A Szabad Európa Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsor vendége volt.
A február 23-i németországi választást követően nagy valószínűséggel nagykoalíció jön étre, amelyben a CDU majd a többi pártot okolva „ki fog slisszolni” például a bevándorlásra vonatkozó választási ígéretei alól – mondta a Szabad Európa Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.
Ezt is ajánljuk a témában
Egymásra épülő és ható válságjelenségek szövevényében tipródik Németország, benne minden lakosa és politikai elitje. A februári választás e válságnak a fokmérője, de nem a megoldása lesz. Berlin útkeresésének hatásaiból viszont mi, magyarok sem tudunk kimaradni.
Szájer József azt mondta, nagy valószínűséggel nagykoalícióra, „valamiféle baloldali, balközép jobbközép koalícióra lehet számítani”,
amelynek keretében „akár a bevándorlás tekintetében is legkeményebb állításokat mondó párt, amely jelen pillanatban a CDU ezen az oldalon, azt fogja mondani, hogy ezt azért nem lehet megcsinálni, mert a zöldek, a szociáldemokraták vagy a szabaddemokraták ezt nem támogatják, és ki fognak slisszolni a választási ígéretek alól”.
„Néhány hangzatos ígéretet betartanak, de a bevándorlás valódi megállításának a lehetőségéért nem fognak tenni, mert nem ez fakad belőlük, ezt az álláspontot jelen pillanatban az AfD képviseli Németországban, róluk mindenki el is hiszi, hogy ha ők akkorák lennének, és elérnék ezt a győzelmet, akkor meg is csinálnák” – fejtette ki.
Szájer József hangsúlyozta, Németország Európa legnagyobb demokráciája, a kontinensen mindenkire hatással van az, ami ott történik, ráadásul az Európai Unióban Németország a vezető erő, „még akkor is, ha ezt a feladatot nem is látta el az utóbbi időben”.
A közvélemény-kutatások eléggé megbízhatóak Németországban, bár már nagyon sok helyen csődöt mondtak az elmúlt időszakban mind Európában, mind Amerikában, de azért nagy valószínűséggel megmarad az a hagyomány, hogy a legerősebb pártnak a vezetője kapja meg a kancellári tisztséget, és „nem tévedek nagyot, ha azt mondom, Merznek fogják hívni a következő kancellárt” – jegyezte meg az esélyeket latolgatva. Hangsúlyozta, egyáltalán nem biztos abban, hogy valódi jobboldali kereszténydemokrata politikát folytat majd, az ellenkezőjében inkább, vagyis, hogy nagykoalíció lesz, amelyben ott lesznek a baloldal képviselői is, és „minden értelemben vissza fogják húzni attól az országot és az ország vezetését, akár a kancellárt, hogy radikális megoldásokat alkalmazzon a nagyon nehéz kérdésekre”.
Szájer József a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy Friedrich Merz hozhat-e pozitív változásokat a német-magyar kapcsolatokban, azt felelte, Magyarországnak fontos partnere Németország, „érdekünk, hogy megfelelő pragmatikus viszony legyen, de se személyes, se speciális pártviszony nem fűz már hozzá bennünket”.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt kormányra kerülésének esélyéről, illetve arról, lesz-e nagyobb párt, amelyik koalíciót ajánl fel számára, azt mondta, az osztrák modellt tartja reálisnak, óriási „áttörési eredmény” lenne, ha az AfD több szavazatot szerezne, mint Kereszténydemokrata Unió (CDU).
„Nem tartom valószínűnek, hogy jelen pillanatban ez az áttörés bekövetkezzen, de már középtávon igenis erre a lehetőség meglesz, ahogyan Ausztriában a győztes párt végül kivívta magának a kormányalakítás lehetőségét, most pedig nem tud még dönteni aközött, hogy tényleges koalíciót csináljon, vagy pedig egy új választás legyen, amelyből még jobb eredménnyel jöhet ki” – fogalmazott.
Szájer József Németország politikai helyzetét jellemezve azt mondta, az ország irányítatlan állapotban van, mert „a határozott lépéseket nem meri megtenni, azokat, akik pedig ezeket megtennék, a hivatalos politika – élén a médiával – igyekszik kiszorítani, lehetetlenné tenni, és ”tulajdonképpen fenntartani ezt a mostani patthelyzete”.
(MTI/Mandiner)
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Lefoglalt mobilok és törvénysértő mémek: az amerikai mainstream média véletlenül megmutatta, milyen abszurdak a német gyűlöletbeszéd törvények.
Németország gazdasági minisztere nem érti, miért nincs saját vagy európai kommunikációs platformjuk. Robert Habeck szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy demokráciájukat kínai algoritmusok vagy Elon Musk szélsőjobboldali fantáziái alakítsák.
Az is elmond valamit az Európai Unió helyzetéről, hogy az amerikai elnöknek esze ágában sincs személyesen a kontinensre látogatni.
Annalena Baerbock állítólag tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal a fogva tartás körülményeinek javítása érdekében.
Egyre többen érzik úgy, hogy a német gazdasági modell összeomlott – és most a választások dönthetnek az ország jövőjéről.
Meglepetésre az AC Milan és az Atalanta is kiesett a Bajnokok Ligájából papíron gyengébb ellenfeleik ellen.
Mit jelent a Batthyány nevet viselni a XXI. században? Miként élnek velünk annak a kornak értékei és hagyományai, amikor még hercegek, grófok és bárók népesítették be a közéletet? Illetve mit nyújt a Fiatalok Batthyány Köre a legifjabb generációnak? Ezekről beszélgettünk a szervezet vezetőjével, Batthyány Boldizsárral. Interjúnk.
