távol-keleti járataikhoz elsősorban az orosz pályát választották,
amely több szempontból is előnyös volt. Először is a földrajzi elhelyezkedés miatt, ugyanis rövidebb út alatt lehetett megtenni a Nyugat-Európa és a Távol-Kelet, akár Japán, akár Kína felé tartó járatokat, másrészt kevesebb ország légterét kellett igénybe venni, azaz a kerozin mellett a légtérhasználati díja is kevesebb volt a légitársaságoknak.
A háború kitörése óta Oroszország még szorosabbra fűzte szálait Kínával, így értelemszerűen a kínai légitársaságok nem kerültek fel az orosz szankciós listára, így a Kínából Nyugat-Európába tartó légitársaságok háború ide vagy oda, zavartalanul használhatják az orosz légteret, ami a fentebb részletezett okokból hatalmas versenyelőnyt jelent számukra.
Példának okáért az Amszterdam és Sanghaj között a holland KLM mellett a kínai China Southern Airlines is üzemeltet járatot: míg az európai légitársaság átlagosan 11 óra 33 perc alatt teszi meg az utat, addig a kínai konkurenciája ezt 10 óra 7 perc alatt repüli végig.
Arról nem is beszélve, hogy a China Southern járata a Föld ívéhez igazodva a lehető legrövidebb útvonalon: Németországot, Dániát, Svédországot, Finnországot, Oroszországot végigszelve, majd Mongólián átrepülve egyenesen Sanghajba repül, addig a KLM-nek jelentős kitérőt kell tennie. A holland királyi légitársaság Németországba belépve a Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Fekete-tenger, Georgia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kína útvonalon jut el célállomásáig,