A Wiener Zeitungnál nem értik, miért nem szavaznak a hőhullám és az árvíz ellenére az osztrákok az egyetlen olyan pártra, amely a klímaváltozás ellen küzd.
Nyitókép: Joe Klamar/AFP
Fontos kérdésre keresi a választ az osztrák Wiener Zeitung: hogy lehet, hogy az osztrák közvélemény-kutatásokat a klímaváltozástól legkevésbé szorongó pártok vezetik, miközben az országot aegy hete még rekordmagas hőmérséklet sújtotta, most pedig épp elönti az árvíz? „Aki a klímaváltozásra tesz, elveszíti a választást” – összegeznek címükben lemondóan.
A felvezetésben drámainak írják le az ausztriai helyzetet: „Ólomként nehezült lánk a meleg éjszakáról éjszakára, a lehűlés reménye nélkül”, a bécsi belvárosban ötvenszer volt trópusi, azaz 20 fok fölötti éjszaka, majd „alig pár nappal később a hosszan tartó, erős eső és a súlyos viharok miatt egész Alsó-Ausztriát katasztrófa sújtotta területté nyilvánították, vonatok maradnak ki, és országszerte kilépnek medrükből a folyók”.
„Hol maradnak az intézkedések a klímaváltozás megfékezésére?” – kérdezi a szerző, bizonyos Bernd Vasari.
A Wiener Zeitung publicistája úgy látja: a szeptember 29-i parlamenti választás „jó esély lenne arra, hogy több klímavédelmet követeljünk meg”, s „a választó:nők választhatnák azt a pártot, amely a leginkább működőképes megoldást nyújtja”. (Ez egy alig burkolt felszólítás arra, hogy a választók a Zöldekre szavazzanak.) Ezzel szemben azonban Vasari azt tapasztalja, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a liberális Neos „ugyan szerepeltetik a klímaváltozást választási programjukban, de kampányukat más témák dominálják”, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig egyenesen ellenzi a klímavédelmi intézkedéseket. S „a klímaváltozás nem szavazatmágnes”, a Zöldek a 10 százalékot sem érik el, míg az FPÖ a 30 százalékot nyaldossa, s a második helyezett ÖVP 25 százaléknál jár.
Aki bemutat klímavédelmi intézkedéseket, az a szavazó:nőknél rosszul áll. Aki nem, az meg elöl van” – nyugtázza keserűen a szerző.
A Wiener Zeitung által megkérdezett közvélemény-kutató, Eva Zeglovits elmondta: ez azért van így, mert az osztrák választók „kevéssé bíznak abban, hogy az osztrák politika képes volna hatékony intézkedéseket hozni”. Emellett szerinte „amíg a személyes költségek, legyenek azok akár euróban, akár kényelemben számolhatók, nem érezhetők, addig a klímaváltozás sokaknak elfogadható marad”. Emellett Ausztriában széles körben elterjedt a tudománnyal szembeni szkepticizmus is Zeglovits szerint. „Az a mondat, hogy »a tudomány ezt mondja«, gyakran nem működik túl jól” a politikában – állítja a közvélemény-kutató. Ezt pedig tudják a sikeres pártok.
Kathrin Stainer-Hämmerle politológus szerint például mindkét osztrák jobboldali párt azt az üzenetet közvetíti, hogy „aki ránk szavaz, annak nem kell a viselkedésén változtatnia”.
Eközben a Zöldek követelik az emberek életét megváltoztató reformokat, kevesebb autózást, húsevést, repülést akarnak. „Ezzel ellenállásba ütköznek, és kultúrharcot nyitnak meg” – így Stainer-Hämmerle, aki szerint a zöld stratégia így fordítva sül el, mivel Ausztriában „a szabályok betartására való készség az elmúlt évtizedekben erősen megcsappant”.
A szerzőnek viszont reményt ad, hogy a covid – egészen brutálisan szigorú – kezelése Ausztriában megismertette az emberekkel, milyen az, amikor az állam beleszól az életükbe, tilt és előír.
„Ha ezt a fejleményt a covid-pandémia kapcsán kritikusan is tekintik, mégis segíthet a klímaváltozással való megbirkózásban. Hiszen a klímaválságot csak együtt győzhetjük le” – írja a Wiener Zeitung szerzője.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
Eljárási trükkel érné el Orbán Viktor vétóját.
A sokéves átlag volt a csapadékmennyiség, nem fog elönteni minket a Duna, mint tavaly ilyenkor.
Az EU úgy döntött, ha törik, ha szakad, kitart eredeti zöld elképzelései mellett, finomhangolni sem akarja azokat, a klímaváltozás problémájának megoldását pedig részben erkölcsi, ideológiai kérdésé, megmásíthatatlan, szent küldetéssé emelte. Kitta Gergely írása.
Szombaton akár 40 fok is lehet.
Eddig hétpecsétes titok volt, most azonban minden kiderült.
A miniszterelnök kifejtette, hogy „mi nem vagyunk hajlandóak arra, hogy a magyar költségvetésből komoly összegeket kivegyünk.”
