Botrány: manipulálja az ngó-knak szétosztott pénz átláthatóságát az EU!

A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központja előrukkolt egy jelentéssel Az EU propaganda-gépezete: nem kormányzati szervezetek finanszírozása az uniós értékek népszerűsítésére címmel. Frank Füredi, az intézmény vezetője felhívta a figyelmet: a dokumentumban foglaltak csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a munka csupán a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programon keresztüli finanszírozást értékeli, és nem veszi figyelembe azt a sokféle egyéb módot, ahogyan az Európai Unió pénzt juttat a kedvenc ügyeire.

2025-ben 236 millió eurót különítettek el rá. A program több mint háromezer civil társadalmi szervezetet támogatott, a pártfogoltak 2021 óta több mint ezer projektet hajtottak végre. A legnagyobb szervezetek közé tartozik a EuroCentralAsian Lesbian Community (6 millió euró), a European Network Against Racism (4,9 millió euró), valamint a European Women’s Lobby (4,8 millió euró).

A jelentésből kiderül, hogy a pénzeket olyan finanszírozási mechanizmuson keresztül folyósították, amelyben az EU keretszerződést ír alá egy magánközvetítővel, az pedig továbbfolyósítja a forrásokat a szervezeteknek. Ez lehetővé teszi az unió átláthatósági szabályainak megkerülését, amelyek megkövetelik az Európai Bizottságtól, hogy minden 14 ezer euró feletti kifizetést regisztráljon a nyilvánosan elérhető, bár szándékoltan homályos pályázati adatbázisában.

Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán jelezte, hogy 86 adatigénylést nyújtottak be az Európai Bizottságnak, és mindet visszautasították. A Magyar Nemzet arra hívta fel a figyelmet, hogy öt baloldali képviselő levelet írt az EP-képviselőknek arról, hogy EU-nak kellene állnia azt a kieső összeget, amely az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) eddig érkezett a különféle szervezetekhez.

Közérdekűadat-igénylés? Nem olyan egyszerű

Lajkó Fannitól, az Alapjogokért Központ Európai Unióra szakosodott munkatársától azt kérdezzük, miként lehet kikérni az EU-tól az ngó-knak juttatott és a projektekre kifizetett támogatásokat, mint amilyenek a CERV-pénzek. Lajkó rámutat: rendelet szabályozza, hogy a három uniós intézményhez, vagyis az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz milyen feltételekkel lehet közérdekűadat-igénylést benyújtani, azonban számos korlát és más tényező nehezíti azt, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek bizonyos dokumentumok. A jogszabály értelmében „bármely uniós polgár, valamint a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek jogosultak hozzáférni az intézmények dokumentumaihoz az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint”. Ennek megfelelően a kérelmezők adatigénylést nyújthatnak be, és az intézményeknek biztosítaniuk kell a dokumentumok nyilvános hozzáférését. Azonban bizonyos köz- és magánérdekek védelmében kivételek is érvényesek. Például ha egy dokumentum még nem készült el, vagy ha a közzététele veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását, akkor a kérelmet elutasíthatják – kivéve, ha nyomós közérdek fűződik a közzétételhez. További nehézség, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek új adatbázisokat létrehozni a kérelmezőknek, csupán a meglévő adatbázisaikban tárolt információkat tudják kiadni. Mivel viszont a nyilvánosság nem ismeri az adatbázisokat, nem tudjuk, hogy milyen adatokat tartalmaznak. Ennek következtében nem tudjuk, hogy az EB vagy más uniós intézmények milyen szerződéseket kötöttek, vagy milyen adatokat kezelnek az egyes projektekről. „Ez a helyzet nagy problémát jelent, mivel a konkrét információkra vonatkozó kérdések nélkül nehéz érdemi adatigénylést benyújtani, hiszen a bizottság erre hivatkozva elutasítja a kérést. Emiatt az adatokhoz való hozzáférés gyakran nem valósul meg, és az EU támogatási rendszere továbbra is átláthatatlan marad. A nyilvános hozzáférés tehát rendkívül korlátozott mértékű, ami megnehezíti az EU pénzügyi támogatásainak és projektjeinek nyomon követését” – hívja fel a figyelmet Lajkó Fanni.

