Komoly kihívást jelent a pápaválasztás dinamikájának feltérképezése a világegyház jelenlegi helyzetében.
Az elmúlt évszázadok legösszetettebb és egyben legizgalmasabb konklávéjára készül az egyház – idézte az olasz lapok értesüléseit a Magyar Nemzet Jánosi Dalma tudósítása nyomán. Mint írták, míg Ferenc pápa az életéért küzd a Gemelli kórházban, addig az olasz sajtó arról cikkezik, hogy elkezdődtek a titkos egyeztetések a vatikáni folyosókon. Egy esetleges konklávé kihirdetéskor a Bíborosi Kollégium 253 tagja közül, 140 pápa választó és pápává választható bíboros lépheti át a Sixtus-kápolna küszöbét, melyből 110-et Ferenc pápa kreált.
Míg egyes források szerint fölösleges összeesküvésről beszélni, hiszen a Ferenc pápa által kinevezett bíborosok a világ legkülönbözőbb pontjain élnek, akár egészen apró egyházmegyékben, valójában nem is állnak kapcsolatban egymással. A szentatya pedig ritkán hívott össze, az egyház nehézségeit megvitató ülést, úgynevezett konzisztóriumot, mely alkalmat adott volna komolyabb egyeztetésekre, mélyebb ismerkedésre. Mióta hivatalban van, mindössze tíz alkalommal szólította a teljes Bíborosi Kart egyszerre Rómába.
A legutóbbi konzisztóriumot december 7-én tartotta a Szent Péter bazilikában, melyen 21 új bíborost kreált, köztük Német Lászlót a belgrádi főegyházmegye korábbi metropolita érsekét – emlékeztettek.
A tudósításban azt is felidézték, hogy Ferenc pápa már szolgálata kezdetén azt hangoztatta, célja egy olyan egyház létrehozása, mely nem egyetlen középpont, azaz Róma köré szerveződik, hanem szélesebb körű autonómiával ruházva fel a helyi egyházakat.
Az összeállításban megjegyezték, hogy bár nem lehet kifejezett „Bergoglio-szárnyról” beszélni, de az kétségtelen, hogy
többen is képviselik az argentin származású pápa progresszív nézeteit.
Sőt olyanok is vannak, akik még Ferenc pápánál is radikálisabb álláspontot képviselnek.
A legnagyobb kérdés pedig jelenleg, hogy amikor elérkezik a konklávé pillanata, akkor progresszív, vagy a hagyományokat őrző utód kerül-e Szent Péter székébe. Jánosi Dalma tudósításában arra is kitért, hogy a Bíborosi Kollégium tagjai értető mód nem nézik jó szemmel, hogy minden alkalommal, amikor a szentatya kórházi kezelésre szorul kezdetét veszi a „pápa totózás”. Gerharad Ludvig Müller bíboros az Il Corriere della Sera napilapnak úgy nyilatkozott,
mindenfajta találgatás a hit tanúságtétele ellen szól.
Az egyházi vezetők már korábban is intették a sajtó munkatársait, hogy a konklávéval kapcsolatos politikai megközelítés könnyen tévútra viheti a helyzet megítélését és értelmezését.
A cikkben hangsúlyozták, hogy „kétségtelenül komoly kihívást” jelent a pápaválasztás dinamikájának feltérképezése a világegyház jelenlegi helyzetében. Mint fogalmaztak, Ferenc pápa egy emberközeli, a megsebzett emberiséghez lehajoló egyházról álmodott és ezen irányelvek alapján választotta bíborosait is. Ezért nem kizárt, hogy a külvilágtól elzárt Sixtus-kápolnában egy olyan személyt tüntetnek ki majd a legtöbb szavazattal, aki nehezen katalogizálható.
Egyikük a Vatikán-szakértők által „Bergoglionál is Bergoglióbb”, ultraprogresszívként emlegetett bíboros, Jean-Claude Hollerichet a luxemburgi egyházmegye érseke, aki korábban a Katolikus Egyház Katekézisének radikális felülvizsgálatát szorgalmazta.
Említenek továbbá egy úgynevezett haladó ágat is, melynek kiemelkedő alakja Sérgio da Rocha, San Salvador metropolita érseke, valamint Juan Josè Omella bíboros, Barcelona érseke, aki a cölibátus eltörlését és a nők pappá szentelését is felvetette. Ők az úgynevezett C9-ek, azaz a 9 tagból álló bíborosi testület tagjai, Ferenc pápa legközelebbi tanácsadói. Míg Pietro Parolin bíboros államtitkár, Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíboros, manilai érsek és Matteo Zuppi bíboros, Bologna érseke az Olasz Püspöki Konferencia elnöke is a pápa legközelebbi munkatársai közé tartozik és az általa kialakított irányvonalat képviselik – sorolták.
De a római tudósításból az is kiderült, hogy
az ellenállók keménymagját az Amerikai Egyesült Államok főpásztorai képezik,
akik a pápa felhívása ellenére sem kívántak szembe helyezkedni a trumpi vezetéssel.
De szóba kerülhet még a tradicionális ág egyik jól ismert alakja, Fridolin Ambongo Besungu bíboros, kinshasai érsek, aki kemény kritizálta a homoszexuális párok megáldását engedélyező Ferenc pápa által jóváhagyott dokumentumot – jegyezte meg a lap.
Fotó: Dimitar Dilkoff/AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Bródy János nagy bejelentést tett a választások előtt, Magyarországot választja a Tottenham magyar üdvöskéje, közröhej tárgya lett a tiszás katona. Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb szombati hírei.
A tárlat egyben lelki utazás is.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Először lmbtq-zarándoklat megy a Szent Péter-bazilikába, utána pedig egy bíboros exorcizálja a székesegyházat a zarándoklat miatt. Szilvay Gergely írása.
A Kossuth-díjas színművész még a miniszterelnök vatikáni látogatása előtt adott néhány tippet.
Az egyházfő üzent a családoknak és arra buzdított: imádkozzunk a békéért.
Ennyit arról, hogy szélsebesen felszabadíthatnák a befagyasztott pénzeket.
Átlátnak az álmagyarkodáson: egyre több meghatározó nemzeti radikális szerint a Tisza Párt győzelme „katasztrófával” érne fel, ezért összefogásra szólítanak fel.
