Mit akar Trump Gázában?

Trump második elnökségének külpolitikai doktrínáját eddig a következő mondattal lehetne jellemezni: „Miért ne tehetném meg?”

Az amerikaiak leültek az oroszokkal, Trump kiakadt Zelenszkijre, az európaiak pedig pánikolnak. Összefoglaló a Trump adminisztráció Európát lesokkoló külpolitikai fordulatáról.
Donald Trump elnök egyik fő külpolitikai ígérete az volt, hogy véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Mint JD Vance alelnök kifejtette egy X posztban; Trumpnak és neki két alapérve volt az elmúlt három évben: „Először is, a háború soha nem robbant volna ki, ha Trump elnök lett volna hivatalban, másodszor, sem Európa, sem a Biden adminisztrációnak, sem az ukránoknak nem volt stratégiája a győzelemhez. Ez igaz volt három éve, igaz volt két éve, igaz volt tavaly és igaz ma is”– írta az alelnök. Tehát az elnök szakított azzal a nézettel, amit az európaiak hirdettek arról, hogy „a végsőkig” és a „győzelemig” Ukrajna mellett állnak.
Az amerikai adminisztráció szerint az ukránok nem győzhetnek, így a megoldás a háború lezárása, akkor is ha ez a lezárás nem ideális.
Az új adminisztráció szakított azzal a nézettel is, hogy Oroszországot ki kell hagyni a tárgyalásokból. Trump már a beiktatása előtt többször elmondta: szeretne minél előbb beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mikor február 12-én ez a telefonhívás megtörtént, Trump a következőt írta a közösségi oldalán: „Megállapodtunk abban, hogy együtt fogunk dolgozni, nagyon szorosan, beleértve egymás nemzetének meglátogatását is. Abban is megállapodtunk, hogy a saját csapataink azonnal megkezdik a tárgyalásokat”.
Nem is a telefonhívás, hanem Trump pozitív hangneme volt az, amely Európában pánikhoz vezetett.
Bár a potenciális találkozót már hosszú ideje belengette az elnök, Európa nyugati vezetői azt várták tőle, hogy keményen fellép Putyin ellen, különösen mert két nappal a beiktatása után már szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, ha nem köt gyorsan békét. Akkor azt írta: „Egyezzünk meg most, és hagyjuk abba ezt a nevetséges háborút! EZ CSAK ROSSZABB LESZ. Ha nem kötünk „alkut”, méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államokban és számos más résztvevő országba ad el. Legyünk túl ezen a háborún, amely soha nem kezdődött volna el, ha én lettem volna az elnök! Megtehetjük a könnyebb vagy a nehezebb úton – és a könnyebb út mindig jobb. Itt az ideje, hogy „MEGÁLLAPODJUNK”. NEM SZABAD TÖBB ÉLETET VESZÍTENI!!!” Ezt követően a világ figyelme leginkább Trump váratlan gázai tervére terelődött, majd jött a váratlan telefonhívás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően az amerikai NBC-nek azt nyilatkozta, hogy soha nem fog elfogadni olyan döntést, amelyet Amerika és Oroszország Ukrajna nélkül hoz.
Az ilyen nyilatkozatok a washingtoni hírek szerint felbosszantották Trumpot. Donald Trump azt sem felejtette el, hogy Zelenszkij az amerikai elnökválasztási kampány alatt Pennsylvaniába utazott és fegyvergyárat látogatott a demokrata kormányzóval.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump második elnökségének külpolitikai doktrínáját eddig a következő mondattal lehetne jellemezni: „Miért ne tehetném meg?”
Kedden Rijádban találkozott az orosz és az amerikai külügyminiszter. A négy és fél órás találkozó a két szembenálló fél legátfogóbb kapcsolatfelvétele volt azóta, hogy Moszkva 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen – írja Foreign Policy, amelynek elemzése szerint ezzel Amerika gyakorlatilag véget vetett az elszigetelés politikájának Oroszországgal kapcsolatban.
Mint a lap rámutatott: Rijádban egyetlen ukrán képviselő sem volt jelen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy Kijev nem fogadja el az e heti tárgyalások semmilyen eredményét, mivel Ukrajnát nem hívták meg. Zelenszkij tervezett szaúd-arábiai útját is elhalasztotta a jövő hónapra.
