Tiszta vizet öntött a pohárba Isaac Herzog.
Nyitókép: OLIVER BUNIC / AFP
Isaac Herzog izraeli elnök a brit Sky News-nak adott rövid interjút vasárnap, melyben tagadta, hogy országának bármilyen köze lenne a Hezbollah elleni támadássorozathoz, melynek során walkie-talkie-k és egyéb informatikai eszközök robbantak fel a terrorszervezet tagjainál Libanonban, 39 ember életét követelve és legalább háromezret megsebesítve – szúrta ki a Világgazdaság.
Mint ismert, széles körben úgy vélték, hogy a támadásokat Izrael követte el, amely azonban nem erősítette meg, de nem is tagadta részvételét – ezidáig.
Izrael veszélyes helyzetben van és fennáll az eszkaláció lehetősége”
– fogalmazott Herzog. Később hozzátette, hogy nem áll érdekükben egy Libanon elleni háború, ám ezt az országot eltérítette egy politikai pártként funkcionáló terrorszervezet, a Hezbollah.
A Mandiner is beszámolt róla korábban, hogy a bejrúti merényletnek magyar szála is volt: a robbantás során használt eszközökkel összefüggésbe hoztak korábban egy budapesti céget, a BAC Consultingot, melyet eleinte gyártóként azonosítottak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nyomozási eredményei azonban megerősítették a kormány korábbi közleményét, vagyis hogy a robbantásoknál használt csipogókészülékek soha nem is jártak Magyarországon.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar szakszolgálatok is kihallgatták a terrorszervezet elleni merényletben használt eszközökkel összefüggésbe hozott magyar cég vezérigazgatóját, és azt is közölték, hogy mire jutottak.
A tömeg a sportolókat sem kímélte.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
Az elmúlt években Európa-szerte egyre több támadás éri az újságírókat, ami komoly aggodalomra ad okot a sajtószabadság jövőjét illetően.
Úgy érezni, mintha valamilyen fordulóponthoz érkezett volna az Egyesült Államok, s picit velük együtt a világ is.
Brüsszel csúnyán megleckéztette Izraelt.
Ha adakozunk egy kórháznak, az nem az egészségügy összeomlásának a jele. Sőt, a leggazdagabb országokban a legnagyobb a jótékonykodási kedv. Az adomány a bőség jele, nem a hiányé. Magyarországon pedig a milliárdos fejlesztések mellé érkezik szívből jövő segítség. Sebestyén Géza írása.
„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg.”
