Leszámolnának Elon Muskkal az európai vezetők

Ahogy közeledik Donald Trump beiktatása, úgy növekedik az aggodalom az európai uniós vezetők körében Elon Musk miatt – írta a france24.

Újévi beszédében Emmanuel Macron ugyan nem nevezte meg közvetlenül Muskot, de a francia elnök felhívta a figyelmet arra, hogy mekkora veszélyt jelent a világ leggazdagabb embere „Európa demokratikus intézményeire”.

A hónap elején a Párizsban összegyűlt francia nagykövetek előtt tartott beszédében a francia elnök úgy fogalmazott: „Tíz évvel ezelőtt ki gondolta volna, ha azt mondják, hogy a világ egyik legnagyobb közösségi hálózatának tulajdonosa támogatni fog egy új nemzetközi reakciós mozgalmat, és közvetlenül beavatkozik a választásokba, többek között Németországban”. 

Macron megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Olaf Scholz német kancellár elítélte Muskot amiatt, hogy elmondta, az Alternatíva Németországért (AfD) pártot támogatja.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök szintén csatlakozott az aggódó politikusok csoportjához: „Aggasztónak tartom, hogy egy olyan ember, aki jelentős hozzáféréssel rendelkezik társadalmi hálózatokhoz és jelentős gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, ilyen közvetlenül beavatkozik más országok belügyeibe. Nem így kellene történnie a dolgoknak a demokráciák és a szövetségesek között” – mondta.

Magánember vagy köztisztviselő?

A konfliktus gyökerei arra vezethetők vissza, hogy megválasztását követően Donald Trump, Muskot és Vivek Ramaswamyt nevezte meg a „Kormányzati Hatékonysági Minisztérium” (DOGE) vezetőinek. Ugyanakkor az még nem tisztázott, a DOGE jogilag milyen formában fog működni. A fősodrú hírügynökségek ugyanakkor megvannak arról győződve, hogy Musk „a kormányzat keretein kívül” fog dolgozni.

Ez a bizonytalanság indította el a vitát arról, hogy

„A lényeg az, hogy van egy határ, ahová el lehet jutni” – mondta Jérôme Barbier, a Párizsi Békefórum korábbi kiberbiztonsági vezetője a france24-nek.  „Lehetséges, hogy most van Elon Musk aranykora. A beiktatást követően vagy az amerikai kormányzatban foglal helyet, és akkor, az amerikai törvények szerint le kell mondani vállalatainak irányításáról” – elemezte a helyzetet Barbier. A szakértő szerint, ha nem vállal kormányzati tisztséget, akkor a milliárdos befolyása „részben megszűnik”. 

Marietje Schaake, a Stanford Egyetem Kiberbiztonsági Központjának munkatársa, korábbi holland európai parlamenti képviselő azonban „óva intett” attól, hogy Muskot átmeneti fenyegetésnek tekintsék. „A mostani szerepe – mint a kormányzati hatékonysági minisztérium kijelölt vezetője, hivatalos kormányzati állás nélkül – szándékos, ez lehetővé teszi számára, hogy megőrizze az ellenőrzést a vállalatai felett” – magyarázta.

– tette hozzá.

Schaake szerint a helyzet „határozott fellépést” igényel, és európai vezetők rosszul tennék, ha ebben az  Egyesült Államokra támaszkodnának.

„Lényeges, hogy megvizsgáljuk, vannak-e olyan jogi korlátok, amelyeket átlépett, és hogy enne lehetnek-e következményei” – mondta Schaake, aki arra figyelmeztetett, hogy Trump második elnöksége „teljesen más” lesz. 

– fogalmazott. A Schaake szerint Elon Musk érdeke „egy gyengébb EU, egy széttöredezett EU, egy nacionalistább EU”.

Jöhet az internetes cenzúra 

A france24 szerint a milliárdos üzletember geopolitikai a célja az „európai egység aláásása”, ebben az értelemben ugyanazt akarja, mint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök.

A portál szerint számos európai vezetőt megdöbbentett, hogy

Musk és az Európai Unió konfliktus egyébként nem ma kezdődött, az X már régóta támadások, és zsarolások célpontja az uniós szervek részéről, az úgynevezett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján. A DSA hivatalosan  internet átláthatóságát hivatott szolgálni. Valójában viszont számos jel utal arra, hogy a DSA-val az Európai Bizottság elsősorban a választási kampányok befolyásolása.

Ha Muskról kiderül, hogy megsértette a DSA-t, akár a globális forgalom 6 százalékát kitevő bírságra büntethetik, vagy akár be is tilthatják az X-et az unió területén. 

Felix Kartte, a berlini székhelyű Mercator Alapítvány vezető munkatársa viszont arra figyelmeztetett: „Az X  betiltása aggodalmakat válthat ki a szólásszabadsággal és más alapvető jogokkal kapcsolatban. Bármilyen szabályozási stratégiát jól át kell gondolni, és az uniós tagállamok széles körű politikai támogatására van szükség ahhoz, hogy valóban értelmes legyen” – tette hozzá.

Nyitókép forrása: RYAN COLLERD / AFP

***