Kijev szövetségesei aggodalmukat fejezték ki, hogy őket is háttérbe szorítják. „Ukrajna és Európa nélkül nem lesz béke Ukrajnában” – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Foreign Policy-nak.
Marco Rubio külügyminiszter kedden megpróbálta eloszlatni ezeket a félelmeket, mondván: „Az Európai Uniónak valamikor az asztalnál kell ülnie, mert nekik is vannak szankcióik, amelyeket kivetettek." Rubio és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azonban jelezte, hogy Washington konzultálni fog Kijevvel és Brüsszellel is.
Egyelőre nincs hír arról, hogy mikor ülhetne egy asztalhoz az orosz és az ukrán fél, hiszen egy hete Zelenszkij még arról beszélt, hogy Oroszország már a nyáron megtámadhat más európai országokat.
„Tudva, hogy nem sikerült elfoglalnia minket, nem tudjuk, hová fog menni. Fennáll a veszélye annak, hogy ez Lengyelország és Litvánia lehet, mert hisszük – hisszük, hogy Putyin háborút fog indítani a NATO ellen” – mondta Zelenszkij az NBC-nek. Arra a kérdésre, hogy mit mondana Putyinnak, ha találkoznának a béketárgyalásokon, Zelenszkij „gyilkosnak” és „terroristának” nevezte az orosz vezetőt.
Ezt is ajánljuk a témában
Elfogyott Donald Trump türelme az ukrán elnökkel szemben.
A New York Post információi szerint a Fehér Házban nem kedvelik Volodimir Zelenszkijt, így az adminisztráción belül nem keltett különösebb meglepetést, mikor Trump a rijádi találkozó után „diktátornak” nevezte őt, és elégedetlenségét fejezte ki az ukrán elnökkel szemben. Később egy sajtótájékoztatón az elnök reflektált arra, hogy kritizálják, amiért Ukrajnát nem hívták meg az Egyesült Államok és Oroszország szaúd-arábiai csúcstalálkozójára.
„Ma hallottam: Ó, minket nem hívtak meg. Hát, ti már három éve ott vagytok. A háborúnak már rég véget kellett volna vetni”
– jelentette ki.
A New York Post információ szerint Trump bosszúságának nem csak a személyes ellenszenv az oka, hanem az, hogy az ukránok nem fogadták el azonnal azt a tervét, amely szerint Ukrajna az ásványkincseivel fizetne az amerikai támogatásért.
Trump Scott Bessent pénzügyminisztert nemrég Kijevbe küldte, azonban az ukrán vezetés nem egyezett meg vele. Bessent kész szerződéssel állított be, de az ukránok időt kértek, ami nem tetszett az amerikai félnek. A Postnak Trump tanácsadói arról számoltak be, hogy
az elnök úgy véli, hogy Zelenszkij szeptemberben, a Trump Towerben tartott találkozón elvben beleegyezett abba, hogy Ukrajna 500 milliárd dollár értékben ritkaföldfémeket ad az Egyesült Államoknak a kongresszus által jóváhagyott 183 milliárd dolláros támogatás ellentételezéseként.
Az ukrán elnök azonban a héten azt állította, hogy a terv nem „komoly beszéd” mivel nem tartalmaz biztonsági garanciát Ukrajna számára. De a hírek szerint az ukránok és az amerikaiak továbbra is tárgyalnak az alkuról.
A republikánusok közül sokaknak nem tetszett Trump diktátoros megjegyzése, azonban az az általános nézet, hogy Trump megint csak nyomást próbált ezzel gyakorolni Zelenszkijre. Az elnök kemény kommentjeit pénteken enyhíteni próbálta Keith Kellogg az elnök ukrajnai különmegbízottja. Kellogg „bátor vezetőnek” nevezte az ukrán elnököt. Úgy tűnik azonban ő az egyetlen, aki barátságosabb hangnemet próbál megütni, mert Mike Waltz Trump nemzetbiztonsági tanácsadója szintén pénteken kijelentette a CPAC-en: „A lényeg annyi: Zelenszkij elnök alá fogja írni ezt az alkut”
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója nyilatkozott a CPAC-en.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT, ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP / POOL