Viszont Trumpnak bőven van hátulütője is Moszkva számára az elemzés szerint: „ahogy azt Moszkva az első ciklusa alatt a saját bőrén tapasztalta meg, Trump nem mindig tartja be az ígéreteit.
Konkrétan nem teljesítette az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítását és a Krím és Kelet-Ukrajna elfoglalása miatti nyugati szankciók feloldását.”
A Politico elemzése szerint Moszkva annyira gyanakszik, hogy szerintük Washington ellenségessége még egy „Kreml-barát” elnök esetén se múlna el.
Ennek kapcsán felemlegetik Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének egy Telegram-posztját, miszerint „a választás semmit sem fog változtatni Oroszország számára, mert a jelöltek teljes mértékben tükrözik azt a kétpárti konszenzust, hogy országunkat le kell győzni”.
Az elemzés alapján Harris se sokkal jobb: „olyan kifejező és ragályos nevetése van, látszik rajta, hogy teljesen jól van” – mondta Harris kapcsán Putyin szarkasztikusan. Harris ugyanis – az elemzés szerint – segítheti Putyin célját azzal, hogy meghosszabbítja a status quo-t, amelyről Moszkva úgy véli, hogy a maga javára alakul, mivel a nyugati határozottság gyengül Oroszország könyörtelen offenzívájával szemben. Az amerikai külpolitikai berendezkedés bajnokaként Harris egy tökéletes rejtőfóliát is kínál Putyinnak, valamint igazolást az általa „amerikai hegemóniának” nevezett berendezkedés elleni végtelen háborújához – írja az elemzés.