Háttéralkuk és nagy csetepaték után, de ezt bezsákolta von der Leyen

Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

***

Izzasztó birkózást vártunk, az is lett az EP-ben az Ursula von der Leyen új Európai Bizottságának elfogadását kísérő vita, amelynek végén a testület jóváhagyta az elnököt és embereit, így december 1-jén hivatalba léphet az unió kvázikormánya.

Amint arról a Politico is írt, a mainstream pártok összekapaszkodása segítette végül hatalomban tartani a korábbi gárdát, és megerősíteni a von der Leyen nevével fémjelezett, erősen baloldaliasított néppárti hátszelű kabinetet 370 szavazattal – 282 képviselő szavazott nemmel, köztük a Patrióták Európáért képviselőcsoport képviselői, amelynek tagjai a magyar kormánypárt képviselői is; 36 pedig tartózkodott, szóval

Az említett mainstream párti összeborulás egyébként egy nagyon erőteljesen baloldali programot jelölt ki egész Európa számára, olyan elemekkel, amelyek totálisan szembemennek például a Magyar Péter által a választóinak ígértekkel.

Mindenesetre von der Leyen félórás beszédében bemutatta a várható irányvonalakat és huszonhat biztosjelöltjét, majd jöttek a felszólalók. Közülük Manfred Weber alakítása volt a legemlékezetesebb, aki ezt az alkalmat is kihasználta arra, hogy Magyarországot ostorozza, emellett nyíltan beállt Magyar Péter mellé.

Az újonnan felálló Bizottság miatt von der Leyen kapott hideget-meleget:

ahogy a Renew Europe egyébként a Néppárttal szövetkező képviselői is rendre kifogásolták, hogy emberszámba vette időnként Georgia Melonit és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű pártcsaládját, és hajlandó volt alelnöknek jelölni az olasz markáns jobboldali Raffaele Fittót; meg természetesen ment ennek kapcsán a fasisztázás, míg jobboldalról a „rémkabinet” szó ragadhatott meg leginkább a hallgatók fülében, illetve a Baloldalt osztották ki, amelyben az antifa verőcsoport tagja, Ilaria Salis is képviselő.

Ugyanakkor volt mindebben még egy fordulat, a szocialisták néhányan éppen Fitto miatt és Várhelyi Olivér biztossá jelölése miatt nem szavazták meg a von der Leyen-kabinetet, és a zöldek egy része is tartózkodott; ugyanakkor a Meloni-féle olasz testvérek és a belga Új Flamand Szövetség törvényhozói is fordítottak álláspontjukon, és támogatták a Bizottságot, alighanem az alelnöki posztért cserébe.