Minden amerikai elnökválasztás sorsdöntő, hiszen a nyugati világ egyetlen igazi szuperhatalma határoz arról, ki legyen a vezetője. Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Nyitókép: AFP / ANADOLU / Fatih Aktas
Lassan tíz éve annak, hogy Donald Trump atombombaként berobbant az amerikai politikába. Bár nemzetközi szinten új arcnak számított, de az amerikai közéletnek már jól ismert szereplője volt. Neve egyenlő volt a sikerrel: ő volt a sztereotipikus liberális New York-i üzletember, aki szállodákban és kaszinókban utazott, politikusokkal és sztárokkal koccintott a manhattani estélyeken. Három házasság és öt gyerek, egy népszerű tévés vetélkedő és megannyi bestseller volt a mérlege, amikor megjelent a politikai színtéren. Az üzletember addig is rendszeresen véleményt nyilvánított közéleti kérdésekben, folyamatosan savazta a politikusokat.
Trump az évek során fel-felvetette, hogy politikai pályára lépne, de amikor manhattani toronyházában modell feleségével leereszkedett a mozgólépcsőn, és bejelentette, hogy indul a republikánus elnökjelöltségért, senki nem gondolta, hogy bármi esélye lenne. A közélet, a média és a szakértői réteg sértőnek érezte az aranyozott lakásáról elhíresült milliárdos megjelenését egy olyan világban, ahol a szereplők mind komolyan vették magukat.
Donald Trump 2016-os megválasztásával az amerikaiak bosszút álltak a washingtoni eliten”
Donald Trump programja egyszerű volt: újraéleszti az amerikai ipart, épít egy falat a mexikói határon, és leállítja az illegális bevándorlást, amely annyi gondot okozott Amerikának. Ez az üzenet nyersnek és rasszistának lett bélyegezve, de a felmérésekben Trump azonnal kilőtt. Soha nem volt rá példa, hogy egy teljesen kívülálló személy, akinek nincs politikai tapasztalata, ilyen jól teljesítsen. A 2016-os republikánus előválasztási vitákon Trump buldózerként tarolta le a kihívókat. Míg a szenátorok és a kormányzók komoly programokkal próbáltak érvelni, addig Donald Trump egy stand-up komikus stílusában sértegette az ellenfeleket. A média fel volt háborodva, de a nézők nevetésorkánja azt jelezte: a szavazók úgy érzik, valaki végre kimondja, amit ők gondolnak. Trumpnak Hillary Clinton lett a demokrata kihívója, miután a párt összezárt mögötte a szocialista Bernie Sandersszel szemben. Clinton végig vezette a felméréseket, ezért az egész világot sokként érte, amikor a szavazás éjszakáján kiderült: Donald Trump nyert. Győzelme olyan politikai fordulat volt, amilyenre Amerika nem volt felkészülve. A különc milliárdos megválasztásával az amerikaiak bosszút álltak a washingtoni eliten, vagyis azokon, akik hosszú évek óta figyelmen kívül hagyták, mit akar az átlagember.
Trump diadala elképesztő politikai, társadalmi és kulturális ellenreakciót váltott ki, amely a mai napig tart. Egy olyan időszakban került hatalomra, amikor a woke-progresszív ideológia már elfoglalta az egyetemeket és az amerikai szövetségi intézményrendszert. Trumppal szemben felerősödött a progresszív nézet, amely áldozati csoportokban értelmezi a világot, és fő gonosznak az elnyomó fehér férfit tartja. Trump tökéletes fő gonosz volt azok szemében, akik azt állították, hogy Amerika egy patriarchális és rasszista rendszer, amelyet le kell bontani. Már a 2016-os választás éjszakáján tüntetések robbantak ki, amelyek végigkísérték a négy évet.
