Ez a tolerancia a németeknél: az állami pénzből működő akadémiai alapítvány vezetősége megijedt egyetlen liberális újságírótól, ezért nem engedi, hogy ösztöndíjasa, a Magyarországgal értékközösséget vállaló Werner J. Patzelt professzor a konzervativizmusról tartson előadást.
Mégsem tarthat előadást a konzervativizmusról a Német Nemzetiségi Akadémiai Alapítvány (NNAA) idei szemináriumán a téma elismert szakértője, Werner J. Patzelt professzor.
Története sokat elárul arról, hogy egyesek mit gondolnak ma Németországban a demokráciáról, valamint arról is, hogy az átpolitizált, tényekkel alá nem támasztott vélemények miként szorítják háttérbe egyik napról a másikra a neves oktatási intézmény alapvető értékeit.
Az NNAA ösztöndíjas professzorát, aki már többször tartott előadást az Alapítvány eseményein, még augusztusban hívták meg, ám néhány nappal ezelőtt jelezték neki: egy újságíró érdeklődött az ügyében, a vezetőség pedig a lehetséges reakciókat mérlegelve úgy döntött, a konzervatívizmus bemutatása aligha valósulhatna meg egy ilyen „ellentmondásos” szakértőtől.
Az említett újságíró vélhetően Matthias Meisner volt, hiszen a meghívás visszavonásának másnapján lejárató cikket jelentetett meg Patzeltről, aki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli központjának kutatási igazgatója.
A publicisztika súlyos vádakat fogalmaz meg az MCC-ről, Patzeltet pedig Orbán Viktor csatlósaként jellemzi.
Nem ez az első eset, hogy Meisner rágalomhadjáratot indított a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye ellen. Tavaly májusban nagy problémaként hivatkozott arra, hogy a német CDU-hoz kötődő alapítvány annak ellenére működik együtt a fiatalok érdekében az MCC-vel, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Sőt, egy másik cikkében egyértelműen arra utal, hogy a német vendégelőadók azért dicsérik az MCC működését, illetve hangsúlyozzák, hogy a német egyetemekkel szemben a nyitottság és a kíváncsiság dominál, mert fizetést kapnak.
Az újságíró szélsőséges nézetei és átpolitizált gondolkodásmódja azért is lehetne meglepő, mert tagja volt a Liberális Modernitás Központ egyik fő projektjének, márpedig a szervezet saját definíciója szerint „minden politikai tábor szabad szellemének gyűjtőhelye akar lenni”, és úgy véli, „pártokon átívelő gondolkodásmódra van szükség”. Érdemes azonban megjegyezni a publicista Magyarországgal ellenséges álláspontjáról, hogy a közösségi médiában rögzített megnyilvánulásai alapján
már 2016-ban élesen kritizálta a magyar kormány migrációs politikáját, és még évekkel később is olyan véleményeket osztott meg, amelyek bírálták a déli határkerítést.
Az időrendi sorrend alapján tehát joggal feltételezhető, hogy Patzelt professzor szereplésének visszamondásáról csak az újságírói megkeresését követően született döntés. A megjelent cikket olvasva elsőre úgy tűnhet, nagy visszhangot válthatna ki Patzelt jelenléte a szemináriumon – tegyük hozzá,
amíg a professzor nem vállalt értékközösséget Magyarországgal és az MCC-vel, addig többször előadott, sőt ösztöndíjas is volt.
Csakhogy a szerző valójában tavalyi és még régebbi véleményeket gyűjtött össze az MCC-ről, az újdonságot mindössze az jelenti, hogy egyetlen korábbi ösztöndíjas – állítólag – a médiához fordult, mert azt gyanította, hogy Patzelt és helyettese, a szintén meghívott dr. Philipp Siegert részt vesz „a jobboldali káderek kiképzésében”.
Az NNAA kommunikációs vezetője ezt a „gyanút” visszautasította, és leszögezte az MCC-ről, hogy a témák sokszínűségét és bőségét, valamint az előadók személyét látva meglepődött, hogy bárki ilyen benyomást szerezhetett. Hivatalos honlapja szerint egyébként az NNAA alapértékei között szerepel a vitakultúra, továbbá dokumentumban rögzítik, hogy az oktatás elengedhetetlen része a vélemények ütköztetése.
Tavaly még egy kiegészítést is elfogadtak, amely megjegyzi, hogy az ösztöndíjasok politikai, vallási és ideológiai sokszínűségére tekintettel az Alapítvány eseményei nem lehetnek mentesek a konfrontációtól, más nézőpontok érdemi megvitatását pedig a nevelési folyamat részének tekintik.
Ez rímel az MCC oktatási kultúrájára, ahogyan Litkei Máté kommunikációs igazgató fogalmazott,
az MCC a hagyományos értékek mentén szervezi közösségeit és teljesítményelvű rendszerben neveli a diákokat.
„Mindemellett azonban nem félünk az eltérő véleményektől, emiatt nálunk nem szokás elhallgattatni azt, aki másként látja a világot. A diákjainkat arra tanítjuk, hogy járjanak nyitott szemmel, legyenek kritikusak és tanulják meg ütköztetni az érveket” – tette hozzá.
A tények ismeretében elsőre teljességgel érthetetlennek tűnhet az NNAA döntése, ám akad egy másik szál is, amit Meisner külön is hangsúlyoz cikkében: az Alapítvány közpénzből működik, a teljes költségvetés 87 százalékát az oktatási minisztérium állja, de más tárcáktól, a központi költségvetésből és önkormányzatoktól is számíthat forrásra.
A publicista nem véletlenül kereste meg az oktatási minisztériumot, ahonnan mindössze azt a választ kapta, hogy a tárca nem avatkozik be az általa finanszírozott szervezetek programjaiba,
ám azt nagyon kevesen tudhatják, hogy az újságírói megkeresés után milyen kommunikáció zajlott az Alapítvány és a legfőbb finanszírozója között.
Azt pedig nehéz nem észrevenni, hogy Meisner célja a cikkel és a minisztérium megkeresésével nem lehetett más, mint a nyilvánosság felhasználásával, a közpénz emlegetésével és az elmúlt évek megalapozatlan vádjainak összesöprésével abba az irányba terelni az Alapítványt, hogy ne merjen MCC-hez köthető professzort meghívni a jövőben. Így működik az akadémiai szabadság és a demokrácia ma Németországban.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly problémák vannak a német választási rendszerrel Oliver Lembcke, a bochumi Ruhr Egyetem politológia professzora, a német választási rendszer elismert szakértője szerint, aki nemrég az MCC Magyar-Német Intézetének meghívására látogatott hazánkba.
Nyitókép: MCC
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
Kiemelkedő az oktatás színvonala és kedvező az üzleti környezet.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Nagy Feró a győri Mathias Corvinus Collegium vendégeként beszélt a magyar rock múltjáról és jelenéről, nem kímélve a mai zeneipar ismert szereplőit sem.
Lám, ez a Tisza szeretetországa. Amiből csak éppen a szeretet hiányzik. Horváth K. József írása.
Több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak a napokban meggyilkolt amerikai konzervatív aktivista emlékére.
