Elnökválasztás és népszavazás jön az EU-tagságról Moldovában, forrnak az indulatok.
Fotó: Elena COVALENCO / AFP
Jön Moldovában az elnökválasztás és egyben egy népszavazás az európai uniós tagság lehetőségéről október 20-án.
A több évtizede Kelet és Nyugat között őrlődő Moldovában ezúttal is forrnak az indulatok.
Mind az oroszpárti, mind az EU-párti erők jelen vannak és küzdenek érdekeikért az országban. Moldova elnöke, a Nyugat-párti Maia Sandu újra elindult az elnökválasztáson, fő célja az ország nyugati integrációja.
Ehhez az alkotmányt is meg kell változtatni, és erről tartanak népszavazást az elnökválasztással egy időben.
A nyugati integráció egyik legfőbb ellenzője egy Moldovából elmenekült üzletember, az oroszpárti Ilan Shor. Pártját korábban alkotmányellenesnek találták és betiltották Moldovában. Egy minapi Telegram-posztban Shor a választóknak fejenként 29 dollárt (mintegy 10 ezer forintot) ígért, ha regisztrálnak a kampányába,
és még többet ígért azoknak, akik nemmel szavaznak az EU-tagság lehetőségéről szóló népszavazáson.
Ilan Short a pártja betiltása mellett korábban 15 évnyi börtönre ítélték – távollétében –, egymilliárd dollár moldáv bankrendszerből való eltűnése kapcsán. Shor jelenleg Oroszországban él.
Maia Sandu moldáv államfő felszólalt ellenfele ellen: „Nem engedhetjük, hogy ők döntsenek sorsunkról”.
Az Euractiv szerint az elnökválasztás első fordulójának esélyese Maia Sandu, ugyanakkor a második fordulóban, ha régi ellenfelével, Igor Dodonnal néz szembe, már kétesélyes a választás kimenetele.
Az EU-tagság lehetőségéről szóló népszavazáson
a jelenlegi felmérések szerint 56 százalékos többségben vannak az igennel szavazók,
és 34 százalékon állnak az ellenzők.
A legújabb frontvonal Európában nem katonai, hanem politikai! A tét nem kisebb, mint az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János volt diplomata szerint a Kreml mindent bevet majd ennek megelőzésére.
Szorosabb visegrádi együttműködés következhet.
A szeptemberi választások előtt Moldovában minden eddiginél élesebb információs háború zajlik, miközben az ország az Európai Unió felé közeledne.
Ursula von der Leyen akcióba lendült.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Húsz év után van újra világklasszis versenyzőnk a királykategóriában.
A legújabb frontvonal Európában nem katonai, hanem politikai! A tét nem kisebb, mint az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János volt diplomata szerint a Kreml mindent bevet majd ennek megelőzésére.
