A Centrumpárt nem kér az uniós energiapolitikából.
A norvég Centrumpárt csütörtökön kilépett a Munkáspárttal közös kormánykoalícióból – számolt be az Euractiv. Az euroszkeptikus párt azért döntött így, mert a Munkáspárt szorgalmazta a 2019-es uniós energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokról szóló törvények elfogadását Norvégiában is, amivel Brüsszel felé próbált közeledni, és az EU-s energiapolitikát követni. A Centrumpártnak azonban ez már túlzott közeledés lett volna, akik szeretnének minél függetlenebbek maradni az EU-tól. A Centrumpárt döntését több hetes politikai huzavona előzte meg, míg végül a kormánykoalíció elhagyása mellett voksoltak.
A döntést hivatalosan csütörtökön, egy parlamenti ülés keretében közölték, amely után Marit Arnstadt, a Centrumpárt vezetője úgy nyilatkozott a norvég sajtónak:
„Ez egy politikai döntés volt, nem akarunk szorosabban igazodni az EU energiapolitikájához.”
Azzal érvelt, hogy a választóik nem járulnak hozzá az EU negyedik tiszta energiacsomagjában szereplő irányelvek elfogadásához, amelyek szinte kizárólag a megújuló energiaforrások támogatására fókuszálnak.
A Munkáspárt vezetője, Jonas Gahr Støre miniszterelnök az ülést követő sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy
a Centrumpárt követelése minden EU-s szabály elutasítására vonatkozott, de szerinte lehetséges a csomag egyes részeit úgy bevezetni, hogy az ne érintse az ország szuverenitását.
A Centrumpárt távozásával a Munkáspártnak egyedüli kormánypártként, parlamenti kisebbséggel kell kormányoznia, amire 25 éve nem volt példa az országban. A következő parlamenti választás szeptember 8-án esedékes, és várhatóan központi eleme lesz a kampánynak az európai energetikai átmenet kérdése, állítja Elin Lerum Boasson politikai szakértő.
Nyitókép: Håkon Mosvold Larsen / NTB / AFP
Miközben az Egyesült Államok kiszállt a háború finanszírozásából, Ukrajnában korrupciós válság van, eközben az EU továbbra is a háború finanszírozója akar lenni – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Brüsszel egyértelművé tette, hogy szerepet kíván játszani minden békemegállapodásban, de az amerikaiak újra és újra félre tolják őket. g
Csak tavaly több mint száz ember halt meg a kábítószerhez kapcsolódó bűncselekményekben Franciaországban. Bekeményítenének.
Német harckocsi uniós pénzen, Magyarországról. Vajon melyik elem csapta ki a biztosítékot a románoknál?
Hazánk mellett Norvégia, Észtország és Litvánia is hasonlóan szavazott.
Nem olyan bonyolult a képlet, de agy mindenképpen szükséges hozzá.
Évek óta zajlik a csörte a Fradi elnöke és a paksiak vezetőedzője között.
Amerikai források szerint Dan Driscoll Trump béketervének átadásakor „agresszív időkeretet” jelölt ki Kijevnek az oroszokkal kötendő megállapodásra.
