Washington és Moszkva: mindenki még gyorsan ad pár pofont, mielőtt lefújják a meccset
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
A magyar-amerikai adóegyezmény felmondása, a társasági adó szint megemelése, vagy gazdasági hidegháború kiteljesedése is hozzájárult ahhoz, hogy több évtizede nem látott mélypontra süllyedtek a magyar-amerikai kapcsolatok. Bárki is lesz az új elnök, csak jobb időszak jöhet a két ország viszonylatában.
Heteken belül véget ér Joe Biden mandátuma, amely nemcsak az idős amerikai elnök botladozásairól és furcsa jelenteitől lesz emlékezetes. Joe Bidennek ugyanis számtalan olyan lépése volt, melyek azzal a szándékkal születtek meg, hogy kárt okozzanak a magyar gazdaságnak.
Rögtön 2020 elején, beiktatása után beigazolódott amit sejteni lehetett: Joe Biden teljes mást képvisel, mint elődje Donald Trump, ez pedig egyáltalán nem volt jó hír a magyar gazdaság számára. A társasági adókulcs megemelése és a globális minimumadóról szóló javaslat a demokraták programjában például úgy, ahogy van szembement azzal a gazdaságszervezései elvvel, amit a magyar kormány egy évtized óta következesen képvisel.
A beruházás-és tőkevezérelt gazdaságpolitikában ugyanis kulcsfontosságúak az olyan alacsony adók, mint a kilencszázalékos társasági adókulcs. Érthető okokból az első pillanattól ellenezte a magyar kormányzat a globális minimumadóra vonatkozó terveket, amelyeket végül sikerült felpuhítani azzal, hogy a 15 százalékos kulcsba a helyi iparűzési adót is beleszámítják.
Ami leginkább rányomta a bélyegét a két ország kapcsolatára, az azonban mégis amerikaiak kifejezetten ellenségesnek mondható lépése volt: 2022-ben júliusában ugyanis egyoldalúan felmondták az 1979-ben kötött amerikai és magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt.
Kormányzati politikusok akkor ezt a nyomásgyakorlás részének tekintették a globális minimumadóról szóló vitában, ám a döntést nem lehetett másként értékelni, minthogy azzal a céllal született meg, hogy rombolják Magyarországon működő vállalatok versenyképességét. Az adóegyezmény megszűnése miatt egy magyar cég Egyesült Államokból származó bevételei harminc százalék forrásadó alá esnek 2024 januárjától.
Mindez komoly versenyhátrányt jelent egy hasonló tevékenységet végző német, svájci, vagy angol társasággal szemben, akik számára az jöhet szóba megoldásként, hogy a tevékenységüket átvigyék egy másik országba, amelynek előnyös a kettős adóegyezménye Amerikával. Tehát
arra készteti az érintett cégeket az amerikaiak lépése, hogy elhagyják Magyarországot.
Joe Biden lépései azonban nemcsak a magyar gazdaságot sújtották, hanem a teljes kontinensét, az amerikaiak ugyanis időközben mintha ráéreztek volna az orosz-ukrán háború kitörésével együtt járó lehetőségekre.
Ez leginkább az energiaválság alatt, 2022 őszén volt igazán szembetűnő, amikor kiderült, noha egész Európa szenved a magas energiaáraktól, Amerika folyamatosan nyomás alá tartotta az európai országokat az orosz kőolaj és a földgáz leválásának erőltetésével, miközben még mindig többszörös áron adta a kontinensnek a gáz árát.
„Az nem barátság, hogy négyszeres áron vehetjük tőletek a gázt”
– üzente Emmanuel Macron francia elnök 2022 októberében az amerikaiknak, mielőtt Washingtonba látogatott.
A franciák azonban azt is felhánytorgatták a demokrata kormányzatnak, hogy nincs rendjén, hogy protekcionista intézkedésekkel védik a gazdaságukat. A közel négyszázmilliárdos dolláros csomag, amely az Infláció ellenes törvény címet viselte, óriási csapást jelentett az európai autógyártókra. Már pedig ma az a helyzet, hogy az európai ipar nemcsak a magas energiaárakat, hanem az amerikai gazdasági protekcionizmusát is nyögi.
Nyitókép: Andrew Leyden / NurPhoto / NurPhoto via AFP