Magyarország és Szerbia stratégiai partnersége egy változó Európában

Nyitókép: Facebook

„Idén novemberben Budapesten ülésezik a Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács (továbbiakban: Tanács), amely a legmagasabb szintű együttműködési fórum hazánk és Szerbia között. A Tanácsot a 2023. június 20-án a vajdasági Palicson megrendezett 7. szerb–magyar közös kormányülésen hívták életre azzal a céllal, hogy a legfelsőbb koordinációs szervezete legyen a kétoldalú kapcsolatoknak, illetve keretet adjon az elmúlt másfél évtized prosperáló viszonyából eredeztethető megállapodásoknak. 

A palicsi tanácsülésen aláírt 12 ágazati együttműködési megállapodás jól tükrözi a magyar–szerb együttműködés dimenzióit. A magyar–szerb kapcsolatok hagyományosan feszültek és konfliktusokkal teliek voltak korábban, ám az elmúlt 10 évben virágkorukat élik: ez elsősorban annak a politikai megbékélésnek köszönhető, ami a történelmi sérelmeken való felülemelkedéssel új alapokra helyezte a kapcsolatrendszert. A magas szintű politikai kapcsolatok kedvező klímát teremtettek a gazdasági együttműködéseknek a két ország között, amelyből aztán a lakosság is profitálni tud. Ebben az értelmezésben a politikai kapcsolatok rendezése magával hozta a gazdasági kapcsolatok elmélyítését is, amely pozitív erővel hat a kétoldalú kapcsolatok társadalmi megítélésére. 

A közös múlt terhelt emlékeit hátrahagyva sikerült normalizálni a kétoldalú kapcsolatokat, melyhez elengedhetetlen lépés volt a magas szintű politikai kapcsolatok megfelelő szintre hozása. Ebben a folyamatban fontos szerepet kapott a felismerés arra vonatkozóan, hogy a magyar és a szerb érdekek, értékek sok tekintetben mégsem olyan különbözőek, sőt, sokszor megegyezők is lehetnek. Budapest és Belgrád egyaránt nemzeti érdekeken alapuló külpolitikai irányvonalat képvisel, megfigyelhető a kiegyensúlyozó, Nyugat és Kelet felé egyaránt kapcsolatokat fenntartó politikai törekvés. A kapcsolatok ,,aranykorát” tükrözi Aleksandar Vučić szerb elnök egy októberi interjúja, ahol legfőbb politikai hagyatékának nevezte a szerb–magyar kapcsolatok felvirágoztatását és Magyarországot Szerbia legszorosabb európai barátjának és szövetségesének nevezte. Ennek természetesen a vajdasági magyar, illetve a magyarországi szerb közösség is előnyét élvezi, politikai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. A magyar–szerb megbékélési folyamatban a 1  Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) is jelentős szerepe volt, amely lehetővé tette annak a bizalmi légkörnek a kialakítását, amely ma megalapozza a két ország stratégiai partnerségét. 

A megfelelő politikai klíma rakta le a gazdasági kapcsolatok kereteit is mint a szerb–magyar viszonyrendszer másik allappillérét. Az élénk gazdasági kapcsolatokat a kétoldalú kereskedelem folyamatos, dinamikus bővülése jellemzi. Ennek volumenét mutatja, hogy míg 2015-ben a Szerbiába irányuló magyar termékexport 1,2 milliárd euró volt, addig 2022-ben hazánk szerb külpiaci tevékenysége elérte a 3,4 milliárd eurót. A globális turbulenciák, a világgazdaságban zajló átalakulások negatív hatást gyakoroltak az európai gazdaságra is, így a tavalyi évben a Szerbiába irányuló magyar export mindössze 2,7 milliárd volt, mely azonban továbbra is több mint a COVID éveiben realizált érték. A tavalyi magyar exporttevékenység visszaesése azonban nem csökkenti Belgrád értékét a magyar gazdaság növekedési stratégiája szempontjából – Budapest nyugatbalkáni kifektetéseinek (OFDI) a kétharmada déli szomszédunknál koncentrálódik, így Szerbia nemcsak fontos politikai, de kiemelt gazdasági partnere is hazánknak. A legjelentősebb szerbiai magyar vállalati jelenlét az OTP Csoport tevékenysége; OTP banka Srbija rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a szerb hitelezési piacon. Szerbia gazdasági vonzóságát a politikai kapcsolatokon, földrajzi közelségén túl a vajdasági magyar kisebbség jelenléte is fokozza, a Vajdaság már az újonnan megjelenő pénzügyi támogatások, ösztönzők előtt is népszerű befektetési, illetve kifektetési célterület volt. A kereslet-kínálat elv alapján érthetővé válik tehát, hogy a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program, a HEPA Nyugat-Balkáni Beruházási Támogatása, illetve a NyugatBalkáni kétoldalú infrastrukturális projekt-előkészítési programjai, továbbá a Közép-európai Gazdasági Fejlesztési Hálózat megjelenése egyfajta reakció volt az egyébként is aktív magyar vajdasági gazdasági jelenlét további fokozására.