A szakértő hozzáfűzi: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkében foglalt nyitottság elve kimondja, hogy az uniós intézményeknek munkájukat a lehető legnyilvánosabban kell végezniük. Ennek szellemében az EU 2024 szeptemberében elfogadott rendelete előírja, hogy a költségvetés végrehajtása során a polgároknak világos információkat kell kapniuk arról, az unió hol és hogyan költi el a pénzeket, ezáltal elősegítve az EU hitelességének növelését.

Zárt nyitottság, zárt átláthatóság?

A támogatásokra vonatkozó általános elvek közé tartozik az átláthatóság elve. Az uniós források kedvezményezettjeiről szóló információkat az EU-s intézmények központi és célzott weboldalán, a Financial Transparency System oldalon kell közzétenni. Az oldal első ránézésre valóban átláthatónak tűnik, mivel 2014 és 2023 között évenként, országonként és programonként bontva láthatók az elköltött összegek, és még konkrét szervezetekre is rá lehet keresni. A rendelet azonban meghatároz olyan kivételeket, amelyek esetében az információk közzététele nem kötelező. Például nem lehet nyilvánosságra hozni közvetlen támogatási formákra vonatkozó adatokat. Továbbá egyes alacsony értékű szerződéseket és bizonyos pénzügyi eszközök, illetve költségvetési garanciák révén nyújtott támogatásokat sem kötelező közzétenni, amennyiben egy előre meghatározott küszöbérték alatt maradnak. Ez a küszöbérték az unió pénzügyi szabályai alapján 15 ezer euró.

A kivételek jelentős mértékben korlátozhatják az EU pénzügyi tranzakcióinak és támogatásainak átláthatóságát, mivel a közzététel alóli mentesség megengedi, hogy egyes információk, amelyek a pénzügyi támogatások elosztásával összefüggésben fontosak lehetnek, ne kerüljenek nyilvánosságra. Az ilyen típusú korlátozások különösen akkor problémásak, amikor polgárok vagy civil szervezetek szeretnék ellenőrizni az uniós alapok felhasználását vagy átlátni a támogatások odaítélését.

Pénzosztás a küszöbérték alatt

A 15 ezer eurós összeghatár jelentős felmentést ad az EU-nak a bevallási kötelezettség alól. „Ennek következményeként ha a közzététel kellemetlenséget okozhat, a bizottságnak lehetősége van arra, hogy egy átláthatóságra kötelezett nagyobb szerződést több kisebb szerződésre bontson, így külön-külön egyik sem haladja meg az átláthatósági küszöbértéket” – mutat rá Lajkó Fanni. Hozzáteszi, egy másik lehetőség a pályázatok és a kedvezményezettek jogi státuszának manipulálása.

például nem minősülnek „nem kormányzati szervezetnek” (ngo) vagy „nonprofit szervezetnek” (nfpo) – annak ellenére sem, ha valójában azok. Mivel nincs egyértelmű, egységes meghatározás a nem kormányzati szervezetekre, a bizottság minden olyan nonprofit, nem közjogi szervezetet ngó-ként kezel, amely független a hatóságoktól, a pártoktól és a kereskedelmi szervezetektől. Az EB rendelkezésére álló, az ngó-kra vonatkozó információk az uniós forrásokból finanszírozott szervezetek önbevallásán alapulnak. Így a társaságok olyan jogi státuszt vehetnek fel, amely mentesíti őket a közzétételi kötelezettség alól. Egy további lehetőség a támogatások más entitásoknak való továbbosztása. Ilyen esetekben a fő kedvezményezett továbbosztja a támogatást más szervezeteknek, a közzétételi kötelezettség ugyanis csak a fő kedvezményezettre vonatkozik. Ennek következményeként a tényleges pénzmozgás és elosztás nem kerül a nyilvánosság elé. Mód van továbbá fiktív szerződések vagy mesterséges jogi konstrukciók alkalmazására. Ilyenkor a kedvezményezettek papíron olyan szerződéseket hoznak létre, amelyek megfelelnek a közzétételi szabályoknak, ám a tényleges pénzeszközök más módon lesznek felhasználva, így nem kerülnek nyilvánosságra.

Nyitókép: Bár az Európai Unió vezetése szerint fontos az átláthatóság, a valóságban számos akadály nehezíti az adatok megismerését
Fotó: AFP/Martin Bertrand/Hans Lucas