Négyes fogat holland módra

Nyitókép: Dick Schoof miniszterelnök, előtérben Geert Wilders
Fotó: AFP/Remko de Waal/ANP Mag

Novemberben lesz egy éve, hogy a hollandok megválasztották az új parlamentet – aminek nyomán viszont alig száz napja, a nyáron alakult meg a Dick Schoof vezette kormány. Hosszadalmas, komplikált, nehéz szülés volt – de talán nem csak egeret szültek a hegyek.

Hollandiában van érvényben a világ talán legarányosabb választása: a 150 fős parlament tagjait listás választáson juttatják be a törvényhozásba, bejutási küszöb pedig nincsen, tehát egy képviselő (és ezzel a pártja) az összes szavazat 1/150-ed részével bejuthat a parlamentbe. Az eredmény egy szétaprózódó, sokpárti törvényhozás – de ezek a holland hagyományok, így működik az ottani demokrácia. Amelynek több évszázados története során persze voltak változások, hangsúlyeltolódások. A hagyományos holland politikai és társadalmi pillérrendszerben a protestánsok, a katolikusok és a baloldal, aztán negyedikként a liberálisok egymás mellett működő nagy tömböket hoztak létre a politikától a szociális életen át a médiáig, de ezt a „kasztosodást” a 20. század második felének nagy változásai lassan felszámolták. A 21. században minden nagyobb politikai táborban több párt működik, gyengült az egyházak és a baloldaliak szervezeti ereje is, s közben a társadalom radikálisan megváltozott a tömeges bevándorlás miatt.