Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök tartós békét akar Ukrajnában.
Cikkünk frissül!
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök tartós békét akar Ukrajnában.
Starmer az általa Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, a BBC közszolgálati televíziónak adott interjúban kijelentette:
megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel arról, hogy „talán még egy-két országgal” együtt elkezdik a harci cselekmények befejezését célzó terv kidolgozását,
és ezt a tervet megbeszélik majd az Egyesült Államokkal is.
Trump és Zelenszkij pénteki nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva Starmer úgy fogalmazott, hogy „senki nem akar ilyesmit látni”, de hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök is tartós békét szeretne Ukrajnában, és az ukrán államfő egyetért ezzel. Majd azzal folytatta,
azt hiszem, egy lépést tettünk a jó irányba”.
„Meg kell találnunk a módját, hogy mindannyian együtt tudjunk működni. Mert végül is három évnyi véres konfliktuson vagyunk túl. Most el kell jutnunk a tartós békéhez” – jelentette ki az interjúban a brit kormányfő.
A Guardian hírfolyamából az is kiderült, hogy folyamatosan érkeznek a meghívott vezetők a Downing Streetre.
Jelen van már Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, akinek híd szerepe lehet a Trump-kormányzat és Európa között.
Az olasz vezető szombat este telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel. Az olasz miniszterelnöki hivatal a telefonbeszélgetés kapcsán annyit közölte, hogy az amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijjel való londoni találkozója miatt kereste Melonit, további részletekkel nem szolgáltak.
A Guardian közben a cseh miniszterelnöktől idéz néhány mondatot, aki ugyancsak jelen lesz Londonban.
„A cél mindannyiunk számára az igazságos béke, egy olyan béke, amely kitart. Nekünk katonailag még inkább erősítenünk kell Ukrajnát, mert csak ez lesz a hosszú távú béke garanciája” – mondta korábban Petr Fiala.
És azt is, hogy az európai országoknak a befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna további katonai segélyezésére kellene fordítani, illetve enyhíteni a költségvetési szabályokat a védelmi kiadások növelése érdekében.
Keir Starmer a mai napon videokonferencia keretében egyeztetett a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia képviselőivel is. Gitanas Nausėda litván elnök ezután kiadott közleményében azt írta,
„az Egyesült Államoknak és Ukrajnának vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, az európaiakkal együtt”,
és támogatta Donald Tusk azon korábbi megjegyzését is, miszerint a NATO keleti szárnya legyen a jövőben a prioritás.
Giorgia Meloni a Starmerrel folytatott kétoldalú megbeszélések után elhagyta a Downing Street 10.-et, kicsivel később Starmer átsétált a mai csúcstalálkozónak helyet adó Lancaster House-ba, ahova elsőként megérkezett Emmanuel Macron.
A háromórás start előtt másodikként befutott Donald Tusk, majd sorra a többiek, Mark Rutte NATO-főtitkár, Hakan Fidan török külügyminiszter, Petr Fiala, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz leköszönő német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Törökország, Hollandia, Románia, Finnország és Norvégia vezetői ugyancsak jelen vannak.
MTI/Guardian
Nyitókép: Peter Nicholls / POOL / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel és Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ elemzőjével tekinttettük át a fejleményeket a Trump-Zelenszkij-csörte kapcsán.
***
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Meghúzta a vörös vonalat Oroszország.
Csökkenteni akarja Magyarország hatását.
Két országot nevezett meg az ukrán elnök.
Egyre kevésbé titkolják, mi a szándékuk.
A vállalat közleményében ugyanakkor ismertette, hogy már látszik az alagút vége: úton van az első új Mercedes-busz.
Hasonló mértékű rendfenntartói készültségre legutóbb a három évvel ezelőtti NATO-csúcs idején volt példa.
