Keletről illegális, nyugatról kitoloncolt migránsok érkeznek Lengyelországba, egyre feszültebb a közvélemény is: Donald Tusk miniszterelnök most kemény hangot üt meg, de ellenfelei szerint csak politikai trükkről van szó.
Nyitókép: JUSTIN TALLIS / POOL / AFP
Donald Tusk héten új migrációs stratégia terjesztett elő,
melynek egyik fő eleme a menedékjog ideiglenes regionális felfüggesztése.
A Polgári Koalíció (PO) múlt heti gyűlésén pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy a minimumra fogja korlátozni a migrációt Lengyelország. Látszólag tehát Tusk az őt megelőző konzervatív kormány migrációs politikáját folytatja, ugyanakkor, ha visszatekintünk Tusk eddigi egyéves kormányzására, akkor látható, hogy a helyzet jóval összetettebb.
Lengyelországban a migrációs kérdésnek alapvetően két területe van: az egyik a lengyel-belarusz határ, ahol főként közel-keleti migránsok ostromolják a határt, itt Tusknak meglehetősen könnyű dolga van, hiszen a probléma nagyrészt illeszkedik Lengyelország és Belarusz konfliktusába,
Varsó szerint ugyanis Minszk hibrid támadást hajt végre a migránsok határhoz szállításával,
ezért itt nem kell sokat magyarázni, miért áll a határzár.
A másik ügy, Németország felől viszont jóval problematikusabb, hiszen a Berlinnel és Brüsszellel szoros kapcsolatokat ápoló Tusk már jóval nehezebben tud egyensúlyozni az uniós és a lengyel elvárások között.
Tusk múlt heti bejelentését is vegyesen fogadták Lengyelországban. Janina Ochojska volt EP-képviselő, aki rendszeres kritikusa a lengyel-fehérorosz határon felhúzott határzárnak, a következőket írta az X-en: „Donald Tusk most megismétli Orbán elképzeléseit? Úgy érzem, mintha egy teljesen más országba költöztem volna. Ön egy teljesen más országot ígért nekem, egy olyan Lengyelországot, amely nyitott, törvénytisztelő, politikáját az értékekre alapozza, mindenkinek esélyt ad a fejlődésre és segít azoknak, akiknek szüksége van rá.”
A jobboldali PiS frakcióvezetője, Mariusz Błaszczak viszont azt mondta, nincsenek illúziói a miniszterelnök bejelentésével kapcsolatban.
Tusk csak akkor melegíti fel a határbiztonság témáját, amikor el kell terelnie a figyelmet más, számára kellemetlen kérdésekről”
– jelentette ki.
„Tíz hónapon keresztül sok vitát folytattunk a határról, számos javaslatot tettünk a határ biztonságának megerősítésére, de nulla konkrét intézkedés történt” – mondta Błaszczak, hozzátéve, hogy „ez a Tusk első kormányának idejéből ismert gyakorlat. Semmi sem változott”.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel jogállamiság-szakértő túl lassúnak tartja Tuskék elszámoltatását, és aggódik is, hogy az embereknek nem tetszik a tempó, ezért tanácsokat ad, hogyan is kéne ezt csinálni majd Magyarországon.
Korábban Donald Tusk az Európai Migrációs Paktum ellen is felszólalt – az EP-választási kampány során. Ugyanakkor ez a tiltakozása is meglehetősen hiteltelennek tűnik, hiszen mind a Polgári Koalíció (PO), mind a Lengyel Néppárt (PSL), amelyek egyaránt az Európai Néppárt (EPP) tagjai megszavazták a paktumot. A PO vezetője maga Donald Tusk, a PSL vezetője pedig Waldemar Pawlak jelenlegi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter.
Mieczysław Ryba lengyel professzor, a Lublini Katolikus Egyetem politológusa szerint nem valószínű, hogy valódi migrációellenes program valósul meg: „Lengyelországban nem a menedékjog, hanem az illegális migráció a probléma. Tusknak először a migrációs paktumot kellene megakadályoznia.
Mindezt csak az elnökválasztás miatt teszi”
– mondta Ryba professzor a wPolityce.pl portálnak adott interjújában.
Hangsúlyozta, hogy Tusk a lengyel határok kemény védelmezőjeként próbálja feltüntetni magát: „Amit mond és amit tesz, az két különböző dolog. Természetesen figyelni fogja, hogyan alakul a társadalmi hangulat, illetve milyen lesz a külső nyomás” – jelentette ki.
