Hetedszer választott Bulgária négy év alatt

Nyitóképen: Bojko Boriszov (fotó: Borislav Troshev / ANADOLU / Anadolu via AFP)

Bulgáriában gyakorlatilag fél évtizede nincsen működő, stabil kormányzat: négy év alatt most, vasárnap tartják immár a hetedik választást a balkáni országban.

Miközben Európa nagy részét 2020 óta a Covid-járvány és az ukrajnai háború következményei sújtották, az ezeket ugyanúgy elszenvedő Bulgáriában egy tartós politikai válság is rárakódott a megpróbáltatásokra.

Az ország hagyományos politikai erői a mérsékelt jobboldali, Európai Néppárthoz tartozó, a veterán Borisz Boriszov által vezetett GERB párt, a posztkommunista, tradicionálisan oroszbarátabb szocialisták, továbbá a jelentős török kisebbség pártja és a rendre feltörő bolgár nacionalista erők voltak.

Ezek a szervezetek a mai bolgár pártrendszerben is jelen vannak, de további nyugatos-progresszív, továbbá szélsőjobbos, valamint elitellenes, populista mozgalmak töredezték tovább az összképet.

Mindezek nyomán 2020 óta 

2020-ban még egy új korszak nyitányának hihették sokan azt, hogy a korrupcióellenes tüntetések nyomán újonnan szerveződő, nyugatos erők győzték le Boriszov kormányát; de egyik próbálkozás sem lett hosszú életű. Újabb és újabb választások következtek, majd rövid életű kormányzási próbálkozások után mindenki bedobta a törülközőt.

Vasárnap tehát a hetedik parlamenti választásra került sor Bulgáriában 2020 óta. Megvannak az eredmények:

Mögöttük a reformista Folytatjuk a változást párt 15, a nacionalista, oroszpárti Újjászületés mozgalom pedig 13 százalékot szerzett. A török kisebbséget is képviselő pártok összesen mintegy 16 százalékot értek el, a szocialisták 7 százalékot szereztek, és 6 százalékkal bejutott Slavi Trifonov rockénekes populista, elitellenes Van ilyen nép nevű mozgalma.

Ezúttal sem történt tehát nagy újrarendeződés a bolgár politikában: 

– aminek megint csak nehezen lesz a kimenetele egy stabil, erős kormánykoalíció. A választáson győztes GERB párttal továbbra sem fognak össze a többiek, akik viszont egymással sem képesek a koalíciókötésre.

Bulgária addig továbbra is az EU legszegényebb országa marad, jelentős mértékű kivándorlással, tartós és stabil kormányzás nélkül reformképtelenül. Az ország már kétszer elhalasztotta az euróövezethez való áhított csatlakozást, de külpolitikai irányvonalában is csapong a nyugatos és oroszbarát erők befolyása között.