdekeket” képviselik.
Schiffer súlyos ellentmondásnak tartja, hogy az ICC akkor hallgatott, amikor az Egyesült Államok „lebombázta Jugoszláviát, bevonult Irakba, vagy bűnrészes volt katonai puccsokban”. Felteszi a kérdést: „Miért nem adtak ki elfogatóparancsot Clinton, Bush vagy Blair ellen?” – és ezzel rámutat arra a kettős mércére, amely szerinte az ICC működését jellemzi.
Ugyanakkor kritikával illette a magyar kormányt is, amely szerinte következetlen külpolitikát folytat. „Nagyon szörnyű szerencsejátékot játszik Orbán Viktor külpolitika címén” – mondta, utalva arra, hogy a miniszterelnök kritikátlan Netanjahuval, Erdogannal és Hszi Csin-pinggel szemben, miközben Magyarország történelmi tapasztalatai és nemzeti érdekei mást kívánnának. „A palesztin népnek joga van az önrendelkezéshez” – szögezte le Schiffer, hozzátéve, hogy Magyarországnak minden olyan ügyben ki kell állnia, amely az őshonos kisebbségek identitásáról és jogairól szól – legyen szó székelyekről, kurdokról vagy tibetiekről.
Izrael jogát az önvédelemre Schiffer nem vitatta, sőt elismerte, hogy 2023. október 7-én a Hamász „elállatiasodott gazemberei brutálisan, az iszlám tanításokat is lábbal tipró módon” mészároltak le izraeli civileket.
Ugyanakkor világossá tette: „Népirtásra nem lehet népirtás a válasz.” Véleménye szerint a tartós és igazságos megoldás csak úgy érhető el, ha a terrorizmus okait – például az évtizedek óta tartó kilátástalan szegénységet és kizsákmányolást – is felszámolják.
Schiffer zárásként hangsúlyozta: ha a nemzetközi intézmények nem képesek betölteni eredeti hivatásukat, akkor nem Magyarország szigetelődik el, hanem maga a világ rendje rendül meg. Az emberiség tragédiája az lenne, ha az együttműködés lehetőségét a politikai játszmák végleg aláásnák.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez egy bátor, erkölcsös és rendkívüli döntés.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A Magyar Péter-imádót padlóra küldte már a budapesti békecsúcs puszta híre.
Vagy ha eljut, itt majd jól letartóztatják. Bár ez „valószínűtlen”.
A szóvivők kijelentették, hogy Vlagyimir Putyin vagyonát ugyan befagyasztották, de utazási tilalmat nem rendeltek el ellene.
A „szakértő” szerint „minél feszültebbé válnak Magyarország és Ukrajna kapcsolatai a következő fél évben, annál jobb Orbán Viktornak.”
A miniszterelnök szerint lehet vitázni mindenről, de úgy nem lehet külpolitikát csinálni, hogy közben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.
A népszerű román influenszer azt fejtegeti, miért engedheti meg magának Magyarország, hogy ellent mondjon Amerika és az EU elvárásainak?
A Magyar Nemzet publicistája a Csurran, cseppen című műből idézett.
A létesítményben az orosz hadsereg számára készülnek lőszerek, a gyárat pedig Ukrajna szövetségesei szankciókkal sújtották.
