Máris több ezren érkeznek, Tuskék magyarázzák a bizonyítványt.
Nyitókép: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Két friss hír nyomán dagad a migránsbotrány Lengyelországban. Egyrészt a német rendőrség múlt pénteken nemes egyszerűséggel visszaszállított, majd otthagyott egy afgán családot a német-lengyel határ lengyel oldalán Osinów Dolnynál. Másrészt – mint az a legfrissebb Sieci hetilap címlapsztorijából kiderül – kiszivárgott a Podlasiei vajdaság hivatalának levele a vajdaság minden önkormányzatához,
melyben arra kérték őket, hogy azonosítsák a külföldiek tömeges elhelyezésére alkalmas objektumokat a területükön.
A lengyel határőrség előbbi esetről azt közölte, hogy az „az együttműködés alapelveit megsértve” történt meg, Németország egyoldalú döntése volt. A család Lengyelországban nyert menedékjogot, majd onnan papírok nélkül szöktek át Németországba, s ezért a németeknek joguk volt visszatoloncolni őket keleti szomszédjukhoz – csak éppen nem szó nélkül, önállóan cselekedve. A német hatóságok azzal védekeztek, hogy megpróbálták ők szabályosan visszavezetni a családot Németországba, de lengyel oldalról órákig nem kaptak választ. Donald Tusk szerint az esemény „elfogadhatatlan incidens” volt, és fel is vetette Olaf Scholznak a tegnap esti informális EU-csúcson, illetve Tomasz Siemoniak lengyel és Nancy Faeser német belügyminiszter következő megbeszélésén is téma lesz.
Ilyen „elfogadhatatlan incidensből” ugyanakkor egyre több van;
a Sieci egyenesen arról ír, hogy „elindult a lavina”, miután a lengyel bevándorlási statisztikák azt mutatják, hogy Németország már több ezer illegális migránst küldött át Lengyelországba az év veleje óta. Eközben pedig a lap szerint szaporodnak a lengyel városokban a migránsbűnözés Nyugat-Európában tapasztalt formái, Varsóból, Poznańból és Biała Podlaskából is érkeztek hírek randalírozó migránsokról.
Ebben a kontextusban adott okot jelentős aggodalomra a Podlaskai vajdaság hivatalának körlevele, melyet a Szuverén Lengyelország (SP) Szejm-képviselője, Jacek Ozdoba szivárogtatott ki, s melyben a hivatal olyan helyek és létesítmények felsorolását kéri a helyi önkormányzatoktól, amelyek
alkalmasak lehetnek külföldiek tömeges elhelyezésére Lengyelországban”.
A hivatal ugyan bizonygatja, hogy ez egy rendszeresen megismételt, adatbázisfrissítési célt szolgáló körlevél, melyet legutóbb 2022-ben, az Ukrajnában kirobbant háború nyomán érkező menekülthullám kapcsán küldtek ki, a Sieci ugyanakkor észrevett egy jelentős különbséget a két évvel ezelőtti és az idei levél között: ezt a tájékoztatást „az Ukrajna állampolgárainak az ország területén zajló fegyveres konfliktussal összefüggésben nyújtott segítségről szóló, 2022. március 12-i törvény alapján segélyezettektől eltérő külföldiek” elhelyezése kapcsán kéri a vajdasági hivatal az önkormányzatoktól. Azaz ismét bevándorlók tömeges érkezésére készülhetnek – csak ezúttal nem ukrán, hanem közelebbről meg nem határozott egyéb migránsokéra.
Eközben megdöbbentő felvételek keringenek a lengyel médiában a migránsoknak titulált fiatalokról. Az egyik X-re felkerült videón például egy (vélhetően) bevándorló fiatal „emelget” és „ráncigál” egy parkoló autót Lengyelországban, noha a videóból nem derül ki, miért, a bejegyzést megosztó lengyel lap azt írta:
ilyen jelenetek zajlottak le tegnap Lengyelországban”.
Mutatjuk az említett felvételt:
Ezt is ajánljuk a témában
Jobban jár-e az az Abdul, akit ámokfutása után német rendőr lő le, mint az, akit a magyar állam nem enged be? Francesca Rivafinoli írása.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Idő kérdése, hogy Putyin már a megadási nyilatkozatot fogalmazza meg.
Az orosz elnök figyelmeztette Örményországot, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépés gazdasági veszteségekkel járhat.
A lengyel elnököt felháborította, hogy Zelenszkij az Ukrán Felkelő Hadsereg népirtó „hőseiről” nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát.
A Kreml szóvivője üdvözölte Magyar Péter miniszterelnök döntését, miszerint Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Hosszas cikkben értekezik az ukrán újság a kárpátaljai magyarok igényeiről.
Bizonyos területeken jégesőre is lehet számítani.
Néhány fiatal közéleti szereplő már a választás éjszakáján eldöntötte, felemeli a szavát a közjogi méltóságok fenyegetése ellen. Kurucz Dániel, a Köztér műsorvezetője, Renge Zsolt, a fővárosi Fidesz alelnöke és Szabó László frakcióvezető június 7-ére szimpátiatüntetést szervez, amire azokat várják, akinek fontos a magyar jogállamiság sorsa.
