Indul a Trump-beszavazóshow!

Donald Trump első ciklusa gyakran olyan volt, mint egy valóságshow: az egykori tévésztár elnökségének négy évét váratlan fordulatok, szereplők kirúgása és visszatérése tarkította. Hasonló a helyzet az idei győzelme után is. Néhány nappal a voksolást követően Trump bejelentette, hogy kiket fog kinevezni az egyes pozíciókra. 

és meglepő döntéseivel témát szolgáltatott a médiának.

A jelöltek között tévés sztereotípiák is vannak, mintha minél azonosíthatóbbá akarta volna tenni a kormányzat tagjait: a szőke hajú konzervatívok (Pam Bondi és Karoline Leavitt), a rossz hírű bajkeverő (a jelölését végül visszaadó Matt Gaetz), a különc (Robert F. Kennedy Jr.), az unalmas jófiú (Marco Rubio) és így tovább. Az adminisztráció két csoportból áll: az egyikbe azok tartoznak, akiknek a jelölését a szenátusnak is meg kell erősítenie, a másik kategória a Fehér Ház személyzete, az elnök közvetlen tanácsadói gárdája, valamint a különleges megbízottak.

Bár a médiában egyes nevek hallatán nagy volt a felhördülés, az első felmérések alapján a szavazók támogatják a jelöléseket. A legtöbb elemző szerint Donald Trump láthatóan tanult első elnökségéből, és ezúttal olyan emberekkel töltené fel kormányzatát, akikben megbízhat. Előző ciklusa alatt folyamatos volt a szivárogtatás, sok tisztviselő el is ismerte, hogy megpróbálta szabotálni az elnököt. Ezúttal sem lesz azonban egyszerű a kormányzás: úgy tűnik, mindössze kétfős lesz a republikánus többség a képviselőházban, mivel Trump három képviselőt is kinevezett a kabinetjébe, akik így kénytelenek lesznek visszaadni a mandátumukat. Tehát ha az elnök bármilyen törvényt át akar vinni, ahhoz a teljes pártjára szüksége van. Ezúttal nem ül annyi Trumppal ellenséges republikánus a képviselőházban, mint 2017-ben, de egy-kettő éppen elég lehet ahhoz, hogy megnehezítse az elnök dolgát.

A kongresszusra egyébként jellemző, hogy ha egy ügyet nem övez széles társadalmi konszenzus, akkor szinte lehetetlen a törvényhozás. A tervezetek túlnyomó többsége már bizottsági szinten elbukik, még csak szavazás sincs róla. Emiatt a kongresszus népszerűtlen intézmény.

Donald Trump első nagy kihívása lesz elérni azt, hogy a szenátorok megszavazzák a jelöltjeit. Az új kabinetben vannak olyan személyek, akik várhatóan könnyen átmennek a meghallgatásokon és a szavazáson is, azonban néhányaknak már a meghallgatási szakasz is kihívást fog jelenteni. Könnyebbnek ígérkezik a folyamat a politikai világból érkezőknek, vagyis azoknak, akik képviselők, szenátorok vagy kormányzók voltak. Ennek egyszerű oka van: egy kampányban a politikusok életének minden részlete górcső alá kerül, s ha volt is csontváz a szekrényében, általában kiesett a választás előtt. Az átvilágításnak köszönhetően mire a szenátorok elé kerülnek, már nem kaphatnak olyan felvetést, amire ne számítanának.

Szinte biztosan könnyű útja lesz a külügyminiszter-jelölt Marco Rubiónak. Rubio 2011 óta Florida szenátora, és jól ismeri a testület tagjait. A neokonzervatív külpolitikai vonal híve, és arra lehet számítani, hogy kemény Irán- és Kína-ellenes politikát fog képviseli, Ukrajnával kapcsolatban viszont várhatóan alkalmazkodnia kell Trump álláspontjához.

A kérdésesebb jelöltek egyike Pete Hegseth, a Fox News műsorvezetője, akit a megválasztott elnök védelmi miniszternek jelölt. Hegseth a Princeton Egyetemen végzett, szolgált Irakban és Afganisztánban is. Trump valószínűleg arra akarná használni, hogy megtisztítsa a Pentagont a „woke tábornokoktól”. Első elnöksége idején Trumpot több vezető tábornok megkerülte, ezért várhatóan nem fog kesztyűs kézzel bánni velük. Lehet, hogy Hegseth a magánéleti ügyei miatt nem kap lehetőséget a Pentagon megtisztítására. A 44 esztendős veterán már a harmadik házasságánál tart, és a meghallgatása során várhatóan szóba fog kerülni, hogy néhány évvel ezelőtt egy nő szexuális bántalmazással vádolta meg. Mivel soha nem emeltek ellene vádat, és felmerültek kétségek a történettel kapcsolatban, Hegseth számára döntő lehet, hogy miként szerepel a meghallgatáson.