Ami a kapcsolatok biztonsági aspektusát illeti, a Budapest–Belgrád tengely az orosz–ukrán háborúval begyűrűző energiaválság körülményei között közös megoldást keresett az energiabiztonság fenntartható biztosítására is, így a két ország kapcsolatában az utóbbi években kiemelt fontosságúvá váltak az energetikai együttműködések is. Az energiaellátás biztonságának garantálása súlyos kihívás, amelyre az összefogás a legjobb válasz, egyúttal biztosíték is a globális energiaellátási válságból fakadó nehézségek leküzdésére. A palicsi Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács ebből a szempontból is kiemelkedő volt, hiszen számos energetikai megállapodást sikerült tető alá hozni: többek között létrehozták a SERBHUNGAS-t, vagyis az MVM 2  és a Srbijagas közös földgázkereskedő vegyesvállalatát, illetve döntöttek egy Magyarországot és Szerbiát összekötő kőolajvezeték kiépítéséről is a MOL égisze alatt. Ezek mind Magyarország, mind Szerbia regionális pozícióját javíthatják az európai energiadiverzifikációs törekvések mentén megjelenő nagy mennyiségű energiaigényt kielégítve.

Kiemelt biztonsági szempont a határvédelem kérdése, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelem a kétoldalú egyeztetések és együttműködések egyik legfontosabb sarokkövét jelentik. A Szerbián is átmenő nyugat-balkáni migrációs útvonal az egyik legforgalmasabb Európába irányuló útvonal, így a schengeni határt biztosító Magyarországnak kulcsfontosságú a határvédelmi kooperáció Szerbiával. Bár napjainkra csökkent a magyar–szerb határszakaszon az illegális határátlépések száma, a migráció jelentette biztonsági kihívás továbbra is szükségessé teszi a két ország hatékony együttműködési mechanizmusait. A közös határellenőrzés nemcsak biztonsági szempontból, de gazdasági és infrastrukturális szempontból is jelentős: ugyanis a migrációs kihívásokra való reakció miatti lassuló határforgalom-ellenőrzés felgyorsítása kereskedelmi szempontból elengedhetetlen. A magyar–szerb közlekedési folyosó biztosítása a gazdasági érdekeknek megfelelőlen körülményektől függetlenül prioritás mindkét fél részéről. Ezen túlmenően a kereskedelmi és lakossági célból történő közlekedési infrastruktúra fejlesztése is olyan közös projekt, amelyből nemcsak a gazdasági szereplők, de a társadalom is profitálhat majd (lásd Budapest–Belgrád vasútvonal).

Magyarország és Szerbia stratégiai partnerségének ,,csúcsintézménye” a Tanács, amely funkciójának megfelelően a legmagasabb szinten koordinál szerteágazó együttműködéseket a legkülönbözőbb területeket érintően. A két ország közötti kétoldalú együttműködés ilyen formájára eddig még nem volt példa: a jelen nemzetközi környezetben tapasztalható új típusú politikai, gazdasági és biztonságpolitikai kihívásokra egyszerre kíván reagálni. Ez egyrészt rámutat arra, hogy napjaink geopolitikai környezete megkívánja a mozgástér növelését, de előrevetíti a további (szomszédos) országokkal hasonló stratégiai együttműködési egyezmények létrehozását is. Magyarország a Szerbiával létrehozott stratégiai együttműködési tanáccsal deklarálta, hogy célja a jószomszédi viszony fenntartása, illetve fejlesztése; hazánk a Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács létrehozásával és működtetésével lerakta az alapokat a további stratégiai partnerségek kialakításához. A magyar–szerb kapcsolatok egy átalakuló Európai Unión belül is kulcsfontosságúak – egyrészt a Nyugat-Balkán egész térsége Szerbiával együtt az EU legfontosabb 3  stratégiai partnere, épp ezért rendkívül fontos Magyarország számára a szerbekkel való kiegyensúlyozott viszony. Másrészt, Trump győzelmével várhatóan a nyugat-balkáni erővonalak is átalakulnak majd, ami Szerbia pozícióinak megerősödését jelentheti regionális értelemben. Az olyan, az EU által eddig nem megfelelően kezelt kérdésekben, mint a migráció, a Szerbiával való szoros bilaterális együttműködés szintén elengedhetetlen. Magyarország külpolitikájával az EU-n belüli inadekvát hozzáállást a realitás figyelembe vételével ellensúlyozza, egy olyan együttműködéssel, amely mindkét ország és a régió számára is kulcsfontosságú az átalakuló és a globális térben ismét helyét kereső Európában.”