Kína légitársaságai akkora versenyelőnybe kerültek az Oroszországot ért szankciók hatására, hogy azzal nem tudnak versenyezni.
Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Pattanásig feszült a helyzet az európai légiiparban, miután több európai légitársaság is bejelentette: a szankciók miatt nehéz helyzetbe kerültek és az Európai Unió azonnali beavatkozását követelik.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után bevezetett Oroszországgal szembeni szankciók közül nem maradt ki a légi közlekedést érintő szabályozás sem: Brüsszel első körben az összes orosz légitársaság számára megtiltotta az uniós repülőterek és az uniós légtér igénybevételét. Így
a szankciók kivetése óta nem járt uniós légtérben a legnépszerűbb orosz légitársaság, az Aeroflot egy gépe sem,
amely azt megelőzően rendszeres vendég volt Budapest mellett a legtöbb nyugat-európai országban is.
Mivel a szankciók értelemszerűen csak az Európai Unióra vonatkoznak, így kategorikusan kijelenteni, hogy orosz repülő már nem jár Európában, nem lehet, mivel az Air Serbia heti három járatot üzemeltet Belgrád és Moszkva között.
Az uniós szankciók bejelentését követően az orosz fél sem maradt tétlen: gyorsan
Moszkva is bejelentette, hogy kitiltja az Európai Unió légitársaságait a légteréből és nem szállhatnak le orosz reptereken.
Oroszország végül 36 ország járatai elől zárta le légterét, köztük természetesen az Európai Unió tagállamai elől is, de a listán vannak olyan államok is, mint Albánia, Kanada vagy éppenséggel Norvégia, melyek nem tagjai a nemzetközösségnek.
Vannak azonban kivételek: bár lezárták az európai légteret az orosz repülők elől, az uniós tagállamok egyénileg engedélyezhetik az orosz gépeknek az átrepülést a saját légterükben, ha ez humanitárius okokból indokolt.
Az orosz polgári repülés hagyományosan amerikai és európai repülőkre épül, gépparkjuk nagy része a francia Airbus és az amerikai Boeingre épül. A szankciók között szerepel az is, hogy
az EU megtiltotta a légi közlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák Oroszországba történő exportját.
Ez azt jelenti, hogy az orosz légitársaságok nem vásárolhatnak repülőgépet, alkatrészeket vagy felszerelést flottájuk számára, és nem tudják elvégezni a szükséges javításokat vagy műszaki ellenőrzéseket.
Szintén tilos az ezekhez az árukhoz és technológiákhoz kapcsolódó biztosítási és karbantartási szolgáltatások nyújtása, valamint technikai segítségnyújtás. Ha nem változik a helyzet, akkor
eljöhet az a pont, amikor az orosz polgári légiflotta nagy része a földre kényszerül,
nem tudják ellátni velük a járatokat.
Az orosz légterek lezárása érzékeny pontján találta el az európai légitársaságokat, ugyanis
távol-keleti járataikhoz elsősorban az orosz pályát választották,
amely több szempontból is előnyös volt. Először is a földrajzi elhelyezkedés miatt, ugyanis rövidebb út alatt lehetett megtenni a Nyugat-Európa és a Távol-Kelet, akár Japán, akár Kína felé tartó járatokat, másrészt kevesebb ország légterét kellett igénybe venni, azaz a kerozin mellett a légtérhasználati díja is kevesebb volt a légitársaságoknak.
A háború kitörése óta Oroszország még szorosabbra fűzte szálait Kínával, így értelemszerűen a kínai légitársaságok nem kerültek fel az orosz szankciós listára, így a Kínából Nyugat-Európába tartó légitársaságok háború ide vagy oda, zavartalanul használhatják az orosz légteret, ami a fentebb részletezett okokból hatalmas versenyelőnyt jelent számukra.
Példának okáért az Amszterdam és Sanghaj között a holland KLM mellett a kínai China Southern Airlines is üzemeltet járatot: míg az európai légitársaság átlagosan 11 óra 33 perc alatt teszi meg az utat, addig a kínai konkurenciája ezt 10 óra 7 perc alatt repüli végig.
Arról nem is beszélve, hogy a China Southern járata a Föld ívéhez igazodva a lehető legrövidebb útvonalon: Németországot, Dániát, Svédországot, Finnországot, Oroszországot végigszelve, majd Mongólián átrepülve egyenesen Sanghajba repül, addig a KLM-nek jelentős kitérőt kell tennie. A holland királyi légitársaság Németországba belépve a Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Fekete-tenger, Georgia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kína útvonalon jut el célállomásáig,
amely jelentős többletkilométert és elégetett kerozint jelent.
Hogy mekkora is a probléma, jól mutatja: már a nyár folyamán érkeztek a hírek, hogy
a neves európai társaságok megszüntetik kínai járataikat.
Így tett a British Airways is, amelyik felfüggesztette a London-Peking járatát, ezt megelőzően pedig a Virgin Atlantic jelentette be, hogy nem repül többet a brit főváros és Sanghaj között. Iparági bennfentesek szerint a legnagyobb oka a döntésnek az volt, hogy az alternatív útvonalak akkora pluszköltséget jelentenek, amelyeket nem tudnak kigazdálkodni.
John Grant, az OAG légiközlekedési adatszolgáltató cég vezető elemzője a Deutsche Wellének elmondta, hogy korábban a kínai járatok voltak a legkedvezőbbek a nyugati légitársaságoknak, állandóan nagy kihasználtsággal repülték ezeket a járatokat.
A szankciók miatt körülbelül öt és fél órával több időbe került egy oda-vissza út, például Pekingbe, és ez nagy kihívást jelent”
– mondta a szakértő, aki szerint a többletfogyasztáson túl a személyzet bére is nő a hosszabb útvonallal, ráadásul a forgalmas ázsiai repülőtereken folyamatosan trükközni kell a költséges résidőkkel, hogy időben fel- és le tudjanak szállni.
Bár még nem jelentették be, a német Lufthansa is a British Airways által taposott útra léphet, ugyanis ők a Frankfurt-Peking járat beszüntetését tervezik.
A fentebb is már említett holland KLM vezérigazgatója nemrég kikelt a szankciók miatt kialakult helyzet ellen, és arra kérte az Európai Bizottságot, avatkozzon be, mert a kínai konkurencia hatalmas előnyre tett szert velük szemben. Marjan Rintel a holland köztévének kijelentette, Brüsszelnek pénzügyi intézkedésekkel kéne az európai társaság versenyképességét segítene a kínaiakkal szemben, akik
méltánytalan előnyt élveznek”.
Rintel a WNL Op Zondag műsorában arról is beszélt, fel kéne mérni, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a kínai társaságok teljesen rányomuljanak a járatokra és kiszorítsák onnan őket.
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Hanno Pevkur szerint egy gyors és mindent eldöntő támadásra van szükség.
Közös támadó kiberműveletek és meglepetésszerű katonai gyakorlatok megrendezését fontolgatják az európai államok a brüsszeli lap szerint.
Felpörögtek az események a mosonmagyaróvári kézilabdázó életében Golovin Vlagyimir telefonhívása után.
A miniszterelnök ellátogatott Szabadkára, ahol találkozott a szerb elnökkel.
