Ütközőzóna: nagyon rossz helyen van Moldova, és ezt a lakói sínylik meg a legjobban

2025. január 21. 06:35

Nulla összegű játék a blokkok között – a Moldovai Köztársaság, mint a köztes ütköző övezet kiszolgáltatottja.

2025. január 21. 06:35
Transnistria, An Independent State
Veress Csongor Balázs

A Moldovai Köztársaság súlyos energiaválságba került, miután Ukrajna nem hosszabbította meg az orosz Gazprommal kötött gáztranzit-megállapodást, hogy megakadályozza az ebből származó orosz bevételek felhasználását a háború finanszírozására. A gázszállítás leállása különösen nehéz helyzetbe hozta a szakadár Dnyeszteren túli területet (Transznisztriát), amely gazdasága teljes mértékben az orosz gázra támaszkodik. 

Ezt is ajánljuk a témában

Szilágyi Mátyást, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy 

a 2025-ös év elejére a jelek szerint az orosz-ukrán konfliktus résztvevői mindkét fél részéről „belehúznak”,

hogy az új év folyamán feltételezett (lehetséges, de korántsem szükségszerűen bekövetkező) végső döntés/rendezés idejére minél előnyösebb pozíciókat érjenek el. 

Donald Trump amerikai elnök január 20-i beiktatási időpontja e tekintetben kétségtelenül ilyen jelképes időcezúrának tekinthető. Ez látható a frontokon, a donyecki erőteljes orosz előre nyomulás és a kurszki ismételt ukrán ellentámadás formájában. Ez történik a nyugati – amerikai és EU-s - Ukrajnának történő fegyverszállítások és pénzügyi támogatások terén, az egyre fokozódó „végső erőfeszítések” képében is. 

Valamint, úgyszintén a „kész helyzetek” előállítására vonatkozó törekvések része – amellett, hogy egyértelműen egy újabb kelet-nyugati, illetve ukrán-európai (és közvetve orosz) gáz-áralku is – az ukrán döntés az EU-ba irányuló orosz gázszállítások ukrajnai tranzitjának 2025-ös, jelenleg véglegesnek mondott leállításáról.

A kutató úgy látja, hogy a „gigászok” csatájában a legvédtelenebb entitás, az ütközőövezetben elhelyezkedő, hivatalosan egyik blokkhoz sem tartozó (sem a NATO-hoz, egyelőre pedig még nem az EU-hoz és már nem praktikusan a FÁK-hoz), legkiszolgáltatottabb ország, a Moldovai Köztársaság.

A 2022-ig szinte teljes mértékben az orosz földgázimporttól függő ország energetikai státusz quóját az orosz-ukrán háború totálisan átszabta. Nyugati és pro-román szemlélet szerint megszabadult a teljeskörű orosz energia-függőségtől, ellátási útvonalait és forrásait is (részben) romániai és egyéb irányokban diverzifikálta, ugyanakkor az így beszerzett energiahordozók lényegesen drágábbak, az utóbbi két évben az amúgy is az európai rangsorban legszegényebb ország lakosságára és ipari felhasználóira is katasztrofális terhet rónak.

Ezt is ajánljuk a témában

2025. január 1-től Moldovára kettős csapás zúdult. 

Az Ukrajnán keresztül vezető orosz gáztranzit ukrán leállítása (orosz-ukrán gázszerződés), valamint az 2026. szeptember 30-ig érvényes orosz-moldovai gázszerződés Gazprom általi felmondása. 

A Moldovának leszerződött, napi 5,7 millió köbméter orosz gázt 2022 decembere óta kizárólagosan a szakadár Dnyeszter-melléki (Transznisztria) terület kapta meg (nemzetközi jogilag a Dnyeszter-mellék változatlanul a Moldovai Köztársaság integráns része, és semmilyen jogalany, így az Orosz Föderáció sem ismeri el államként), cserében az annak területén, Kucsurgánban (Cuciurgan) lévő hőerőműben e gázzal megtermelt villamos energia biztosította mostanáig több, mint 80 százalékban a Moldovai Köztársaság ellátását. 

A január 1-jével előállt helyzet a következő negatív hatásokkal jár: 

a télvíz közepén a szeparatista terület mintegy félmillió lakosa fűtés, melegvíz és részben világítás nélkül marad, hasonló probléma lép fel Ukrajna Odessza megyéjének egyes részein

Ezek is eddig Kucsurgánból kapták az áramot, valamint ugyanazon a központi vezetéken az orosz földgázt is), továbbá a moldovai kormány fennhatósága alatti, tehát Dnyeszter-jobbparti 15 kisvárosban és falusi településeken is. Emellett a Moldovai Köztársaságban január 3-án egységesen mintegy kétszeresére emelkedett a lakossági és ennél nagyobb mértékben az ipari fogyasztók által használt villanyáram ára, és a romániai behozatal egyelőre nem képes fedezni a teljes szükségletet. A földgáz ára érezhetően emelkedik.

Ezt is ajánljuk a témában

Ki is függ igazán az orosz gáztól az EU-ban?

Miközben az Unió az orosz energiától való leválásról beszél és Magyarországot kritizálják az energiafüggőség miatt, valójában Franciaország, Spanyolország és Belgium rekordmennyiségben importálják az orosz cseppfolyós gázt.

