Bejelentették: ezzel a „néhány tollvonásal” teljesíti ígéreteit Trump az elnöksége első napján
Véget vet a kaotikus határpolitikának és a transz őrületnek.
A liberális portál szerint a megválasztott elnök „nyers erőt fitogtat”.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser
Hosszú elemzésben fejti ki a CNN, hogy retteg az újból amerikai elnökké választott Donald Trumptól, aki írásuk címe szerint máris „hatalmat gyakorol és masszív zavart okoz”.
A lap úgy látja: a megválasztott elnök „nyers erőt fitogtat”, és megmutatja, hogy igenis módjában áll „megpróbálni kikerülni Washington fékeit és ellensúlyait”, miközben a külföldi vezetőknek is fő miatta a fejük.
A CNN szerint a „Mar-a-Lagóból érkező korai jelek” arra utalnak, hogy az új elnök „maximális erővel fog cselekedni”. Ilyen korai jelnek látják például azt, hogy a most leköszönő republikánus szenátusi frakcióvezető, Mitch McConnell kentucky-i szenátor utódlásához Trump máris feltételeket szabott: tudtul adta, hogy aki a szenátus republikánusait vezetni kívánja, annak kötelező támogatnia, hogy egy alkotmányjogi kiskaput kihasználva az elnök ideiglenesen a szenátus jóváhagyása nélkül is kinevezhesse kormánya tagjait. Erre az igényre a Trumphoz legközelebb álló jelölt, Rick Scott floridai szenátor már igent mondott, és a fősodratúbb jelöltek, John Thune dél-dakotai és John Cornyn texasi szenátorok is nyitottak rá.
Trump „a kongresszust aláírógépnek tekinti, nem pedig a kormányzat különálló, egyenrangú ágának” – írja a CNN.
Trump emellett erőt mutatott a bevándorlás ügyében is: jelezte, hogy a bevándorlásért kabinetjében Tom Homan, a bevándorlási és vámügyi végrehajtási hivatal (ICE) korábbi vezetője felel majd, aki támogatja az illegális bevándorlók tömeges deportálását. Világossá tette azt is, hogy a túlságosan fősodratúnak tartott republikánusok, így például volt külügyminisztere, Mike Pompeo és egykori ENSZ-nagykövete, Nikki Haley nem térhetnek vissza a kormányába, beleszólása lesz viszont az ügyek menetébe Elon Musk milliárdosnak, aki már Trump és Zelenszkij első hívásába is bekapcsolódhatott. „Az üzenet világos: az új kormányzati állásokra csak ultra-MAGA lojalisták jelentkezzenek” – kommentál a CNN.
A liberális lap tényszerű értesüléseihez három spekulációt is hozzátesz. Szerintük okkal lehet aggódni amiatt, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság két jóval hetven év fölötti, konzervatív bírája lemond majd Trump ciklusa alatt,
hogy az elnök fiatalabb konzervatív bírókra cserélhesse őket, évtizedekre bebetonozva a bíróság konzervatív többségét.
Emellett azt is írják: „a szövetségi alkalmazottak most attól rettegnek, hogy várható a karrierbürokraták tisztogatása”, miután Trumpék szeretnének „politikai kinevezetteket munkába állítani, akik nem fognak habozni az olyan parancosk végrehajtásában, amelyek péppé zúzhatnák a szabályozó államot és a kormányzat hatalmát”. A lap értesülései szerint a Pentagonban már arról is megy a spekuláció, hogy mi lesz akkor, ha az elnök arra utasítaná a hadsereget, hogy amerikaiak ellen vonuljon fel az országon belül.
Az azonban a CNN szerint még nem világos, hogy „meddig megy el Trump az ígért bosszú gyakorlásában a politikai ellenfelei ellen” azok után, hogy az exelnökkel szemben két impeachment-eljárást folytattak le és börtönbe is próbálták zárni. „A napokban várható kabinetbeli kinevezések, ideértve a főügyész kinevezését, következtetni engednek majd arra, hogy milyen mély Trump bosszúvágya” – így a lap.
A liberális portál megemlékezik arról is, hogy külföldön „Trump győzelme masszív geopolitikai átértékelést kényszerít ki”, Európától Tajvanon és Iránon át Oroszországig „a külföldi vezetők azon játszmáznak, hogy miként kezeljék Trump visszatértének kiszámíthatatlanságát”. Értesüléseik szerint
„vannak, akik azon versengenek, hogy hízelegjenek a megválasztott elnöknek”,
míg mások „készülnek a dühére”.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
A független-objektív Politico szerint „megbocsátható”, hogy így mentheti ki egy „republikánus koncepciós perből” az adócsaló és drogfüggőként fegyvert vásárló Hunter Bident. Ám van egy kis bökkenő.
Zuckerberg korábban mindent bevallott, ugyanis úgy cenzúráztak, ahogy a demokraták kérték.
Az ügyet a hivatalban lévő elnökök elleni vádemelést tiltó szabályok miatt zárták le, de Trump második ciklusa után újranyithatják.