Amerika egyik legismertebb riportműsora Németországban forgatott az ország gyűlöletbeszéd törvényeiről, és még a liberális riporter is megdöbbent azon, hogy milyen vétkekért kapnak büntetést a német kommentelők.
A CBS amerikai tévécsatorna 60 Minutes című hétvégi riportműsorának legújabb adásának klipjei futótűzként terjedtek el az amerikai közösségi oldalakon. A csatorna ugyanis leadott egy riportot, amelyben bemutatták a németországi gyűlöletbeszéd törvényeket, amelyeket szembe akartak állítani az amerikai valósággal. A riport azonban valószínűleg nem egészen úgy sikerült, ahogy tervezték.
A 60 Minutes-re rájárt a rúd az utóbbi időben. A népszerű műsor a 2024-es elnökválasztási kampány során komoly botrányba keveredett, mert úgy vágta meg Kamala Harris interjúját, hogy a politikus lehető legjobban jöjjön ki belőle. Ezért egyébként Donald Trump jelenleg is perli őket és több milliárd dollárnyi kártérítést követel.
Ezt is ajánljuk a témában
Kemény kritikát fogalmazott meg egy fiatal német politikus a Focus Online hasábjain: a német állam nem tehetetlen a migrációval és a terrorral szemben, de szándékosan tehetetlen akar lenni.
A CBS újságírója a német rendőrség mellé szegődött, mikor azok razziákra mentek.
Még a riporter sem tud elmenni a tény mellett, hogy a rendőrök az összehangolt rajtaütés során nem kábítószert vagy fegyvereket kerestek, hanem olyan embereket, akik „gyűlöletbeszédet” posztoltak az interneten.
Az Egyesült Államokban az alkotmány első kiegészítése védi a szólásszabadságot, és ugyan az utóbbi évtizedben a politikai korrektség, valamint a közösségi oldalak cenzúrája miatt előfordultak korlátozások, a legtöbb amerikai politikus csak játszadozott a gyűlöletbeszéd törvények gondolatával. Ezzel szemben Németországban és általában Európában sokkal szigorúbbak a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények. Ennek vannak érthető történelmi okai is, de az internet térnyerésével már a közösségi oldalakra is igyekeznek a németek kiterjeszteni a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényeket.
A riport a német precizitásnak tulajdonítja a szigorú szabályokat. Megjegyzik: a legtöbb esetben csak pénzbüntetést kapnak az elkövetők, de a visszaesőkre börtönbüntetést is kiszabhatnak.
A CBS megszólaltatott egy német ügyészt, aki elismerte: az elkövetők gyakran meglepődnek, amikor megtudják, hogy amit az interneten közzétesznek, az illegális.
„Nem gondolják, hogy illegális volt. És azt mondják: »Nem, nekem jogom van a szólásszabadsághoz«” – idézte az ügyész. „Mi pedig azt mondjuk: »Van ugyan szólásszabadságod, de annak is megvannak a maga korlátai.«”
Az interneten elterjedt és széles körben megosztott egyik klipben az amerikai riporternő láthatóan meglepve kérdezgeti a német ügyészeket, hogy mi minden illegális Németországban.
- Bűncselekmény ha valaki nyilvánosan inzultál valakit? – teszi fel a kérdés a riporter.
- Igen – válaszolja az egyik ügyész.
- Bűncselekmény ha valaki az interneten inzultál valakit?
- A büntetés ilyenkor még nagyobb, mintha valakit személyesen inzultálsz – válaszolja egy másik ügyész.
- De miért? – veti közbe láthatóan csodálkozva az amerikai riporter
- Mert az interneten ott maradnak a dolgok – jelenti ki az egyik német interjúalany.
- Na és ha valaki posztol valamit, ami nem igaz és aztán valaki más újraposztolja, az újraposztolás is bűncselekmény?
- Igen – bólint a csodálkozó amerikainak az ügyész.
A 60 Minutes riportere arra is rákérdez, hogy mit szólnak a gyanúsítottak, mikor lefoglalják a telefonjukat. „Lesokkolnak” – mondják nevetgélve a német ügyészek.
Majd a műsor megmutatja, amit valószínűleg még európaiak sem láttak gyakran: hogyan jelenik meg hat felfegyverzett rendőr egy német társasházban reggel hatkor és foglalja le egy gyanúsított iPhone készülékét és laptopját, mivel egy „rasszista karikatúrát posztolt.”
Mint elmondják: ugyanebben az időben 50 hasonló razzia zajlott Németország-szerte.
