A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb szavazatot az 1989-es romániai rendszerváltás óta tizedik alkalommal megtartott parlamenti választásokon.
Nyitókép: kronikaonline.ro / Borbély Fanni
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb szavazatot az 1989-es romániai rendszerváltás óta tizedik alkalommal megtartott parlamenti választásokon – derült ki a 21 órakor lezárult szavazás utáni felmérésekből – számolt be a kronikaonline.ro. A PSD-t a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) követi, de két másik radikális párt is bejuthatott a parlamentbe.
Az RMDSZ az exit poll adatok szerint átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, vagyis a magyar alakulat bejutott a román parlamentbe.
A vasárnapi választások urnazárását követően nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint a PSD a szavazatok 26 százalékát szerezhette meg a CURS és az ARA kutatóintézetek adatai alapján. Az exit poll eredmények a választópolgárok 19 óráig adott válaszait tükrözik, és nem tartalmazzák a külföldön leadott szavazatokat. A PSD-t az AUR követi 19 százalékkal, amely megduplázta 2020-as 9 százalékos eredményét. A harmadik helyen a szintén kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll 15 százalékkal, míg az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14 százalékkal a negyedik helyre szorult.
Bejuthatott a parlamentbe Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő pártja, az SOS Románia, valamint a Călin Georgescu által támogatott, nemrég alakult Fiatal Emberek Pártja (POT) is, amely az AUR-hoz hasonló szélsőséges nézeteket képvisel.
Az RMDSZ átlépte az 5 százalékos küszöböt, ugyanakkor közel volt a parlamenti bejutáshoz a baloldali, progresszív elveket valló SENS párt is, amely a környezetvédelem és az LMBTQ-jogok terén aktív.
A választás előtti közvélemény-kutatásokat érdemes óvatosan kezelni, mivel az egy héttel korábbi elnökválasztás első fordulójának exit poll adatai is pontatlanok voltak. Akkor Marcel Ciolacut hozták ki győztesnek, ám végül csak harmadik lett, és kiesett a második fordulóból. Elemzők szerint a jelenlegi felmérések esetében is fennállhat a tévedés lehetősége, mivel sok választó nem árulta el szavazati preferenciáit.
Az RMDSZ stabil parlamenti jelenléte a rendszerváltás óta eltelt időszakban többször is megerősítést nyert. A 2020-as választáson például 348 262 szavazatot kapott a szenátusi listája (5,89%), míg a képviselői listán 339 030 voksot szerzett (5,74%). A részvétel akkor 31,95% volt, míg 2016-ban 39,79%. Az RMDSZ történetében a legmagasabb eredményt az 1990-es választásokon érte el, amikor 86,19%-os részvétel mellett 12 szenátori és 29 képviselői helyet szerzett.
Ezt is ajánljuk a témában
Az RMDSZ elnöke szerint szükség van arra, a magyar emberek helyzetbe hozzák a képviselőiket a romániai választásokon, „senki nem maradhat otthon”.
2011 és 2023 között csak Románia fejlődött jobban EU-s szomszédaink közül, de akkor sem annyival, mint 2003-2011 között.
Kevés annyira félrevezető mutató van egy ország jólétének mérésére, mint az átlagbér. Az indikátor komoly hibája az oka, hogy Románia sok tekintetben mintaországnak tűnhet. Sebestyén Géza írása.
Elméletileg lehet, ha marad az elmúlt 10+ év felzárkózási üteme.
Lazán, ünnepnapokkal tarkítva indítják az évet a keleti szomszédaink.
Éljünk hát ebben tovább, a karma karmai között! Veczán Zoltán írása.
„Az euróövezeti értéknek a 70 százalékán állunk” – írta a szakértő.
Ennek ellenére szerintem messze nem Fábry Sándor lógna ki leginkább a Kossuth-díjasok közül.
Ez az adat azért lehet meglepő, mivel a régió összlakosságának a bevándorlók mindössze tizenhét százalékát teszik ki.
