A lakosság háromnegyede tart az orosz támadástól: a háború árnyékában választanak a balti országban
Parlamenti választást tartanak Litvániában.
Kérdés, tudnak-e kormányt is alakítani.
Fotón: Vilija Blinkevičiūtė szocdem pártelnök (Petras Malukas / AFP)
Választást tartottak Litvániában vasárnap, amelyen az eddig ellenzékben lévő baloldal győzött. A sokpárti litván parlamentben ez ugyanakkor csak relatív többséget jelent, és hátra van még a két hét múlva tartandó második forduló.
Ezt is ajánljuk a témában
Parlamenti választást tartanak Litvániában.
A vasárnapi voksolások a szocdem párt 19 százalékot, az eddig kormányzó, jobboldali Haza Unió 18 százalékot ért el.
Új erőként a nemzeti populista Nemunas Hajnala nevű párt 15 százalékot szerzett, ahogy a szintén új, zöld-baloldali Demokraták Uniója nevű párt is bejutott, 9 százalékkal. Rajtuk kívül a liberálisok és a Litván Gazdák és Zöldek Uniója jutott be 7-7 százalékkal, és a lengyel kisebbségi párt is bevitt 2 képviselőt.
Litvániában nagyon hasonlít a választási rendszer a korábbi magyarországihoz,
itt is egyaránt vannak listás helyek és egyéni körzetek, illetve két fordulót tartanak ott, ahol az első fordulóban nem dől el a mandátum sorsa. A mostani választás után még számos helyen nyitott a kérdés, hogy ki nyerheti meg a második fordulót. Éppen ezért a politikusok is óvatosan fogalmaznak az első forduló után.
Vilija Blinkevičiūtė, a győztes szocdemek elnökasszonya arra számít, hogy két baloldali párt koalíciója tud majd megalakulni a második forduló után, és a Litván Gazdák és Zöldek Uniójára gondol ebben partnerként.
A szocdem politikus leszögezte: ha ők alakítanak kormányt,
az ország külpolitikája nem fog változni, Ukrajna segítése marad a prioritásuk.
Változtatást a belpolitikában tervez, a lakhatási, egészségügyi és oktatási politikában.
Az eddigi jobboldali kormány pártjainak népszerűségét az elmúlt két évben 20 százalékig is felszökő infláció, a romló közszolgáltatások és a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedése kezdte ki. A baloldal a gazdagok megadóztatásával kampányolt – eddig sikeresen.
A nemzet biztonsága azonban minden litván párt számára fontos: a Belarusszal és a kalinyingrádi enklávé révén Oroszországgal is határos
Litvánia több mint aggódva figyeli az ukrajnai háborút.
A GDP 3 százalékát költik a hadsereg fejlesztésére. A litvánok kétharmada úgy véli, Oroszország a jövőben megtámadhatja őket.