Leleplezték a szankciós mutyikat: milliárdokat fizettek ki az EU-s cégek Moszkvának
Sokan a háború után sem vonultak ki.
Sok vállalat a háború kitörése után is maradt Moszkvában, az ország legnagyobb külföldi adózói mind USA-érdekeltségek.
Nyitókép: Pixabay
Ahogyan a Mandineren is beszámoltunk róla, a Politico egy friss jelentésre hivatkozva közzétette, hogy az uniós vállalatok nagyjából hárommilliárd eurónyi adót fizettek be az orosz államkasszába 2023-ban, „ilyen módon hozzájárulva a Kreml háborús finanszírozásához”.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan a háború után sem vonultak ki.
Bár számos nyugati cég kivonult az orosz piacról a háború kezdete óta, több száz vállalat, köztük élelmiszereket, dohány- és ruházati termékeket gyártók továbbra is nagy számban működnek az országban, írja a lap. Hozzátéve, hogy a baráti és semleges országok cégeinek hozzájárulásával, a befizetett összeg így összesen 21,2 milliárd euróra rúg.
A Financial Times ugyancsak terjedelmes cikkben foglalkozik a témával, az ő adataik szerint
az Oroszországban aktívan tevékenykedő amerikai és uniós vállalatok 2023-ban mintegy 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek a Kremlnek a nyereségük után.
A Politico által is idézett, a B4Ukraine nevű, Kijev által támogatott függetlennek mondott szervezet riportjában összeállított rangsor szerint a húsz legnagyobb oroszországi adófizető vállalat közül 17 a G7-csoport és az EU országaihoz köthető. Donald Trump tavalyi amerikai választási győzelmét követően Vlagyimir Putyin azt is sugallta, hogy egyes amerikai vállalatok visszatérést terveznek az országba, ám „ezt természeteseb csak új feltételekkel tehetik meg”.
A B4Ukraine-összeállításból az is kiderül, hogy a legnagyobb külföldi befizetők a Philip Morris International, a PepsiCo, a Mars, a Procter & Gamble és a Mondelez édességgyártó voltak; az amerikai érdekeltségek összesen 1,2 milliárd dollár nyereségadót csöngettek be az orosz államkasszába.
A Mondelez vezérigazgatója tavaly azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy a befektetőket „erkölcsileg nem érdekli”, a vállalatok folytatják-e az üzleti tevékenységüket Oroszországban, és azt is leszögezte,
hogy a saját részvényeseik egyáltalán nem gyakorolnak rájuk nyomást annak érdekében, hogy hagyják el a térséget.
A dobogó második helyén a német vállalatok állnak, amelyek 2023-ban 693 millió dollár nyereségadót fizettek Moszkvának, majd következnek az osztrák vállalkozások nagyjából 579 millió dollárral; ennek több mint 80 százaléka a bécsi székhelyű Raiffeisen Bank International hitelezőtől folyt be. Az Európai Központi Bank tavaly felszólította az Oroszországban működő euróövezeti hitelezőket, hogy gyorsítsák fel kivonulási terveiket, mire a Raiffeisen közölte, hogy oroszországi üzletága az ukrajnai háború kezdete óta 13,7 milliárd euróról 4,5 milliárd euróra csökkentette hitelállományát.
A jelentésben megjegyezték azt is, hogy a társasági adóra vonatkozó számadatok összesítésére akkor került sor, amikor az orosz pénzügyminisztérium rekordösszegű, 133,6 milliárd dollárt irányzott elő védelmi kiadásokra az idei, 2025-ös esztendőre.
A Kreml egyébként szigorú gazdasági korlátozásokat vezetett be az Oroszországot elhagyni kívánó nyugati vállalatokkal szemben, vagyis
„akik túl sokáig hezitáltak, de végül a távozás mellett döntöttek, most nagy árat fizetnek”.