A Bundestagban kétszer is együtt szavazott az AfD és a CDU. Ez tabutörés, ami megváltoztathatja a németországi politikát.
A február 23-ai német előre hozott választás önmagában is fontos esemény, de talán még jelentősebb az, ami most a parlamentben történt. Először látszott meginogni az Alternatíva Németországért (AfD) párttal szemben állított tűzfal, s ez indulatos vitákat váltott ki a hagyományos erők között. A légkör annyira feszültté vált, hogy alapjaiban változhatnak meg a belpolitikai számítások.
A választási eredmény nagy vonalakban már sejthető, és valószínűleg a mostani szócsaták sem befolyásolják jelentősen. Azonban az, hogy a számadatból milyen politikai jövő következhet, hirtelen nyitott kérdéssé vált.
Eddig világosnak tűnt, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége nyerni fog 28-31 százalékkal, mögötte az erősödő AfD végez 19-23 százalékkal, majd a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) következik 15-17, utána pedig a Szövetség ’90 – Zöldek 12-15 százalékkal. Kérdés, hogy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a baloldali, de migrációellenes Sarah Wagenknecht-szövetség (BSW) bejut-e a parlamentbe.
Szinte minden szakértő abból indult ki, hogy a CDU koalícióra lép az SPD-vel – esetleg az FDP-vel, a Zöldekkel. Egy kereszténydemokrata–szocdem nagykoalíció mögött sem biztos, hogy stabil parlamenti többség lenne. Egy ilyen CDU vezette kormány valószínűleg több AfD-s elképzelést is átemelne a migrációs politikájába, kommunikációs szinten viszont továbbra is élesen támadná a jobboldali pártot.
Ezt a politikai egyensúlyt egy tragikus esemény borította fel: január 22-én egy afgán migráns Aschaffenburgban megölt egy kétéves gyermeket és egy bátor járókelőt, aki megpróbált közbeavatkozni. Egy másik gyermek súlyosan megsérült. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: minden korábbi hasonló esetnél jobban felkavarta a német közvéleményt.
Megegyeztek Franciaországgal: az „egy be, egy ki” megállapodás értelmében bizonyos érkezőket visszaküldenek Franciaországba, cserébe az Egyesült Királyság ugyanannyi menedékkérőt fogadna be, biztonsági ellenőrzéseket követően.
Féljünk-e a kínai mérnököktől? Vagy inkább attól féljünk, hogy tizenévesek tömegével vannak kiszolgáltatva vadidegeneknek? Francesca Rivafinoli írása.
Magyar Péterék támogatták Ursula von der Leyent a bizalmi szavazáson, aki a Manfred Weber vezette baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja kudarcos munkáját.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Egyre nagyobb a feszültség Németország és Lengyelország között.
A francia főváros mára inkább egy szubszaharai városra hasonlít.
Az amerikai elnök nemrég arról beszélt: „Ha az igazat akarják tudni, Putyin rengeteg baromságot zúdít ránk”.
Újabb feröeri csoda van születőben.
