Lábon lőtték Európa neves légitársaságait az Oroszország elleni szankciók

Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Pattanásig feszült a helyzet az európai légiiparban, miután több európai légitársaság is bejelentette: a szankciók miatt nehéz helyzetbe kerültek és az Európai Unió azonnali beavatkozását követelik. 

Az orosz-ukrán háború kirobbanása után bevezetett Oroszországgal szembeni szankciók közül nem maradt ki a légi közlekedést érintő szabályozás sem: Brüsszel első körben az összes orosz légitársaság számára megtiltotta az uniós repülőterek és az uniós légtér igénybevételét. Így 

amely azt megelőzően rendszeres vendég volt Budapest mellett a legtöbb nyugat-európai országban is. 

Mivel a szankciók értelemszerűen csak az Európai Unióra vonatkoznak, így kategorikusan kijelenteni, hogy orosz repülő már nem jár Európában, nem lehet, mivel az Air Serbia heti három járatot üzemeltet Belgrád és Moszkva között. 

Az uniós szankciók bejelentését követően az orosz fél sem maradt tétlen: gyorsan 

Oroszország végül 36 ország járatai elől zárta le légterét, köztük természetesen az Európai Unió tagállamai elől is, de a listán vannak olyan államok is, mint Albánia, Kanada vagy éppenséggel Norvégia, melyek nem tagjai a nemzetközösségnek. 

Vannak azonban kivételek: bár lezárták az európai légteret az orosz repülők elől, az uniós tagállamok egyénileg engedélyezhetik az orosz gépeknek az átrepülést a saját légterükben, ha ez humanitárius okokból indokolt. 

Nem ülnénk most orosz gépre

Az orosz polgári repülés hagyományosan amerikai és európai repülőkre épül, gépparkjuk nagy része a francia Airbus és az amerikai Boeingre épül. A szankciók között szerepel az is, hogy 

Ez azt jelenti, hogy az orosz légitársaságok nem vásárolhatnak repülőgépet, alkatrészeket vagy felszerelést flottájuk számára, és nem tudják elvégezni a szükséges javításokat vagy műszaki ellenőrzéseket.

Szintén tilos az ezekhez az árukhoz és technológiákhoz kapcsolódó biztosítási és karbantartási szolgáltatások nyújtása, valamint technikai segítségnyújtás. Ha nem változik a helyzet, akkor 

nem tudják ellátni velük a járatokat. 

Kezdődtek a bajok

Az orosz légterek lezárása érzékeny pontján találta el az európai légitársaságokat, ugyanis 

amely több szempontból is előnyös volt. Először is a földrajzi elhelyezkedés miatt, ugyanis rövidebb út alatt lehetett megtenni a Nyugat-Európa és a Távol-Kelet, akár Japán, akár Kína felé tartó járatokat, másrészt kevesebb ország légterét kellett igénybe venni, azaz a kerozin mellett a légtérhasználati díja is kevesebb volt a légitársaságoknak. 

A háború kitörése óta Oroszország még szorosabbra fűzte szálait Kínával, így értelemszerűen a kínai légitársaságok nem kerültek fel az orosz szankciós listára, így a Kínából Nyugat-Európába tartó légitársaságok háború ide vagy oda, zavartalanul használhatják az orosz légteret, ami a fentebb részletezett okokból hatalmas versenyelőnyt jelent számukra. 

Példának okáért az Amszterdam és Sanghaj között a holland KLM mellett a kínai China Southern Airlines is üzemeltet járatot: míg az európai légitársaság átlagosan 11 óra 33 perc alatt teszi meg az utat, addig a kínai konkurenciája ezt 10 óra 7 perc alatt repüli végig. 

Arról nem is beszélve, hogy a China Southern járata a Föld ívéhez igazodva a lehető legrövidebb útvonalon: Németországot, Dániát, Svédországot, Finnországot, Oroszországot végigszelve, majd Mongólián átrepülve egyenesen Sanghajba repül, addig a KLM-nek jelentős kitérőt kell tennie. A holland királyi légitársaság Németországba belépve a Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Fekete-tenger, Georgia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kína útvonalon jut el célállomásáig, 

Megoldatlan probléma

Hogy mekkora is a probléma, jól mutatja: már a nyár folyamán érkeztek a hírek, hogy 

Így tett a British Airways is, amelyik felfüggesztette a London-Peking járatát, ezt megelőzően pedig a Virgin Atlantic jelentette be, hogy nem repül többet a brit főváros és Sanghaj között. Iparági bennfentesek szerint a legnagyobb oka a döntésnek az volt, hogy az alternatív útvonalak akkora pluszköltséget jelentenek, amelyeket nem tudnak kigazdálkodni. 

John Grant, az OAG légiközlekedési adatszolgáltató cég vezető elemzője a Deutsche Wellének elmondta, hogy korábban a kínai járatok voltak a legkedvezőbbek a nyugati légitársaságoknak, állandóan nagy kihasználtsággal repülték ezeket a járatokat. 

– mondta a szakértő, aki szerint a többletfogyasztáson túl a személyzet bére is nő a hosszabb útvonallal, ráadásul a forgalmas ázsiai repülőtereken folyamatosan trükközni kell a költséges résidőkkel, hogy időben fel- és le tudjanak szállni. 

Bár még nem jelentették be, a német Lufthansa is a British Airways által taposott útra léphet, ugyanis ők a Frankfurt-Peking járat beszüntetését tervezik. 

Kiborult a bili

A fentebb is már említett holland KLM vezérigazgatója nemrég kikelt a szankciók miatt kialakult helyzet ellen, és arra kérte az Európai Bizottságot, avatkozzon be, mert a kínai konkurencia hatalmas előnyre tett szert velük szemben. Marjan Rintel a holland köztévének kijelentette, Brüsszelnek pénzügyi intézkedésekkel kéne az európai társaság versenyképességét segítene a kínaiakkal szemben, akik 

Rintel a WNL Op Zondag műsorában arról is beszélt, fel kéne mérni, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a kínai társaságok teljesen rányomuljanak a járatokra és kiszorítsák onnan őket.