A párizsi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás tilalmára és a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó cikkei által biztosított jogok megsértésének veszélyeire hivatkozott.
A francia igazságszolgáltatás elutasította annak az albán antifasiszta aktivistának az átadását Magyarországnak, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen – jelentette be az ügyben döntő bíróság elnöke. A párizsi fellebbviteli bíróság kiadatási részlegének elnöke a döntés ismertetésekor az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás tilalmára és a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó cikkei által biztosított jogok megsértésének „veszélyeire” hivatkozott.
Ezt is ajánljuk a témában
Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára.
A bíróság feloldotta a
32 éves Rexhino Abazaj rendőségi felügyeletét is, aki családja kíséretében és támogatói tapsa közepette hagyta el a tárgyalótermet
az AFP hírügynökség tudósítása szerint.
A Gino becenéven ismert aktivistát 2024. november 12-én állították elő Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján. Az albán férfi azonnal tiltakozott Magyarországnak való átadása ellen. A párizsi fellebbviteli bíróság ezt követően március végén rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezte.
Ezt is ajánljuk a témában
Azzal a kérvénnyel jelentkeztek a német hatóságoknál, hogy „a jobboldali autoriter magyar rezsim” és az ottani „börtönök embertelen körülményei” miatt ne adják ki őket Magyarországnak.
A magyar hatóságok azért kérték az albán férfi kiadatását, mert felelősségre akarják vonni a 2023 februárjában Budapesten történt erőszakos összetűzésekben játszott szerepéért.
Abazaj több, a magyar hatóságok által szintén körözött társával együtt az úgynevezett Becsület napján tartott demonstráció résztvevőivel tűzött össze.
Az Albániában született férfi Olaszországban nőtt fel, majd több évet töltött Finnországban, ahonnan tavaly érkezett Franciaországba. A lakhatáshoz való jogért küzdő aktivista azt állítja, hogy „egy népi antifasiszta mozgalom tagja, amely szembeszáll az Európában erősödő neofasizmussal”.
(MTI)
Nyitóképünk: Képernyőfotó
Csatlakozzon a Mandiner Klubhoz, és váljon olvasóból résztvevővé!
Zajlik a kampány Romániában.
Miközben Magyarországon politikai vita zajlik a tüntetők hídfoglalásai körül, Európa nagyvárosaiban már régóta szigorúan fellépnek a közlekedést bénító demonstrációk ellen.
Ezután nyugodtan ki lehet majd mondani, hogy Orbánék döntik el, ki lehet a magyar nemzet tagja.
Prof. Tanja Karakamisheva-Jovanovska, a Ss. Cyril and Methodius University oktatója szerint teljes körű reform kell az antidemokratikussá vált rendszernek.
Vajon az Egyesült Államokban a woke-ideológiát érintő változások milyen hatással lehetnek majd Európára, és benne a magyar társadalomra? Tudósításunk.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
A dobogó második és harmadik fokára két brit pilóta, George Russell és a vb-pontversenyt vezető Lando Norris állhatott fel.
