Amerika egyik legismertebb riportműsora Németországban forgatott az ország gyűlöletbeszéd törvényeiről, és még a liberális riporter is megdöbbent azon, hogy milyen vétkekért kapnak büntetést a német kommentelők.
A CBS amerikai tévécsatorna 60 Minutes című hétvégi riportműsorának legújabb adásának klipjei futótűzként terjedtek el az amerikai közösségi oldalakon. A csatorna ugyanis leadott egy riportot, amelyben bemutatták a németországi gyűlöletbeszéd törvényeket, amelyeket szembe akartak állítani az amerikai valósággal. A riport azonban valószínűleg nem egészen úgy sikerült, ahogy tervezték.
A 60 Minutes-re rájárt a rúd az utóbbi időben. A népszerű műsor a 2024-es elnökválasztási kampány során komoly botrányba keveredett, mert úgy vágta meg Kamala Harris interjúját, hogy a politikus lehető legjobban jöjjön ki belőle. Ezért egyébként Donald Trump jelenleg is perli őket és több milliárd dollárnyi kártérítést követel.
Ezt is ajánljuk a témában
Kemény kritikát fogalmazott meg egy fiatal német politikus a Focus Online hasábjain: a német állam nem tehetetlen a migrációval és a terrorral szemben, de szándékosan tehetetlen akar lenni.
A CBS újságírója a német rendőrség mellé szegődött, mikor azok razziákra mentek.
Még a riporter sem tud elmenni a tény mellett, hogy a rendőrök az összehangolt rajtaütés során nem kábítószert vagy fegyvereket kerestek, hanem olyan embereket, akik „gyűlöletbeszédet” posztoltak az interneten.
Az Egyesült Államokban az alkotmány első kiegészítése védi a szólásszabadságot, és ugyan az utóbbi évtizedben a politikai korrektség, valamint a közösségi oldalak cenzúrája miatt előfordultak korlátozások, a legtöbb amerikai politikus csak játszadozott a gyűlöletbeszéd törvények gondolatával. Ezzel szemben Németországban és általában Európában sokkal szigorúbbak a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények. Ennek vannak érthető történelmi okai is, de az internet térnyerésével már a közösségi oldalakra is igyekeznek a németek kiterjeszteni a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényeket.
A riport a német precizitásnak tulajdonítja a szigorú szabályokat. Megjegyzik: a legtöbb esetben csak pénzbüntetést kapnak az elkövetők, de a visszaesőkre börtönbüntetést is kiszabhatnak.
A CBS megszólaltatott egy német ügyészt, aki elismerte: az elkövetők gyakran meglepődnek, amikor megtudják, hogy amit az interneten közzétesznek, az illegális.
„Nem gondolják, hogy illegális volt. És azt mondják: »Nem, nekem jogom van a szólásszabadsághoz«” – idézte az ügyész. „Mi pedig azt mondjuk: »Van ugyan szólásszabadságod, de annak is megvannak a maga korlátai.«”
Az interneten elterjedt és széles körben megosztott egyik klipben az amerikai riporternő láthatóan meglepve kérdezgeti a német ügyészeket, hogy mi minden illegális Németországban.
- Bűncselekmény ha valaki nyilvánosan inzultál valakit? – teszi fel a kérdés a riporter.
- Igen – válaszolja az egyik ügyész.
- Bűncselekmény ha valaki az interneten inzultál valakit?
- A büntetés ilyenkor még nagyobb, mintha valakit személyesen inzultálsz – válaszolja egy másik ügyész.
- De miért? – veti közbe láthatóan csodálkozva az amerikai riporter
- Mert az interneten ott maradnak a dolgok – jelenti ki az egyik német interjúalany.
- Na és ha valaki posztol valamit, ami nem igaz és aztán valaki más újraposztolja, az újraposztolás is bűncselekmény?
- Igen – bólint a csodálkozó amerikainak az ügyész.