Politikai szinten az úgynevezett mélyállam, vagyis a washingtoni bürokrácia és politikai osztály mindent megtett, hogy ellehetetlenítse Trumpot. A felálló adminisztrációt azonnal gyanúba keverte a demokraták által megrendelt Steele-dosszié, amely azt állította, hogy az oroszoknak olyan információik vannak Trumpról, amelyek zsarolhatóvá teszik. Ez elindította az orosz konspirációs elméletet, amely meghatározta az elnökség első éveit, és végül a Mueller-jegyzőkönyvvel zárult, amely két és fél évnyi nyomozás után megállapította: nincs arra bizonyíték, hogy Donald Trump összejátszott volna az oroszokkal. Miután az ügy lecsengett, jött a következő: 2019-ben sikertelen impeachmenteljárást indítottak Trump ellen egy Volodimir Zelenszkijjel lebonyolított telefonhívásra hivatkozva, amelyben az elnök felvetette, hogy leállítja az ukrajnai fegyverszállítást. A Trump megbuktatását célzó aktivisták és politikusok „az ellenállásnak” nevezték magukat, és mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék az elnökség munkáját.
Trumpnak meggyűlt a baja a saját pártjával is. A Republikánus Párt Trump alatt teljesen átalakult, az elitje is lecserélődött; a hagyományosan neokonzervatív vezetés, amely Trumppal szemben határozta meg magát, lassan háttérbe szorult. Sokkal populistább és konzervatívabb politikusok emelkedtek fel Trump mellett. Az új elnöknek fontos szerepe volt abban, hogy egyre nagyobb lett Amerikában az ellenállás a woke-kal, különösen a genderideológiákkal szemben. A Fehér Ház új lakóját elnöksége alatt hátráltatta, hogy nem ismerte Washingtont, és olyan emberek vették körül, akik nem feltétlenül akartak segíteni neki megvalósítani a terveit. Így Trump nem tudta átvinni a határfal finanszírozását, sem az Obama-féle egészségügyi reform visszavonását. Viszont sikeresen kinevezett három konzervatív legfelsőbb bírót. A Trump-adminisztráció egyik legnagyobb sikere az Ábrahám-egyezmények tető alá hozatala volt, amellyel az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein normalizálta a kapcsolatait Izraellel. Aztán jött 2020 és a koronavírus-járvány, amely mindent felülírt.
| Veress Csongor Balázs |
Az amerikai elnökválasztások legnagyobb érdekessége a billegő (csatatér)államok kulcsszerepe: ezekben egyik nagy pártnak sincs stabil előnye, így az eredmény az adott választási ciklusban kiszámíthatatlan, akár néhány ezer szavazat is dönthet. Az ilyen államok különös figyelmet kapnak mind a jelöltek, mind pedig a kampánystábok részéről, hiszen a kampányidőszakban sok anyagi és emberi erőforrást fektetnek abba, hogy maguk mellé állítsák az ottani szavazókat.
A billegő államok jelentőségét a választási rendszer különleges struktúrája adja. Az Egyesült Államokban a legtöbb államban a győztes mindent visz elv érvényesül, vagyis az adott állam összes elektori szavazata a győztes jelölthöz kerül. Emiatt a kampányok döntően ezekre az államokra fókuszálnak, hiszen a biztos többségű vörös (republikánus) és kék (demokrata) államok eredménye kiszámíthatóbb. Ezért bár a kampány az egész ország területén zajlik, a legtöbb energiát és pénzt a billegő államokra fordítják.
Hét billegő államról beszélhetünk: Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. A RealClearPolitics cikkünkben említett összesítése szerint mindenhol Trump van előnyben, de például a The Washington Post és a Schar School felmérései alapján Donald Trump és Kamala Harris fej fej mellett áll a legtöbb csatatérállamban. Arizonában eszerint Trump 46-49 százalékra vezet, míg Észak-Karolinában is ő áll az élen 47-50 százalékos eredménnyel. Ezzel szemben Georgiában Harris átvette a vezetést 51-47-re, és Michiganben is a demokrata jelölt áll egy kicsivel jobban 49-47 százalékos arányban. Nevadában különösen szoros a verseny, ott döntetlenre állnak a jelöltek (48-48), míg Pennsylvaniában és Wisconsinban Harris 49-47-es előnyt élvez.
