Továbbra sem enyhül a háborús pszichózis nyugaton

Nyitókép: AFP/Jevhen Maloletka

„Egyre több a riasztó fejlemény az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban akkor is, ha a frontra tekintünk és akkor is, ha Ukrajna nyugati támogatóit nézzük. Közben a nyugati elit továbbra is igyekszik csírájában elfojtani a békepárti próbálkozásokat.

Mindkét háborúban álló fél oldaláról egyre szomorúbb képet fest a harcok állása. Az oroszok a Donyec-medencében különösebb ellenállás nélkül nyomulnak előre és egyre nagyobb területet foglalnak el Ukrajnából. Egyes elemzők szerint itt közel az ukránok összeomlása és vannak más szakaszai is a frontnak, ahol kijevi szemszögből nézve elkeserítő a helyzet. Közben érdekes módon az ukrán erők továbbra is tartják magukat az orosz Kurszk megyéből elfoglalt részeken, bár ez részben annak is köszönhető, hogy Moszkva egyelőre nem fordít különösebb energiát arra, hogy kiűzze innen az ukránokat. Ami ennél sokkal szomorúbb, hogy mindkét fél egyre erővel támadja a másik hátországát. Szinte mindennapossá váltak az ukrán drón- és az orosz rakétatámadások, amelyek a civil, polgári lakosság életét nehezítik meg.

Éppen azokét, akik semmit nem tehetnek erről az öldöklésről. Azokét, akik a békében érdekeltek és békét szeretnének. Azt a békét, ami most ismét egyre távolabbinak tűnik. Moszkva ugyanis a kurszki betörések előtt már egészen hajlandónak mutatkozott a tárgyalások megkezdésére, az ukrán offenzíva után azonban teljesen elzárkózott ettől és nem is látszik olyan fejlemény, amely a közeljövőben az álláspontja megváltoztatására kényszerítené.

Eközben a helyzet Kijevben is egyre forrósodik. A napokban 24 órán belül Zelenszkij kormányának 4 minisztere mondott le, köztük eddigi egyik legszorosabb szövetségese, Dmitro Kuleba, a külügyi tárca vezetője. A távozások és az újabb kényszerű kormányalakítás hátteréről keveset tudunk, de könnyen lehet, hogy az ukrán állam és az ukrán vezetés válságának egy újabb tünetét látjuk. Ami szintén nem sok jót feltételez Ukrajna hosszú távú esélyeit illetően.

Közben az egyre fokozódó helyzetben egyre nagyobb felelősség hárulna a nyugatra, hogy hűtse a kedélyeket. Ezzel szemben mit látunk? Lengyelországban ismét előkerült az a kérdés, hogy vajon lelőhetik-e már Ukrajna felett az orosz rakétákat? És míg korábban Varsó elutasító volt a felvetést illetően – hiszen ez akár a háború kiterjedésével is együtt járhat – addig most sokkal engedékenyebb hangot üt meg. Közben Brüsszel már arról szövöget terveket, hogy hogyan lehetne ukrán területen kiképezni nyugati tiszteknek a katonákat, vagy hogy hogyan lehetne újabb forrásokat átcsoportosítani a harcok folytatására. Brüsszel tehát nemhogy csökkenteni próbálja a feszültséget, hanem még olajat is önt a tűzre”.