Nagyot bukhat Scholz: ha elvesztik a választást, ő lesz az elmúlt ötven év legsikertelenebb kancellárja

Olaf Scholz lehet az elmúlt ötven év legrövidebb ideig hivatalban lévő kancellárja, amennyiben az SPD elveszíti a február 23-i előrehozott választásokat. Erre pedig minden esély megvan, hiszen a szociáldemokrata párt támogatottsága még feleakkora sincs, mint a CDU-CSU koalíciónak, sőt, még a markáns jobboldali AfD is megelőzi őket.

Már félidőnél voltak gondok, de Scholz akkor még bízott benne, hogy kihúzza a négy évet

Scholz megválasztása sem volt már zökkenőmentes, hiszen 2021-ben egy úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció jött létre, amelynek a kancellárt adó SPD mellett a Zöldek, és a legkisebb kormánypártként az FDP is tagja volt. 

A kormány tervezett félidejében, 2023 júliusában Dobrowiecki Péter, a Magyar-Német Intézet kutatási vezetője értékelte a Mandinernek Scholzék addigi eredményeit, és igyekezett megjósolni, hogy mi várható Németországban az elkövetkező két évben. Az SDP már akkor is csak a harmadik legnépszerűbb párt volt az országban, az ellenzékben lévő CDU/CSU szövetség és az AfD mögött. A másik két kormánypárt pedig még Scholzékál is többet veszített támogatottságából.

Akkor a szakértő a háború kitörésével indokolta a koalíció megromlását, ami előhozta az ellenéteket a három párt között. Az már akkor tisztán látszott, hogy a kezdetben ambiciózus célkitűzések közül semmi sem fog megvalósulni. A német gazdaság pedig nemhogy nem kezdett el kikászálódnia COVID okozta válságból, de csak még mélyebbre süllyedt benne. Dobrowiecki már akkor nem jósolt még egy ciklust Olaf Scholznak, pedig az SPD támogatottságának igazi mélyrepülése csak azután kezdődött.

Egymás után érték a kudarcok

2023 szeptemberében már alulról súrolta a 18 százalékot Scholz támogatottsága. A Socialeurope szerint már a kancellár leglelkesebb hívei is elégedetlenkedni kezdtek, és hiányolták, hogy úgy viselkedjen, mint egy valódi vezető.

A júniusi EP-választáson csak a harmadik helyen futottak be a CDU és az AfD mögött.

A kancellár ugyanakkor sokáig nem akart tudomást venni az AfD megerősödéséről, és minden egyes választásnál a végletekig hitt saját sikerükben.

Scholz, a csendes megfigyelő

Az események alakulásában – a kormány megosztottsága mellett – komoly szerepet játszhatott Olaf Scholz nem túl karizmatikusnak mondható, csendes személyisége. Igaz, 2021-es sikerét is a passzív taktikának köszönheti, amikor azzal sikerült választást nyernie, hogy kivárta, amíg ellenfelei hibáznak, akik ezt sorra meg is tették neki. Ők így szépen sorban kiütötték egymást – vagy néha magukat – a nyeregből, Scholz pedig szépen csöndben megnyerte a választást, anélkül, hogy komolyabban megerőltette volna magát a kampány során.

 Igaz, az ukrajnai háború támogatásával, és az ország gazdasági helyzetének tovább rontásával eddig egyik ígért pontban sem tűnik túl megbízhatónak.

A kancellár tévés szereplése négy nappal a bizalmatlansági indítvány elfogadása után igazi iskolapéldája volt annak, hogyan nem szabad viselkedni, ha az ember meg akarja szólítani a választókat, írta nemrég Politico. Scholz ugyanis ügyetlenül próbálta kikerülni a riporter kellemetlen kérdéseit, majd, amikor nem sikerült elterelnie a szót, szégyenlősen lesütötte a szemét.

Scholz, a bűnbak

Németországban gyakorlatilag nincs olyan politikus vagy párt, akit ne hibáztatnának a kialakult válságért. Angela Merkel azért felelős, mert az ő irányítása alatt vált Németország igazán energiafüggővé Oroszországtól. De okolják az FDP pénzügyminiszterét, Christian Lindert, aki nagyban hozzájárult a kormány széteséséhez, sőt sokak szerint szándékosan aláásta a kormány munkáját. A zöldekre azért zúdult népharag, mert csak a klímaválság lebeg a szemük előtt, és emiatt sok gazdaságilag előnyös döntés nem tudott megszületni, ami a német polgárok életén is könnyíthetett volna.

De még az eddig ellenzékben lévő CDU-t is felelősnek találják, mégpedig azért mert Merzet haszonlesőnek tartják, aki nem az ország, hanem önös érdekeit nézi.

A legnagyobb felelős azonban, a bűnbak, aki mindenért számonkérhető, ami az elmúlt négy évben történt, az a kancellár, Olaf Scholz. Akiből hiányzik az emberi együttérzés, a politikai kockázatvállalás, aki nem volt valódi vezetője sem az országnak, sem a kormánykoalíciónak, hiszen minden döntésben mások véleményére hagyatkozott, írja a Politico.

És ezt nem csak a választók, de a parlamenti képviselők is így gondolják. Miután Scholz bejelentette, hogy meneszti Christian Linder pénzügyminisztert és felvetette az előrehozott választás lehetőségét, az első ülés a Bundestagban arról szólt, hogy a politikusok egymásnak adogatták a mikrofont és a kancelláron gúnyolódtak. 

Friedrich Merz a kancellár amerikai-barát politikáját vette elő. Olaf Scholz nagyon jó kapcsolatot ápolt Joe Bidennel, és az ukrán háború kapcsán is többnyire az amerikai érdekek motiválták a döntéseit. Merz szerint az új elnök, Donld Trump mindennek ellenére valószínűleg nem is fog emlékezni rá, ki az az Olaf Scholz, és hozzátette: „Szerintem önnek már nem is lesz hatalmában beszélni az új elnökkel, aki semmibe fogja venni önt.”

Nemcsak a Bundestagban, de azon kívül is rekordalacsonyan van Scholz népszerűségi mutatója. Ennek ellenére a Szociáldemokrata Párt úgy döntött, őt indítják a februári választáson is, pedig a védelmiminiszter, Boris Pistorius sokkal esélyesebb befutó lenne.

Ezzel a húzással az SPD gyakorlatilag lenullázta az esélyeit az előrehozott választáson, de Scholz továbbra is bízik a csodában. Nem is tehet mást, hiszen, ha nem akar az elmúlt ötven év legrövidebb ideig hatalmon lévő kancellárja lenni, nincs más választása, mint nyerni.

Fűt-fát ígér az SPD

A párt a passzív szavazókat próbálja mozgósítani. A 63 oldalas, „Több neked. Jobb Németországnak” című programjában az SPD az erős államra, a szegények és gazdagok közötti egyenlőségre, valamint a gazdaságba, az infrastruktúrába és a védelembe történő nagyobb beruházásokra helyezi a hangsúlyt, amelyeket a gazdagok magasabb adójából és az államadósság növeléséből finanszíroznának. A vagyonadó újbóli bevezetése és a nagy örökségek fokozott megadóztatása is szerepel a programban.

A terv szerint Scholzék célja, hogy megőrizzék a jóléti államot.

– jelentette ki Scholz.

A kancellár szerint Németország válaszúthoz érkezett, és ha „február 23-án rosszul döntünk, másnap arra ébredhetünk, hogy egy teljesen új ország vesz minket körül”.

***

Nyitókép:HALIL SAGIRKAYA / ANADOLU / Anadolu via AFP