A billegő államokban élők szavazatai azért is kulcsfontosságúak, mert ott a választók többsége hajlamos az utolsó pillanatban dönteni, és az intenzív kampányok nagyban befolyásolják a végső eredményt. A személyes találkozók, a helyi médiában való szereplés, valamint a célzott hirdetések különösen sokat számítanak ezekben az államokban.
A pandémia felborította az akkori demokrata előválasztást: bár Bernie Sanders megint közel került a jelöléshez, a demokraták ezúttal is összefogtak, és beálltak Joe Biden mögé. Biden kampánya során nem tartott nagygyűléseket, a saját otthonából jelentkezett be az interjúkra, és igyekezett Trumpra terelni a figyelmet. Biden normalitást ígért. A járványra hivatkozva több állam megváltoztatta a választási szabályokat, hogy könnyebbé tegye a levélszavazást. A demokraták hatalmas mozgósítást szerveztek Trump legyőzéséért, a média és a közösségi oldalak összefogtak, hogy a Biden család botrányai ne okozzanak gondot a demokratáknak. Miután a New York Post nyilvánosságra hozta a Hunter Biden laptopján talált kellemetlen információkat, a közösségi oldalak letiltották a cikket, a híroldalak pedig azt állították, hogy nem megbízhatók az információk. Hírszerzési tisztviselők egy levélben azt nyilatkozták a Politicónak, hogy a laptop valószínűleg „orosz dezinformáció”. Amikor Biden megnyerte a választást, a nagy médiumok elismerték: a laptopügy igaz volt.
A demokraták a népszerűtlen Harrisből egy inspiráló női Obamát próbáltak kreálni”
A választásra nagy kihatással volt a George Floyd nevű afroamerikai többszörös visszaeső bűnöző megölése is, aki azután halt meg, hogy a letartóztatása során az egyik rendőr rátérdelt a nyakára. Az esetről készült felvétel bejárta az amerikai közösségi oldalakat, és tömeges zavargásokat robbantott ki. A Black Lives Matter mozgalom azt állította, hogy rasszizmus motiválta a rendőri túlkapást, és a rendőrség büdzséjének jelentős megkurtítását követelte. A zavargások több száz milliós kárt okoztak. A demokraták beálltak az ügy mögé, Kamala Harris például a Twitteren felszólította a követőit, hogy támogassanak pénzzel egy alapot, amelyből kifizetik a zavargók óvadékát.
November 5-én nemcsak elnökválasztást tartanak, hanem szenátusi és képviselőházi voksolást is. Míg a 100 szenátornak a mandátuma hat évre szól, és kétévente egyharmadukról döntenek, addig a 435 képviselőnek kétévente van választás. A szenátusban ezúttal 34 székért zajlik a verseny. A kongresszusi választásnak nagy jelentősége van, hiszen a két ház megnyerése nélkül az elnök nem tudja megvalósítani a programját. Jelenleg demokrata többség van a szenátusban, és republikánus többség a képviselőházban. Az összesített felmérések alapján mind a két ház republikánus irányba dől. Ha Trump megnyeri a billegő államok többségét, az potenciálisan kihathat az ottani szenátori versenyekre is. A republikánusok óvatosan állnak hozzá a győzelmi esélyeikhez, hiszen a 2022-es időközi kongresszusi választáson hatalmas győzelmet mértek nekik a közvélemény-kutatók, végül mégsem úgy történt.
A 2020-as események rossz szájízt hagytak a voksolókban: a rengeteg levélszavazat miatt a választás napján még nem lehetett tudni, hogy ki győzött. Több billegő államban, ahol Trump vezetett, a levélszavazatok megszámlálása után átfordult az eredmény Biden javára. Mivel ilyen korábban soha nem fordult elő, sokan csalást kiáltottak. Trump ügyvédek segítségével pert próbált indítani, újraszámlálást kezdeményezett, és azt állította, hogy csalás történt. A káosz végül 2021. január 6-án csúcsosodott ki, amikor Trump támogatói lerohanták a Capitolium épületét. A demokraták emiatt újabb impeachmenteljárást indítottak, azonban a republikánusok ezt sem szavazták meg. Egy pillanatra úgy látszott, hogy Donald Trump végleg eltűnhet a politikai színről: január 6. miatt sokan úgy érezték, az elnök átlépett egy vörös vonalat.
