Abszurd interjút készített egy amerikai újságíró a Vlagyimir Putyin ideológusának is hívott Alexander Duginnal, aki elmondta, mit akarnak az oroszok.
Az elnök egyik ideológiai támaszának számító, hatvankét éves teoretikus, politikai elemző korábban egyébként Tucker Carlsonnak adott interjút, most az egyébként baloldali-szuverenista Glenn Greenwaldnak adta be a derekát.
A Greenwald egyébként kétórás műsorából közölt felvételrészletben szóba kerül az ominózus kérdés: mit neveznének az oroszok győzelemnek? (Nemrég Wolfgang Münchau írta meg hosszan, hogy ez a háború nem fényes diadallal fog végződni, hanem kínkeserves, kompromisszumos békével, már ha.)
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump békét akar, most. Volodimir Zelenszkij és európai támogatói győzelmet akarnak, később. Ez nonszensz, második világháborús logika. Elemzés!
Dugin, aki korábban arról beszélt, hogy a győzelem ad történelmi legitimitást Putyin rendszerének erre több szcenáriót vázolt fel annak függvényében, hogy milyen fokú ez a győzelem.
„Ez lehet az ellenőrzés megszerzése Ukrajna fölött”
– mondja a politológus. „Egész Ukrajna fölött?” – kérdez vissza az újságíró; – „egész Ukrajna fölött” – felel rá Dugin, aki aztán kifejti, mire gondolt: azáltal, hogy odatesznek nem feltétlenül oroszbarát, de semleges személyeket, akik leszerelik katonailag az országot, és eltakarítják a „náci ideológiát és a russzofóbiát, illetve a gyűlöletet az Orosz Ortodox Egyházzal és az orosz nyelvvel szemben” – ez lenne szerinte a maximum.
„Ha felszabadítjuk azt, amit Novorosszijának hívunk, ami négy olyan régiót tartalmaz, amit már amúgy is megszereztünk”, és még négy újat Odessza, Harkov, Nyikolajev és Dnyepropetrovszk környékét – fogalmaz Dugin – hozzácsatolhatják Oroszországhoz, és ez is lehet győzelem, ha sikerül véghezvinni – fejtegeti.
Vagy elfoglalni Kijevet, és kettévágni Ukrajnát két részre, egy nyugati és egy keleti részre – ez is egy lehetőség szerinte.
„A lehetséges legkisebb győzelem, amit elfogadnánk, hogy megtartjuk azokat a területeket, amelyeket már megszereztünk” – fogalmaz, hozzátéve: ezt Ukrajnának el kell fogadnia és demilitarializálnia magát, és megígérnie, hogy nem próbál belépni a NATO-ba.
Majd arról beszél, hogy míg Oroszországban az első opciókkal lennének elégedettek, és az utolsót nehéz lenne eladni győzelemként, addig Zelenszkij és Washington is elképzelhetetlennek tartja még azt is elfogadni. Kérdésre még hozzáteszi, hogy nem konkrét személyektől van politikai nyomás helyezve Putyinra a győzelem kapcsán, hanem a közvélemény patriotizmusa által.
Alexander Dugin (1962) antikommunista családba született, s ezért a nyolcvanas években disszidens volt. Az orosz rendszerváltás után azonban a Nemzeti Bolsevik Párt társalapítója lett. Később otthagyta az irányzatot. 1997-ben jelent meg A geopolitika alapjai című munkája, amelyben az orosz befolyás és világhatalmi státusz újjáépítése mellett szállt síkra akár hódítások árán is, az Egyesült Államok által vezetett atlanti világgal szemben. Eme neo-eurázsiai ideológiát vallja a 2002-ben alapított Eurázsia Párt is. Számos könyvet írt, köztük A negyedik politikaelméletet (2012), Az eurázsiai missziót (2014), az Egyesült Államok és az új világrendet (2012), a Putyin versus Putyint (2014), az Etnosz és társadalmat (2018), a Politikai platonizmust (2019), illetve A nagy ébredés versus nagy újrakezdést (2021). Az orosz törvényhozás, a Duma több vezetőjének volt tanácsadója. Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata vitatott, egyesek az elnök ideológusaként emlegetik, mások vitatják a szoros kapcsolatot és befolyást. Dugin támogatja az ukrajnai inváziót. 2022-ben Mokszkva külvárosában egy autórobbantásban elhunyt lánya, Darya Dugina újságíró és politológus, Putyin és az ukrajnai háború támogatója. Dugin írt könyvet Martin Heidegger német filozófusról, és befolyással voltak rá az olyan metafizikai tradicionalisták, mint Julius Evola és René Guénon, de hatással voltak rá az újpogány eszmék, a francia új jobboldal és különféle ezoterikus elképzelések is.
Nyitókép: AFP
Az eseménydús hadgyakorlaton még egy esetleges atomtámadás forgatókönyvét is begyakorolták.
Az amerikai elnök szerint nélküle nem jöhet létre a személyes tárgyalás.
A hívők nem jók a kompromisszumban és a másik fél megértésében. Hiszen aki elutasítja a mi hitünket, az inherensen rossz.
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Az amerikai elnök egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó lehetőségéről is beszélt.
Közös nevezőre juthatott Trump és Putyin.
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely tájékoztat.
Több civil szervezet támogatta olyan ügyészek kampányait, akik enyhe büntetést kérnek súlyos bűncselekményekre. Ők most Trump célkeresztjébe kerülhetnek.