A 60 Minutes riportere arra is rákérdez, hogy mit szólnak a gyanúsítottak, mikor lefoglalják a telefonjukat. „Lesokkolnak” – mondják nevetgélve a német ügyészek.
Majd a műsor megmutatja, amit valószínűleg még európaiak sem láttak gyakran: hogyan jelenik meg hat felfegyverzett rendőr egy német társasházban reggel hatkor és foglalja le egy gyanúsított iPhone készülékét és laptopját, mivel egy „rasszista karikatúrát posztolt.”
Mint elmondják: ugyanebben az időben 50 hasonló razzia zajlott Németország-szerte.
A műsorban az egyik ügyész megmutogatja az amerikai újságírónak a piros mappákba rendszerezett és kinyomtatott posztokat, amelyek miatt büntetést kaptak a kommentelők. Érdekes módon ezek kizárólag migráció-ellenes, valamint rasszista vagy neonáci posztok (ez kérdés a CBS szerkesztőinek a döntése-e vagy valóban csak ilyet mutogattak a német ügyészek). Míg a neonácizmus elleni kemény fellépés érthető, nem csak ilyen bejegyzések miatt történnek a feljelentések. A riport szokatlan módon egyáltalán nem tér ki az antiszemitizmusra, ami pedig az elmúlt két évben drámaian megnőtt Nyugat-Európában, különösen a muszlim bevándorlók körében.
A műsorból az is kiderül, hogy Németországban összesen 16 rendőri egység foglalkozik az „online gyűlölettel.”
Kérdés, hogy mi a megoldás az online gyűlölködésre, egyáltalán milyen mértéket lehet használni annak a mérésére, hiszen a műsorban bemutatott razzia gyanúsítottja egy karikatúrát osztott meg, ami például nem említhető egy lapon halálos fenyegetésekkel vagy a rágalmazással.
A 60 Minutes riportere találkozott a HateAid nevű német „emberi jogi szervezet” vezetőjével is, akinek a csoportja „az online gyűlölet áldozatait” istápolja. Az amerikai riporter fel is teszi neki a kérdést, amely az erős német akcentusok és a razziák láttán sok néző fejében megfogalmazódhat: „A kritikusok azt mondják, hogy ez olyan megfigyelésnek tűnik, mint amit Németország nyolcvan évvel ezelőtt folytatott. Erre mit mond?” Josephine Ballon, a HateAid nevű szervezet vezetője szerint ez nem így van: „A szólásszabadságnak korlátai vannak” – jelenti ki.
A HateAid a honlapján a következőt írja saját missziójáról: „A HateAid erősíti a demokráciát a digitális térben. Azért vagyunk itt, hogy a digitális világot mindenki számára pozitív hellyé tegyük.”
Ballon megosztja a riporterrel, hogy egyre kevesebb ember meri megosztani a politikai véleményét Németországban. Ebből azonban ő nem azt vezeti le, hogy esetleg félnek a közösségi oldalak cenzúrájától, hanem azt, hogy azért félnek, mert nem eléggé „biztonságos tér” az internet.
A CBS műsora azután jött ki, hogy JD Vance amerikai alelnök Münchenben egy beszédben azt mondta, hogy az Európai Unió „komisszárjai” elnyomják a szólásszabadságot. Ezt követően Margaret Brennan, a CBS egyik sztárriportere azzal próbálta kritizálni az alelnököt, hogy kijelentette: a szólásszabadság vezetett a holokauszthoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai alelnök szerint Európára a legnagyobb fenyegetést nem Oroszország vagy Kína jelenti, hanem önmaga, és Németországnak is címzett kemény szavakat.
Nyitókép: (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
A teljes adás:
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
Semmiféle reform nem tud lezajlani a Németországot megfojtó nagy strukturális problémákban. Kohán Mátyás írása.
Maradt az alapkamat 6,25 százalékon.