Ha Trump győz, minden idők legelképesztőbb politikai visszatérése lesz az övé”
Joe Biden azonban nem hozta el a várva várt normalitást. Elnöki rendeletek segítségével az első napjától kezdve a genderideológiát tette a kormány uralkodó nézetévé. Ezenkívül hatalmas költekezésbe kezdett, hogy ellensúlyozza a járvány és különösen a járványra adott reakciók hatását, a nagy pénznyomtatás pedig inflációhoz vezetett. Biden első nagy külpolitikai botlása az afganisztáni kivonulás levezénylése volt. A második kihívást az ukrán–orosz háború jelentette. A Biden-kormány és a kongresszus öntötte a pénzt az ukrajnai háborúba, miközben a felmérések azt mutatták, hogy az amerikaiak jelentős részét nem érdekli a konfliktus. A demokrata kormányzat visszavonta Trump határral kapcsolatos rendeleteit, és mivel nem tartatta be a törvényeket, válság alakult ki a határon. Biden alatt eluralkodott az amerikaiakban az érzés, hogy rossz irányba megy az ország. Bár a gazdasági mutatók összességében kedvezően alakultak, az átlag amerikaiak ezt nem érezték. Ahogy teltek az évek, Joe Biden egyre többször belezavarodott a beszédeibe, szellemileg és fizikailag botladozni kezdett, és egyre erősebb volt a gyanú, hogy valamilyen betegségben szenved.
Mindeközben Donald Trump, aki egy ideig hallgatásra lett ítélve, mivel a közösségi oldalak január 6. után letiltották, lassan visszatért a közéletbe. Sokáig úgy tűnt, a republikánusok új elnökjelöltet keresnek, azonban a demokraták Trump ellehetetlenítésével épp azt érték el, hogy újra felélesztették az ambícióit. A volt elnök floridai birtokát 2022-ben váratlanul átkutatta az FBI, ami sokként érte a republikánusokat. Ezt követően több jelentős pert indítottak ellene, ami ahhoz vezetett, hogy újra megnőtt a népszerűsége. Négy büntetőper közül egyben mondták ki bűnösnek, azonban az ítélethirdetés abban is el lett halasztva. Ha veszít, a perek várhatóan folytatódnak.
| Veress Csongor Balázs |
Az amerikai elnökválasztási rendszer egyik legfontosabb eleme az elektori struktúra, amely gyökeresen eltér más országok szisztémájától. Bár a választók ténylegesen leadják a szavazataikat, az elnököt nem közvetlenül ők választják meg, hanem az úgynevezett elektori kollégium dönti el, ki lesz az Egyesült Államok elnöke. Az elektori rendszer abból adódik, hogy az USA nem egyetlen országként, hanem
50 szövetségi államként, illetve fővárosként (Washington DC) működik. Minden államnak meghatározott számú elektori szavazata van, amelyet a lakosság arányában osztanak el. Az a jelölt lesz az elnök, aki megszerzi az 538 elektori szavazat többségét, legalább 270-et. A rendszer sajátossága, hogy két kivételtől eltekintve minden államban a győztes mindent visz elv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az adott államban a legtöbb voksot szerző jelölt megkapja az összes elektori szavazatot. (Például Pennsylvania esetében, ha egy jelölt 1 vokssal nyer, mind a 19 elektori szavazatot begyűjti.) Csak Maine és Nebraska alkalmaz arányosabb rendszert, ahol egyes elektori szavazatokat a kongresszusi választási körzetek alapján osztanak ki.
Az elektori rendszer történelmileg a szövetségi államok autonómiájának biztosítására jött létre. Az alapítók célja az volt, hogy ne csak a nagy népességű államok döntsenek az elnökről, hanem minden állam beleszólhasson a folyamatba.
Minden amerikai állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét, jogosult a szavazásra, de előtte regisztrálnia kell a választók jegyzékébe. A regisztráció szabályai államonként eltérnek, és sokszor nagy vita tárgyát képezik, hogy mely államok milyen feltételeket szabnak. Fontos tudni, hogy az elnökválasztás kimenetelét nem az országosan leadott szavazatok döntik el (ez az úgynevezett népszavazat), hanem az, hogy az egyes államokban melyik jelölt nyer.