Szilágyi szerint, a fenti helyzetben a főváros, Kisinyov (Chișinău) a Dnyeszter-melléken fellépő humanitárius krízishelyzettől, valamint az egész Moldovai Köztársaságban a várható, már amúgy is folyamatban lévő energiaáremelkedések miatti lakossági elégedetlenségtől, szociális és politikai válsághelyzettől tart. 

2024. december 16-tól a Moldovai Köztársaságban 60 napra bevezetett energetikai szükségállapot van érvényben.

A Dnyeszter-mellék szeparatista vezetése szintén úgynevezett gazdasági szükségállapotot hirdetett, felszólítva a saját lakosságát, hogy „menjenek ki az erdőkbe tűzifát gyűjteni”.

Az Európai Bizottság állandó munkabizottság keretében konzultál Kisinyovval, arra intve a Dnyeszter-melléki szeparatista hatóságokat, hogy fogadják el a Kisinyov által felajánlott humanitárius segítségnyújtást. Ezt Tiraszpol azonnali hatállyal írásban visszautasítja.

Ezt is ajánljuk a témában

A vezető kutató úgy véli, hogy az utóbbi két évben láthatóan új nyugati forgatókönyvek merülnek fel, és „élesednek be” a Dnyeszter-melléki „befagyott” konfliktus megoldására. Az egyik a „békés, evolúciós” megoldás, a geopolitikai támogatójától a háborús konfliktus miatt elszeparálódott Dnyeszter-mellék gazdasági kapcsolataiban, külkereskedelmében, anyagi érdekviszonyaiban és lakossági preferenciáiban is – hiszen egyre több a román (EU-s) állampolgár itt is - szép csendben átorientálódik a Nyugat, az Európai Unió irányába.

De létezik ugyanakkor kijevi forgatókönyv is, mely illeszkedik a „kész helyzetek” előállításának fent említett tendenciájába. Ez valamelyik oldal – Dnyeszter-melléki, orosz, ukrán vagy moldovai – vagy ezek közül több együttes provokációjára épülhet, és erővel rendezné, illetve semlegesítené a szeparatista régió problémáját, amely az ukrán stratégiai felfogás és biztonságpolitikai érdekek szempontjából a jelenlegi háborús állapotok között kétségtelenül hátulról jövő biztonsági fenyegetést jelent.

Egy ilyen „megoldási módozat” megvalósulhat egy fellángoló, nagyfokú lakossági elégedetlenség, tiltakozó akcióhullám, az energetikai katasztrófa segítségével is.

 Ezt az opciót mostanáig mind Chișinău, mind Bukarest, és legfőképpen Washington ellenezte, és visszatartotta, kérdés persze, hogy a januári célegyenesben is érvényben marad-e – főként nyugati részről – ez a mérséklet. Erre az eshetőségre reagálva az Orosz Föderáció kisinyovi nagykövetsége január 6-i nyilatkozatában óvva intette a „forrófejű” forgatókönyvírókat, eszerint

az orosz állampolgárokat és honfitársakat érő fenyegetés nem maradna válasz nélkül”

Persze, az energetikai krízis hatásainak lehetséges kihasználása tekintetében, a geopolitikai teljesség igényéhez hozzátartozik a 2025 tavaszán esedékes moldovai parlamenti választások orosz szempontból célszerű befolyásolása is, hiszen a moldovai lakosság valósan meglévő és növekvő elégedetlensége az aktuálisan regnáló hatalom ellenében fókuszálható, Moszkva felfogásában tehát reálisan elérhető egy Nyugat-ellenes kormány ezév tavaszi hatalomra juttatása Kisinyovban.

Ezt is ajánljuk a témában

Ilyen tehát ennek a kicsiny, jobb sorsra érdemes országnak a helyzete a tektonikus geopolitikai lemezek találkozási pontján. Az ütközőzónában bármikor könnyen „felgyűrődhet” a talaj, energetikai katasztrófa, szegénység és ráadásnak provokációs veszélyek, a konfliktus eszkalációjának a fenyegető valósága is jelen vannak. És mindez nem egy másik, távoli földrészen, hanem a tágabb szomszédságunkban zajlik – összegezte a szakértő.

***

Nyitókép: Andrea Mancini / AFP

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lacika-985
2025. január 21. 09:35
Sajnos Moldva köztársaságra rátette a kezét szarosgyurka és globalista bandája . Maia Sandu igazi aljadék aki szarosgyurka farkát szopja .. A nagy veszély az erdélyben élő magyarokat fenyegeti mert ott is hatalomátvételt készitenek elő amihez segédkezik az ugyancsak szarosgyurka farkát szopó RMDSZ
contractor-2
2025. január 21. 07:09
Semmivel sincs rosszabb helyen mint Mo. és ezt tapasztalhattuk már párszor a saját bőrünkön.
palicsi-2
2025. január 21. 07:00
"utóbbi két évben az amúgy is az európai rangsorban legszegényebb ország" Ezek, nem figyeltek oda az őszödi böszme nejére, ezért nem tudják, hogy az európai rangsorban, mi vagyunk a legszegényebbek! Egyébként, sajnálom az ott élő embereket! Egy hülye ripacs miatt, aki elnökösdit játszik, kerültek ilyen helyzetbe!
survivor
2025. január 21. 06:54
Te még jobban. Nő az országod az annexio után...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!