Súlyos politikai árat fizethet a CDU, ha végig akarja vinni a programját. Repedezik a stabil politikai helyzetre kialakított alkotmányos rendszer Németországban.
Mint ismert az előrehozott németországi választások eredményeként a CDU-CSU pártszövetség győzött, ezzel minden valószínűség szerint Friedrich Merz, a CDU elnöke lesz az ország következő kancellárja. Merz előtt ugyanakkor még egy hosszadalmas koalíciós tárgyalás áll, amely során az SPD-vel kell dűlőre jutnia, de ha még sikerül megegyezni, az sem garantálja, hogy ne váljon a múlt vasárnapi eredmény Merz számára egy pirruszi győzelemmé.
Mivel a Szabad Demokrata Párt (FDP) kiesett, Sarah Wagenknecht pártja, (BSW) pedig nem jutott be a Bundtestagba, így az AfD (152 képviselő) és a baloldali Linke (64 képviselő) összesen 216 hellyel rendelkezik a 630 fős parlamentben, tehát a két párt együttesen blokkoló kisebbséget alkot.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos döntések esetében, amelyekhez a Bundestag minősített többsége (kétharmada) szüksége, blokkolni tudják. Egy blokkoló kisebbség különösen az alkotmányos és az Európai Unióval kapcsolatos ügyekben lehet releváns, ezek között lehet említeni például
Valamint érdemes megemlíteni a sürgősségi törvényhozást is, különleges helyzetekben, például háború vagy rendkívüli állapot idején, a sürgősségi törvények elfogadásához is kétharmados többség kellhet.
Egy blokkoló kisebbség ilyenkor jelentős befolyást gyakorolhat a válságkezelésre.
Merz legfontosabb ígéretei közül kettő is érintett, az adósságfék eltörlése – ez a gazdaságélénkítéshez elengedthetetlen – ehhez alaptörvény módosítás kell, valamint minősített többség szükséges olyan speciális, mérlegen kívüli alapok létrehozásához is, amellyel például a Bundeswehr modernizálását finanszíroznák. Az AfD, amely ugyan támogatja a magasabb védelmi kiadásokat, de ellenzi Ukrajna támogatását, és ellenzi az adósságfék módosítását. Ezzel szemben a Linke bár támogatja az adósságfék eltörlését, de határozottan ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és a német fegyveres erőkre fordított kiadásokat, helyette más állami kiadásokat növelne.
Ezt is ajánljuk a témában
Megijedtek az AfD-től és a Linkétől a német főáramú pártok, ezért felvetették, hogy gyorsan módosítani kéne az alkotmányt, hogy kiszoríthassák őket a legfőbb döntésekből.
Mivel Merz az AfD-vel való bármilyen együttműködést határozottan elutasított a kérdés az, hogy a Linke milyen árat szab bizonyos kérdésekben, hogy ne akadályozza meg a CDU terveit. Merz ráadásul azt sem hagyhatja figyelmen kívül, egy a Linkével történő együttműködés – amely saját pártján belül is konfliktusokat szülhet – milyen reakciókat váltanak ki a jobboldali szavazókból. Alice Weidel, az AfD társelnöke hétfőn felszólította a CDU vezetőjét, hogy ne keressen alkut a baloldali párttal, hozzátéve:
Ez pontosan az ellenkezője annak, amire az országnak szüksége van”.
Jan Techau, az Eurasia Group tanácsadó cég Németországgal és az európai védelemmel foglalkozó elemzője elmondta a Financial Times-nak: „Az egyik legnagyobb kérdésben – talán a legnagyobb kérdésben – a következő kormány számára egy blokkoló kisebbség van. Ez egy hatalmas probléma.”
Ezt is ajánljuk a témában
Képes lesz-e Merz Németország és ezzel Európa józan, céltudatos vezetőjévé válni, vagy elsüllyed a kontinens fősodorbeli politikáinak mocsarában? Rajcsányi Gellért írása.
Merznek emellett lehetősége van több kockázatos lépést is tenni, ha mindenképpen végig akarja vinni a reformokat. A kormány felfüggesztheti az adósságféket a rendkívüli állapot kihirdetésével, egy ilyen lépés azonban csak korlátozott mértékű kiadásnövekedést tenne lehetővé egy meghatározott időszakra, valamint rendkívül súlyos alkotmányossági kérdéseket is felvet. Nem lenne meglepő, ha ebben az estben a német alkotmánybíróság marasztalná el kormányt.
Emlékezhetünk, hogy az előző kormányt is az alkotmánybíróság döntése sodorta abba a válságba, amely végül a koalíció összeomlásához vezetett.
Egy másik lépés – amely alkotmányossági szempontból nem kevésbé lenne problémás – az lenne, hogy az adósságfék eltörléséről még a 2021-ben megválasztott összetételű Bundestag szavazna, amelyben még megvan az ehhez szükséges kétharmados többség.
Összességében a bokkoló kisebbség leginkább az alkotmányos stabilitást és a konszenzusos döntéshozatalt szolgálja Németországban, de egy megosztott parlamentben – mint amilyen a mostani is – politikai patthelyzetet is előidézhet.
Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Mintha semmi sem történt volna.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az orvosság pedig a szavazók akaratának felismerése: a polgárok egy konzervatív, CDU–CSU–AfD összetételű koalíciót szeretnének. Boris Kálnoky írása.
A parlamenti felszólalások és bekiabálások kavarták a legnagyobb vihart, egy elemzés szerint Magyar Péter politikai sorsa Németországban dőlhet el, egy lengyel politikus pedig brüsszeli kettős mércéről beszélt. Ezek voltak a kedd legolvasottabb hírei.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
Több vadászgépet adományoznak a háborúban álló országnak.
„Nem valószínű, hogy megkapják azt a 10 milliárd eurót, amire számítanak.”