Az elektorok feladata hivatalosan az elnök megválasztása, és bár elvileg szabadon dönthetnek, a gyakorlatban a legtöbb államban törvény kötelezi őket arra, hogy a választók akaratát kövessék. Ritkán fordul elő, hogy egy elektor más jelöltre szavazzon, mint akit a választók többsége támogatott.
Előfordulhat, hogy egy jelölt országosan kevesebb szavazatot kap, mégis megnyeri az elnökséget, mert az elektori szavazatok többségét megszerezte. Ez történt például 2000-ben George W. Bush, illetve 2016-ban Donald Trump esetében. A rendszer gyakran vita tárgyát képezi, de eddig nem került sor jelentős reformra.
Hiába indult el több közismert republikánus politikus az idei előválasztáson – köztük például Ron DeSantis floridai kormányzó –, Trump végig vezetett. A gyengélkedő Biden ellen végül nem indítottak senkit a demokraták, így könnyedén megnyerte az előválasztást. Ám az első elnökjelölti vitán annyira leszerepelt, hogy ellene fordult a teljes média és a demokrata elit. Azok, akik korábban azt állították, hogy kiváló állapotban van, most azt követelték, hogy álljon félre. Néhány hetes huzavona után Biden visszalépett. A Demokrata Párt veterán politikusai közül sokan valószínűleg azért tartottak ki mellette, mert aggódtak, hogy ha Kamala Harris lesz a jelölt, akkor elveszítik a választást. A párt és a legnagyobb pénzügyi támogatók azonban egy-két nap alatt beálltak Harris mögé. Ez megváltoztatta a versenyt.
A kampány legsokkolóbb eseménye nem Biden visszalépése volt, hanem a Trump elleni merénylet”
A kampány legsokkolóbb eseménye nem is Biden visszalépése volt, hanem a Trump elleni merénylet egy héttel előtte. Egy butleri nagygyűlésen a republikánusok jelöltjét a fülénél súrolta a golyó. Többen megsérültek, egy résztvevő pedig életét vesztette. Trump a titkosszolgálat ügynökeivel körülfogva távozott az eseményről, de felemelt ököllel biztosította a tömeget, hogy jól van, és azt mondta: „Harcoljatok!” Döbbenetes tény: az eseményt az amerikai sajtó néhány nap után eltemette, a választási hajrában szinte senki nem beszélt róla. Harris kampányára azonban valószínűleg hatással volt a merénylet, mert végig arra törekedtek a demokraták, hogy pozitív üzenetük legyen. Bár Harris jelölése volt a legegyszerűbb megoldás, a politikus 2019-ben sikertelen és rendkívül progresszív kampányt folytatott az elnökjelöltségért. A demokraták minden idők legnépszerűtlenebb alelnökéből egy inspiráló női Obamát próbáltak kreálni. Ez eleinte jól működött, különösen, amíg elkerülték a beszélgetéseket. Amikor azonban Harris interjúkat kezdett adni, mesterkéltnek hatott, és végtelen körmondatokba bonyolódott. Harris kampánya a változás jelöltjeként próbálta beállítani őt, azonban az adminisztráció tagjaként nem tudott eltávolodni Joe Bidentől. A kezdeti lelkesedés ellenére a felmérések végig szoros versenyt mutattak.
A kampány utolsó heteiben egyre több közvélemény-kutatás hozta ki azt, hogy Donald Trump vezet a billegő államokban. Erre a Harris-kampány is hangnemet váltott, és az alelnök arról kezdett beszélni, milyen nagy veszélyt jelent Trump az amerikai demokráciára. Az „örömkampány” befejeződött, és kezdődött az ijesztgetés: Harris egyenes azt állította a CNN-en, hogy a volt elnök fasiszta. Ami tény: az amerikai lakosság egy része gyűlöli Trumpot, és ez 2020-ban elég volt a demokrata győzelemhez – kérdés, most elég lesz-e.
