Eldőlt a francia kormány sorsa: megbukott a miniszterelnök
Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
Michel Barnier alig három hónap után bukott meg.
Nyitókép: ALAIN JOCARD / AFP
Michel Barnier, a leváltott francia miniszterelnök, december 5-e délelőtt megérkezett az Élysée-palotába, hogy benyújtsa lemondását és kormányának távozását Emmanuel Macron elnöknek– tudósít a The Telegraph. A politikus már elhagyta a palotát, egy óráig beszélt az államelnökkel.
Ezzel Barnier, aki korábban az EU Brexit-tárgyalásainak főtárgyalója volt, és szeptemberben nevezték ki miniszterelnöknek, hivatalosan is a modern francia történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé vált.
A kormány összeomlása után a szakszervezetek sztrájkokat és utcai tüntetéseket hirdettek országszerte, válaszul az országban kialakult helyzetre.
Franciaország politikai válságba süllyedt, miután Michel Barnier miniszterelnököt mindössze három hónapos hivatalban töltött idő után megbuktatta a parlament egy bizalmatlansági szavazással – írta meg a BBC.
A döntést 331 képviselő támogatta, jóval meghaladva a szükséges 288-at, ami a modern francia történelemben példátlan esemény, hiszen utoljára 1962-ben buktattak meg így kormányt.
Barnier távozása után Emmanuel Macron elnök kényszerül új miniszterelnököt kinevezni, miközben az ország költségvetése is bizonytalan helyzetbe került.
Barnier kormányának bukását az általa beterjesztett, erősen vitatott 2025-ös költségvetési törvény váltotta ki, amely 60 milliárd eurós megszorításokat és adóemeléseket tartalmazott.
A törvényt a miniszterelnök különleges alkotmányos jogkörével próbálta átnyomni a parlamenten, azonban ez ellenállást váltott ki mind a szélsőbaloldali, mind a szélsőjobboldali képviselők körében.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, és Mathilde Panot, az Új Népi Front baloldali tömörülés elnöke egyaránt „toxikusnak” és „provokatívnak” nevezte a költségvetést, amely végül megpecsételte Barnier sorsát.
Ezt is ajánljuk a témában
Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
Emmanuel Macron elnök helyzete is egyre ingatagabbá vált, miután a nyári előrehozott választások után egy töredezett parlament jött létre, amelyben egyik politikai tömb sem tud többséget szerezni.
Bár Macron alkotmányosan nincs közvetlenül érintve Barnier bukásában, az ellenzék egyre nyíltabban követeli az elnök lemondását.
Marine Le Pen ugyan nem szólította fel Macront a távozásra, de párttársai és tanácsadói már „bukott köztársasági uralkodónak” nevezik, aki elkerülhetetlenül egy újabb parlamenti feloszlatás felé tart.
Ezt is ajánljuk a témában
Alig három hónapot töltött hivatalban Michel Barnier, Macron elnök harmadik kormányfője ebben a ciklusban: bizalmatlansági indítvány lett a veszte.
Franciaország most súlyos kihívásokkal néz szembe: az új költségvetést december 21-ig el kell fogadni, különben átmeneti intézkedésekkel kell fenntartani az állam működését, ami tovább növelheti a politikai bizonytalanságot.
Az ország adóssága már most eléri a GDP 111 százalékát, és a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol a kormányra, hogy véget vessen a megszorításoknak.
Macron csütörtök este fogja megszólítani a nemzetet, hogy megpróbálja stabilizálni az egyre kaotikusabb helyzetet.