„A legfontosabb, hogy élve maradjanak” – megüzente Zelenszkij, mi lesz a sorsa a kapituláló katonáknak
Nem köntörfalazott az ukrán elnök.
Az orosz–ukrán háború közvetett következményei jelentik a legnagyobb veszélyt a magyarokkal baráti, szövetségesi viszonyt ápoló ruszin nemzetiségre, a legnagyobb részüknek otthont adó Ukrajna a létezésüket sem szívesen ismeri el.
Nyitóképen: Ruszin fatemplom Szarvasházán 1939-ben. Fotó: Fortepan / Sattler Katalin
Gens fidelissima, vagyis a leghűségesebb nemzetség – egy széles körben elterjedt legenda szerint így nevezte II. Rákóczi Ferenc a birtokait nagy számban belakó ruszinokat, akik fegyveresen sereglettek a zászlaja alá a szabadságharc első évében. Az biztos, hogy ekkor már évszázadok óta jelen voltak a ma Kárpátaljának nevezett területen s azon túl is. Hogy mikortól éltek ott, arról nincs megbízható információ. A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint a 13. században, a tatárjárást követően érkezhettek a gyepű benépesítésére. Ezt az ukrán nacionalisták, akik csupán dialektusnak tartják a ruszin nyelvet, tagadják, csakúgy, mint az e szellemiségben született történelemtankönyvek.