Kivitelezési problémák
A „jövő városa” a jelenben épül, és monumentalitása miatt tetemes problémamennyiséggel is szembesülnek menet közben az építkezés kivitelezői.
Az első nemzetközi sajtót bejárt anomália az volt, hogy a kijelölt földterületek állami kisajátításakor a kártalanítást sok helyi lakos nem fogadta el. A huvaitat nevű arab törzs több tagját a szaúdi hatóságok erőszakkal lakoltatták ki pénzen megváltott és ledózerolásra ítélt otthonaikból.
A másik folyamatos emberi jogi panasz, hogy
a szaúdi beruházó cégek embertelen, törvénytelen munkakörülmények között dolgoztatják a főleg ázsiai bevándorló munkaerőt,
ez ügyben az állam több vizsgálatot indított, a „rabszolga-munka” vád azonban időről-időre folyamatosan felmerül a gigaprojekt folyamán.
A projektet folyamatosan bírálják a természetes környezetre, a régió növényzetére és állatvilágára való negatív hatásai miatt, és sok szakértő megkérdőjelezi a megalomán projekt technológiai és pénzügyi megvalósíthatóságát is. A grandiózus projekt pénzügyi forrása elsősorban a szaúdi olajbevételekkel gazdálkodó saját költségvetés, míg a technológiai kérdések összetettebbek. A hatalmas mesterséges élettérben
9 millió ember ivóvíz- és élelmiszerellátását, a higiéniai viszonyok fenntartását, a nagy terek hőszabályozását, oxigénellátását kell megoldani,
márpedig a Tabúk tartománybeli terület mostoha, sivatagi táj.