Így mentette meg a Török Áramlat Közép-Európa országait az energiaválságtól

A Török Áramlat az utolsó vezeték, amely még mindig szállít gázt Oroszországból Európába – többek között Magyarországra is. A múlt héten Moszkva szerint támadás érte a vezetéket, nem sokkal azután, hogy Ukrajna leállította a saját országán keresztülfolyó orosz gáz szállítását. Akkor Szijjártó Péter külügyminiszter a Török Áramlat jelentőségét hangsúlyozta, amely nélkül Magyarország most súlyos energiaválságban lenne. 

De miért is jött létre annak idején a Török Áramlat, és miért bír kiemelten fontos stratégiai jelentőséggel nemcsak Magyarország, de Európa, Oroszország, sőt még Amerika és Ukrajna számára is?

Kinek jó a Török Áramlat?

Miután január 1-jén lejárt az Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás, a szárazföldi alternatíva sok, tengerparttal nem rendelkező európai országot mentett meg az energiaválságtól, akik így továbbra sem maradnak földgáz-import nélkül.

Az áramlat megépítésekor Oroszország az Európai Unió tagállamainak egyedüli gázellátója volt, és a törökországi vezeték jó alternatívának bizonyult az Ukrajnán keresztülfolyó, Európába szárazföldi úton érkező vezetékeknek. A gazdasági együttműködés politikai szempontból is jót tett Törökország és Oroszország viszonyának, amely megromlott, miután a közel-keleti konfliktusokban gyakran ütköztek az érdekeik. Az EU azonban már akkor elkezdett más irányba is kacsingatni földgázért, ezért Brüsszel igyekezett megakadályozni az egyezség létrejöttét.

Többek között ennek következtében már a megegyezés is több mint egy évet csúszott. A kormányközi megállapodást Isztambul és Moszkva 2015 júniusa helyett csak 2016 októberében írta alá. Végül a vezetéket 2020. január 8-án helyezték üzembe, majd egy évre rá, 2021 januárjában nyitották meg a szerbiai szakaszát, a Balkáni Áramlatot.

Miután a Nyugat nem egyezett bele a Déli Áramlat bővítésébe, amely Bulgárián keresztül haladt volna Dél-Európa felé, Görögországot és Olaszországot is érintve, majd eljutva Szerbián keresztül egészen Magyarországig, a Török Áramlat jó megoldásnak tűnt. Azért is, mert Oroszország és Ukrajna gázmegállapodása legutóbb 2020. január 1-jén járt le, és a két ország közötti feszült viszony miatt már akkor is bizonytalan volt, hogy Ukrajna megújítja-e a szerződést (amit egyébként 2025-ben végül tényleg nem újított meg).

Törökországnak kezdetben nem állt szándékában a tranzitország szerepét játszani, a Török Áramlattal saját jelentőségét kívánta növelni Európában. Oroszország érdekei viszont mást diktáltak. Az oroszországi Anepából a Fekete-tengeren keresztül Törökország európai partjai felé irányuló földgázvezeték két szálon fut, amelyből az egyik csak Törökország gázellátásáért felelős, a másik Délkelet- és Közép-Európa országaiba folyik. 

Az ukrajnai háború kitörése után az érintett európai országok, Bulgária, Szerbia, Magyarország és Görögország számára jó döntésnek bizonyult a vezeték megépítése és kiterjesztése, hiszen a legtöbb közép-európai ország csak Oroszországtól kap gázt. Az ukrán vezetékek leállásával pedig a Török Áramlat lett az egyetlen lehetséges út. Magyarország stratégiailag a legjobb pillanatban lépett, a magyar kormány 2024 márciusában jelentette be, hogy ezentúl Törökországon keresztül is érkezik orosz gáz Magyarországra. 

Kinek fáj a Török Áramlat?

Az orosz-ukrán háború kitörése előtt még négy vezetéken szállította Oroszország a gázt Európába. A Fehéroroszországon keresztül Németországba és Lengyelországba szállító Yamal-Europe gázvezetéket a szankciók miatt már közvetlenül a háború kitörése után leállították, az Északi Áramlat pedig nemsokkal később szabotázs-akció áldozata lett. Az ukrajnai vezeték leállásával a Török Áramlat maradt az egyetlen út, amelyen az orosz gáz eljuthat Európába.

De Oroszország gazdasága is megsínylette az európai vezetékek elvesztését. Ráadásul a gáz árának megemelkedése miatt az európaiak egyre kevesebb földgázt használtak, így a megmaradt vezetékeken keresztül is csökkent a szállítási igény. 

Csakúgy, mint más országok, amelyek most tárgyaló pozícióba kerültek Európával szemben – köztük India és Azerbajdzsán. A másik nagy nyertes pedig Ukrajna, amely fittyet hányva szövetségesei gyengülésére örül háborús ellenfele gazdasági kudarcának.

Veszélyben a Török Áramlat?

Mint utolsó láncszem az Európai Unió és Oroszország között, a Török Áramlat sincs biztonságban, amely eltűnésével sikerülne teljesen elvágni egymástól a két területet. 

Az orosz védelmi minisztérium január 13-án közölte, hogy kilenc ukrán drónt lőttek ki Oroszország déli részén, Krasznodar régióban, a Török Áramlat egyik kompresszorállomása fölött.

Az állítólagos támadást követően Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-bejegyzésben szólalt fel az áramlat védelmében. Az esetleges merényletet a szuverenitással szembeni támadásnak minősítette, és kijelentette, Magyarország elvárja, hogy mindenki tartsa tiszteletben a szállítási útvonal biztonságát.

Bár a bővítés pillanatában sokan megkérdőjelezték, jó döntés-e Magyarország részéről részt venni az együttműködésbe, jelenleg úgy néz ki, ez a döntés mentette meg az országot egy jelentős energiaválságtól.

Nyitókép: Alexey DRUZHININ / SPUTNIK / AFP