A professzor szerint Tusk egyetlen célja nem az, hogy megvédje a lengyeleket az illegális migrációtól, hanem az, hogy az elnökválasztási kampányban előnyre tegyen szert a Jog és Igazságossággal szemben: „A valóságban azonban semmi sem fog változni. Van egy elfogadott migrációs paktumunk (...). Az elnökválasztás előtt nem lép hatályba, ezért Tusk bármit mondhat addig. Egyértelmű, hogy az elnökválasztásra készül” – mondta a professzor.
Ezt is ajánljuk a témában
Máris több ezren érkeznek, Tuskék magyarázzák a bizonyítványt.
A gyakorlati tapasztalatok sem azt támasztják alá, hogy Donald Tusk kormánya szigorúan lépne fel a migrációval szemben. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy sokan attól tartanak, beindul a „bevándorlási lavina”. A lengyel bevándorlási statisztikák azt mutatják, hogy
az európai országok – különösen Németország – egyre több illegális migránst küldenek Lengyelországba.
Június és szeptember között összesen 670 migránst helyeztek át Lengyelországba: Németország 545, Norvégia 66, Ausztria 11, Észtország 9, Hollandia 8, Svédország 7, Dánia 5, Izland 5, Finnország 4, Svájc 3, Belgium 3, Luxemburg 2, Franciaország 1 és Málta 1 személyt küldött.
Nemrég a Mandiner is beszámolt arról, hogy szaporodnak a lengyel városokban a migrációs hátterű bűnözés Nyugat-Európában tapasztalt formái, Varsóból, Poznańból és Biała Podlaskából is érkeztek hírek randalírozó migránsokról.
Kongatják a vészharangot a bűnüldöző szervek
A külföldi bandák lengyelországi térnyerése egyre nagyobb aggodalomra ad okot a forráshiánnyal küzdő bűnüldöző szervek számára. A nagyvárosokban a külföldiekből álló bandák egyre erősebbek, ami jelentős kihívások elé állítja az amúgy is krónikus létszámhiánnyal és alacsony morállal küzdő rendőrséget – állítják a szakszervezetek. Jacek Łukasik őrmester, az Országos Rendőrszakszervezet vezetője a jelenlegi helyzetet „válsághelyzetnek” nevezte.
„Ha nem teszünk semmit, hamarosan bandaháborúk folynak majd Lengyelországért” – figyelmeztetett Łukasik. A külföldi bandák, különösen az Ukrajnából és Grúziából érkező bandák jelentenek egyre nagyobb problémát. Andrzej Juźwiak, a határőrség parancsnokságának szóvivője a külföldiek által Lengyelországban tavaly elkövetett bűncselekmények számának jelentős növekedéséről számolt be, amely 2400 esettel 17 ezer 300-ra emelkedett.
Ezt is ajánljuk a témában
Németország migráns lerakatnak használja keleti szomszédját.
Éppen Donald Tusk múlt hétvégi bejelentését nem sokkal megelőzően jelentette be az Európai Bizottság azt a kezdeményezést, amelynek keretében a lengyel családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium vezetésével 49 migránstábort fognak felépíteni Lengyelországban.
A táborokat migránsokkal foglalkozó civil szervezetekkel együttműködve hozzák létre. A hivatalos magyarázat szerint a táborok célja, hogy segítse majd a migránsok megfelelő integrációját a lengyel társadalomba. Azonban sokan aggódnak, hogy a gyakorlatban milyen célt fognak szolgálni ezek a táborok.
Ezt is ajánljuk a témában
A táborokban jelen lesznek az Európai Bizottságnak kedves „civilszervezetek” is.
***
A feszültség az észak-atlanti szövetség keleti tagállamaiban is érzékelhető.
Kiderült, hogy hazánk az első helyen van Európán belül közbiztonság szempontjából.
Egy tizenöt drónból álló kötelék után most már aztán tényleg vizsgálatot indítanak.
„Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – üzente a korábbi német kancellár.
Akár életfogytiglant is kaphat a Katowicében élő ukrán férfi.
Az orosz elnök Von der Leyent is emlegette.
Nem egyszeri kedvezményről van szó, hanem valódi fordulatról.
Trump az ENSZ-ben kirohant a zöldátállás ellen, „csalásnak” bélyegezve a megújulókat, mert szerinte ezek drágák, tönkreteszik a gazdaságot.