Egy jelölt már visszalépett a kínos ügyei miatt: Matt Gaetz. Trump első igazságügyminiszter-­jelöltje hírhedt volt szexuális kicsapongásairól és bulizó életmódjáról, így senkit nem lepett meg, hogy a jelölése hamar elbukott. A helyére Florida korábbi főügyészét, Pam Bondit jelölte Trump. Bondi sokkal hétköznapibb karakter, mint Gaetz, de 2023-ban a Trump elleni vádemelések kapcsán kijelentette, hogy nyomozást kellene indítani az igazságügyi minisztérium egyes tisztviselői ellen: „A mélyállam képviselői Trump első elnöki ciklusa alatt az árnyékban maradtak. Most azonban kiléptek a fényre, és így lehet ellenük nyomozni.” A republikánusok többször kifejezték abbéli álláspontjukat, hogy Trump ellen politikailag motivált perek zajlanak – ezek közül a két legsúlyosabb mögött a demokrata párti irányítású igazságügyi tárca állt. Nagy kérdés, hogy bosszút áll-e Trump, és az általa kinevezett ügyészek pert kezdeményeznek-e például a Biden család tagjai vagy azon ügyészek ellen, akik a bíróságok segítségével próbálták megakadályozni a visszatérését. Bondi jelölésének bejelentésekor a megválasztott elnök azt írta: „Az igazságügyi minisztériumot hosszú ideig fegyverként használták ellenem és más republikánusok ellen. Ennek vége.”

Trump két exdemokratát is jelölt a kabinetjébe: Tulsi Gabbard a hírszerzési igazgató lehet, Robert F. Kennedy Jr. pedig egészségügyi miniszter. Gabbard egykor a Demokrata Párt üdvöskéje volt, majd független lett, és idén csatlakozott Trump kampányához. Jelölését több republikánus is ellenzi, különösen a neokonzervatív vonal. Nikki Haley, Donald Trump korábbi kihívója az NBC Newsnak úgy fogalmazott: „Itt nincs helye egy orosz, iráni, kínai szimpatizánsnak. A hírszerzési központ a beérkező fenyegetéseket elemzi. Nyugodtak lehetünk egy ilyen emberrel a hírszerzési ügynökségeink élén?” Gabbardot gyakran vádolják azzal, hogy az oroszok embere. Ez arra vezethető vissza, hogy kongresszusi képviselőként 2017-ben ellátogatott Szíriába, hogy felmérje a helyzetet, és utána azt nyilatkozta, hogy Szíria nem az Egyesült Államok ellensége. Ez az ellentmondásos látogatás azóta is az egyik leggyakoribb kifogás Gabbard ellen. A politikus emellett nem támogatta az ukrán ügyet. Többször kifejezte: a háború elkerülhető lett volna, ha Joe Biden elnök és a NATO elfogadja az oroszok biztonsági aggodalmait az ukrán NATO-csatlakozással kapcsolatosan. Néhány republikánus szerint azonban hamisak a vádak. Eric Schmitt, Missouri állam republikánus szenátora már jelezte, meg fogja szavazni a jelölést, és megjegyezte: „Szerintem érdekes, hogy mindenkit, akinek eltérő politikai nézetei vannak, orosz ügynöknek állítanak be.” Schmitt szerint sértő oroszpártisággal vádolni azt a Gabbardot, aki katonaként és kongresszusi képviselőként is szolgálta az Egyesült Államokat.

A másik volt demokrata párti jelölt Robert F. Kennedy Jr., a Kennedy klán „fekete báránya”, aki aztán népszerű független jelölt is volt. Trump valószínűleg azért akarja az egészségügyi miniszteri poszton látni, mert az egykori demokrata párti politikus sokat segített neki azzal, hogy támogatta a kampányát. Kennedy azt hirdeti, hogy megreformálja az élelmiszeripart: a megengedő szabályozás miatt sok olyan termék található az üzletek polcain, amely például Európában be van tiltva. Az oltásokkal kapcsolatos nézetei viszont a kinevezésébe kerülhetnek. Egyes elemzők szerint könnyen lehet, hogy Trump azért jelölte őt, hogy betartsa az ígéretét, és már sejtette, hogy a szenátus nem fogja megszavazni.

A többi jelölt közül ellenállásba ütközhet Jay Bhattacharya, aki gyakran felszólalt a koronavírus miatti lezárások, valamint a kötelező maszkviselés ellen. Bhattacharya vezetheti az amerikai orvosi kutatóintézetet.

A meghallgatásokat a demokrata párti szenátorok várhatóan arra fogják használni, hogy klipek szülessenek róluk a későbbi kampányaikhoz. 
A jelölési procedúrát általában mindkét párt tagjai kihasználják, hiszen ritkán vetül ekkora figyelem a szenátusra.

Nyitóképen: Donald Trump és Tulsi Gabbard a kampányban
Forrás: AFP/Kamil Krzaczynski