A nagy német migrációs vita

A február 23-ai német előre hozott választás önmagában is fontos esemény, de talán még jelentősebb az, ami most a parlamentben történt. Először látszott meginogni az Alternatíva Németországért (AfD) párttal szemben állított tűzfal, s ez indulatos vitákat váltott ki a hagyományos erők között. A légkör annyira feszültté vált, hogy alapjaiban változhatnak meg a belpolitikai számítások.

A választási eredmény nagy vonalakban már sejthető, és valószínűleg a mostani szócsaták sem befolyásolják jelentősen. Azonban az, hogy a szám­adatból milyen politikai jövő következhet, hirtelen nyitott kérdéssé vált.

Eddig világosnak tűnt, hogy a Keresztény­demokrata Unió (CDU) és a Bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége nyerni fog 28-­31 százalékkal, mögötte az erősödő AfD végez 19-23 százalékkal, majd a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) következik 15-17, utána pedig a Szövetség ’90 – Zöldek 12-15 százalékkal. Kérdés, hogy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a baloldali, de migrációellenes Sarah Wagenknecht-szövetség (BSW) bejut-e a parlamentbe.

Szinte minden szakértő abból indult ki, hogy a CDU koalícióra lép az SPD-vel – esetleg az FDP-vel, a Zöldekkel. Egy kereszténydemokrata–szocdem nagykoalíció mögött sem biztos, hogy stabil parlamenti többség lenne. Egy ilyen CDU vezette kormány valószínűleg több AfD-s elképzelést is átemelne a migrációs politikájába, kommunikációs szinten viszont továbbra is élesen támadná a jobboldali pártot.

Ezt a politikai egyensúlyt egy tragikus esemény borította fel: január 22-én egy afgán migráns Aschaffenburgban megölt egy kétéves gyermeket és egy bátor járó­kelőt, aki megpróbált közbeavatkozni. Egy másik gyermek súlyosan megsérült. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: minden korábbi hasonló esetnél jobban felkavarta a német közvéleményt.