A műsorban az egyik ügyész megmutogatja az amerikai újságírónak a piros mappákba rendszerezett és kinyomtatott posztokat, amelyek miatt büntetést kaptak a kommentelők. Érdekes módon ezek kizárólag migráció-ellenes, valamint rasszista vagy neonáci posztok (ez kérdés a CBS szerkesztőinek a döntése-e vagy valóban csak ilyet mutogattak a német ügyészek). Míg a neonácizmus elleni kemény fellépés érthető, nem csak ilyen bejegyzések miatt történnek a feljelentések. A riport szokatlan módon egyáltalán nem tér ki az antiszemitizmusra, ami pedig az elmúlt két évben drámaian megnőtt Nyugat-Európában, különösen a muszlim bevándorlók körében.
A műsorból az is kiderül, hogy Németországban összesen 16 rendőri egység foglalkozik az „online gyűlölettel.”
Kérdés, hogy mi a megoldás az online gyűlölködésre, egyáltalán milyen mértéket lehet használni annak a mérésére, hiszen a műsorban bemutatott razzia gyanúsítottja egy karikatúrát osztott meg, ami például nem említhető egy lapon halálos fenyegetésekkel vagy a rágalmazással.
A 60 Minutes riportere találkozott a HateAid nevű német „emberi jogi szervezet” vezetőjével is, akinek a csoportja „az online gyűlölet áldozatait” istápolja. Az amerikai riporter fel is teszi neki a kérdést, amely az erős német akcentusok és a razziák láttán sok néző fejében megfogalmazódhat: „A kritikusok azt mondják, hogy ez olyan megfigyelésnek tűnik, mint amit Németország nyolcvan évvel ezelőtt folytatott. Erre mit mond?” Josephine Ballon, a HateAid nevű szervezet vezetője szerint ez nem így van: „A szólásszabadságnak korlátai vannak” – jelenti ki.
A HateAid a honlapján a következőt írja saját missziójáról: „A HateAid erősíti a demokráciát a digitális térben. Azért vagyunk itt, hogy a digitális világot mindenki számára pozitív hellyé tegyük.”
Ballon megosztja a riporterrel, hogy egyre kevesebb ember meri megosztani a politikai véleményét Németországban. Ebből azonban ő nem azt vezeti le, hogy esetleg félnek a közösségi oldalak cenzúrájától, hanem azt, hogy azért félnek, mert nem eléggé „biztonságos tér” az internet.
A CBS műsora azután jött ki, hogy JD Vance amerikai alelnök Münchenben egy beszédben azt mondta, hogy az Európai Unió „komisszárjai” elnyomják a szólásszabadságot. Ezt követően Margaret Brennan, a CBS egyik sztárriportere azzal próbálta kritizálni az alelnököt, hogy kijelentette: a szólásszabadság vezetett a holokauszthoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai alelnök szerint Európára a legnagyobb fenyegetést nem Oroszország vagy Kína jelenti, hanem önmaga, és Németországnak is címzett kemény szavakat.
Nyitókép: (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
A teljes adás:
Magyarországot a Németországtól való gazdasági függősége sebezhetővé tette. A kormány ezért a kieső beruházásokat az egyre dinamikusabban fejlődő ázsiai országok gazdasági együttműködésével kompenzálja – mutat rá a Faktum tényellenőrző portál.
Hatalmas migránstömeg árasztotta el Németországot, lehet, hogy ekkor dőlt el a jövője – a Migrációkutató Intézet alaposan kielemezte a Mandineren a bukáshoz vezető okokat.
Németország és Ausztria újra szinkronban van – egyszerre kormányozzák magukat a kormányozhatatlanság felé.
A németek egyetlen dologban értenek egyet: abban, hogy az országnak rosszul megy. Sokan szeretnék, ha valami végre megváltozna. De hogyan? Választás előtti úti riportunk Kelet-Németországból.
Ezzel Európa és Magyarország is jól járna. A Mol elnök-vezérigazgatójának írása.
Én is úgy kerültem a politikába, hogy a kommunisták mindig azt mondták, nincsen semmilyen alternatíva – vonja meg a párhuzamot Orbán Viktor miniszterelnök az Alternatíva Németországért párt társelnökével, Alice Weidellel politikusi indíttatása kapcsán. Páros interjúnkból kiderül, mi minden köti még össze őket.
Ursula von der Leyen és António Costa bejelentették: hétfőn érkeznek az ukrán fővárosba.
Miután Európa néhány vezetőjével válságtanácskozást szervezett, a francia elnök Washingtonba utazik.
