Katasztrófa vagy remény: óriási a tét az erdélyi magyarok számára a most vasárnapi román választásokon

Nyitókép: AUR-os tüntetők. Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Csak kapkodja az ember a fejét a román politika láttán. Nemrég egy közvélemény-kutatás várható győztes pártnak mérte a magyargyűlölő klerikofasiszta Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), amely minden nagyobb pártot maga mögé utasított.

A további részletek sem biztatók: nagyon közel van már vasárnap, amikor a képviselőház 330, illetve a szenátus 136 tagját választják meg Románia polgárai, s az eheti felmérés szerint az AUR 22 százaléka mellett

• a szociáldemokraták (PSD) 21 százaléka,
• a liberális Mentsétek meg Romániát Unió 17 százaléka,
• és a nemzeti liberálisok (PNL) 13 százaléka áll.

és másik oldalról szorítja az AUR-tól is jobbra álló SOS Romania párt, amit most 4,6 százalékon mérnek, vagyis szintén könnyedén lehet belőle parlamenti erő, ahogy a jelenleg győztes elnökjelöltet, Călin Georgescut állítólag támogató párt, a Fiatal Emberek Pártját (POT) szintén 4,6 százalékra mérték.

És persze a választás nem így működik, de ha csupán összeadjuk ezeket a számokat, akkor

amelyek közül ugyan Georgescu pártja még nemigen nyilvánult meg keményen a magyarokkal szemben; 

Georgescu, a román faltörő kos

Vissza a közvetlen előzményekhez: miután mindenki ámulatára a korábban jelentéktelennek mért Călin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, valamelyest várható volt, hogy ez valamilyen formában a széljobbos pártokhoz fog csatornázódni.

„A román társadalom egy jelentős részének ki nem mondott vágyai, félelmei, igényei adódtak össze egy tudatosan eltorzított választási kampányban” – mondja Georgescu győzelmének titkáról Pászkán Zsolt.

Az erdélyi politikaelemző kifejtette: minimum a mainstream bűnös hanyagsága kellett ahhoz, hogy ne vegyék észre, hogyan tör előre elsősorban a TikTokon a szélsőséges jelölt. S az is, hogy abbeli félelmükben, hogy ha válaszolnak a Georgescu által terjesztett konteókra, maguk mellé emelik, inkább ignorálták. Nem vizsgálták rendesen a kínai platformot meghekkelő Georgescu-kampányt sem, s ím, itt az eredmény:

„Georgescu sikerrel játszott rá ezekre a reményekre és vágyakra”. Pászkán szerint ilyen vágy volt sokakban, hogy nagyon szerettek volna Romániának egy Orbán Viktorhoz hasonló narratívát kínáló vezetőt.

Mindenesetre mindenkinek tudott olyat mondani, mait az szeretett volna hallani, és ez láthatóan bejött.

Pászkán külön kritizálja a Georgescut Orbán Viktorhoz hasonlító erdélyi magyar progresszív hangokat.

„Ők akarva vagy akaratlanul elkezdték átterelni a jobboldal magyar szavazókat az RMDSZ-től ebbe az irányba, mert rövidlátó módon csak Orbán lehúzásán fáradoztak, és nem átallanák beáldozni a magyar közösséget sem egy ilyen rossz hasonlat kedvéért” – vélekedik, hozzátéve:

Szerinte az a baj, hogy az emberek nem jegyezték meg, mikről beszélt Georgescu, mert akkor észrevették volna, hogy néhány szebben hangzó lózungra, amivel egyet lehetett érteni – tiszta víz, béke, szuverenitás – jut száz igazi konteós ostobaság. A magyarok pedig szeretnek reménykedni, de általában felsülnek ezzel a román politikusok kapcsán.

Mindezek ellenére nem Georgescu jelenti a veszélyt, húzza alá Pászkán. Hanem hogy ő

hiszen az emberek gondolkodását már sikerült átkalibrálni, és aki büntetni akarja a PSD-PNL kormányt, az most azt hiheti, nyugodt lélekkel szavazhat a szélsőségesekre.

Elképesztően nagy a tét a magyaroknak

Nem véletlenül sokkolta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a magyar közvéleményt azzal, hogy mindent egybevetve a szélsőségesek akár 35 százalékot is szerezhetnek a bukaresti parlamentben.

Pászkán alátámasztja ezt a becslést. „A 10 milliónál kevesebb voksolóból az EP-n az AUR-ra 1,3 millió szavazott, most ez megmaradt az elnökválasztáson, és Georgescu is kapott 2,1-et, ez összesen már bőven egyharmad” – érvel.

A kérdés, hogy ez a plusz kétmillió ember átszavazott a mainstream pártokból a széljobbra, vagy éppen a mainstream pártok voksolói otthon maradtak, a növekmény pedig a bizonytalanokból vagy passzivókból jött elő, akik tudatosan voksoltak a radikális nacionalista vonalra. Ha ugyanis a mainstream pártoknak még van tartalékuk, azt most bevethetik, viszont ez megnyomhatja úgy a részvételi arányokat, ami már nagyon kedvezőtlen lehet a magyaroknak, „és nem lesz mindegy, hogy 400 vagy 500 ezer magyar megy el szavazni az RMDSZ-re”. 

Mert ha 5 százalék alá beesik a voksarány, akkor a párt még koppan egyet estében az alternatív, 3 százalékos küszöbön, majd azt minden bizonnyal el is törlik, és volt-nincs magyar érdekkpvliselet. 

Különösen ijesztő, mennyire alacsony volt most november 24-én a részvétel a székely megyékben – ezen mindenképp dolgozni kellene.

Márpedig ha a radikális lokalista-nacionalista (nem mellesleg: magyarellenes soviniszta) erők állnak majd szemben egy globalista-liberális társasággal, közel hasonló mandátumszámmal, „az igencsak felértékelheti a magyarok súlyát ebben az egészben”, és komolyabb, a magyaroknak fontos intézkedések is kizsarolhatóak lehetnek az RMDSZ számára.

Egyszóval: magas részvételnél a katasztrófa elkerülése, alacsony részvételnél a nyereség maximalizálása mozgathatná a magyar szavazókat – vélekedik a szakértő, hozzátéve: ő azt szokta javasolni, mindenki figyelje a román szomszédját.

– összegzi a lényeget.