Donald Trump 2016-ban sok olyan amerikai szavazót megszólított, aki hagyományosan vagy nem szavazott, vagy a demokratákra adta a voksát. Őket nevezték az „elfeledett szavazóknak”. A volt elnök 2024-ben szélesítette a tábort, és olyan korábbi demokraták csatlakoztak a kampányához, mint Robert F. Kennedy Jr., valamint Tulsi Gabbard, a Demokrata Párt korábbi üdvöskéje. Megnyert olyan milliárdosokat, mint Elon Musk, aki teljes mellszélességgel Donald Trump mellé állt. A jelölt üzenete nem sokat változott: lecsapolni a washingtoni bürokrácia mocsarát, megvédeni a határt és visszahozni a prosperitást. Trump pályája elképesztő ívet írt le az eltelt kilenc évben. Ha győz, minden idők legelképesztőbb politikai visszatérése lesz az övé. Ha veszít, akkor véget érhet ez a turbulens és számtalan fordulattal teli politikai pálya. Az amerikai lakosság november 5-én eldönti, melyiket szeretné.
***
„Ha veszítek, az azért lehetséges, mert ők csalnak. Az az egyetlen módszer arra, hogy veszítsünk, ha ők csalnak” – jelentette ki Donald Trump egy kampánybeszédében. Egyértelművé tette: akkor fogadja el az eredményt, „ha fair, jogszerű és jó”.
Mint arról korábbi cikksorozatunkban beszámoltunk, 2020-ban számos esetben előfordulhatott választási csalás, befolyásolva az elnökválasztás végeredményét. Az Egyesült Államokban nincsenek szigorú azonosítási követelmények, például 2006-ig egyetlen tagállam sem követelt államilag kibocsátott, fotóval ellátott személyazonosság-igazolást. 2021-ig 36 állam vezette be a szavazói személyazonosság valamiféle kötelező igazolását, de az ilyen törvényeket a demokraták gyakran perelik, mondván, hogy diszkriminatívak. A távolsági szavazás (absentee balloting) lehetővé teszi a visszaélést a voksokkal, veszélyeztetve a választások tisztaságát, ezért rengeteg kritika hangzik el ezzel kapcsolatban – márpedig 2020-ban a demokraták épp ezt a szavazási módot erőltették. Az egyik legfontosabb kifogás az volt 2005-ben, hogy a levélszavazásnál nehezebb ellenőrizni a személyazonosságot, és könnyebben tudnak több államban szavazni azok, akik egyik államból a másikba költöztek, illetve így könnyebb halottak nevében szavazatot leadni.
A választáson vesztes jelöltek egyébként bírósági úton megtámadhatják az eljárást, feljelenthetik a csalásgyanús eseteket, ráadásul mivel Amerika 50 állama egyenként szervezi a saját választását, tagállami szinten is bármilyen per indítható. Utoljára akkor lesz megtámadható a voksolás, amikor a kongresszus 2025. január 6-án elfogadja az elektori kollégium szavazásának végeredményét.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon a novemberi amerikai félidős választásokon is felmerül-e majd a csalás gyanúja? Ez a végső kérdés, amire kifutnak 2020-as amerikai elnökválasztás vitatott jelenségei, hiába akar arról megfeledkezni a mainstream média és a demokrata elit. A csalásgyanút rengeteg bizonyíték támasztja alá. Átfogó cikksorozatunk első része!
Az elnökjelölt fia üzent a közösségi oldalán.
Mekkora a szavazók bizalma?
„Béke, határvédelem és gazdasági fejlődés – ez az új amerikai program” – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Szerinte kemény időkre kell az EU-nak felkészülnie.
A fideszes EP-képviselő kijelentette, „a patrióta gondolkodásmód az emberek hétköznapi életében megjelenő problémákra akar választ adni szerte a világon”.
Egy olyan világban élünk, ahol a gyerekek, de sokszor a fiatalok sem találkoznak időben az elmúlással, a halállal.
40 év után Magyarországra jöttek, hogy 3 órában foglalják össze és mutassák be, mire képesek.
Tímea semmit sem tanul és semmit sem felejt.
